Fordítástudomány

Doktori szemináriumtól kutatócsoportig: a csoportos tudományos kutatás és publikálás deskriptív modellezése

Krisztina Károly — 2024-05-31

Tanulmányomban egy doktori szeminárium példáján keresztül mu- tatom be azokat a tapasztalatokat, lehetőségeket és kutatásmódszertani tényezőket, amelyek hatékonyan járulhatnak hozzá a csoportosan végzett kutatómunka ered- ményességéhez, majd a kutatási eredmények sikeres publikálásához. Dolgozatom az ELTE Fordítástudományi doktori programján oktatott egyik kurzusra épül, hogy azt mint esetet felhasználva tegyen javaslatot ebben a speciális kontextusban vég- zett csoportos tudományos kutatás és publikálás folyamatának leíró jellegű model- lezésére. E deskriptív folyamatmodellek az analóg modellek csoportjába tartoznak és folyamatábrában szemléltetik a tudományos kutatás és publikálás résztvevőit, összetevőit, ezek időbeli eloszlását és egymáshoz való relációját. Bár a modellek egy fordítástudományi PhD szemináriumból indulnak ki, nem csupán a fordítástu-dományra és a doktori szemináriumra alkalmazhatók, hanem ennél tágabb érte- lemben: más tudományterületeken és kontextusokban, kisebb vagy nagyobb cso- portokban végzett kutatás és publikálás esetében is. A modellezési kísérlet mellett a tanulmány bemutatja a csoportos kutatómunka nehézségeit, feltételeit, valamint azokat a személyes kvalitásokat, amelyekre a csoporttagoknak és vezetőjüknek szüksége lehet az eredményes és sikeres munka érdekében. Dolgozatom azoknak a minőségi standardoknak az összefoglalásával zárul, amelyek általában kihíváso- kat jelentenek az empirikus kutatások módszertani tervezése során, de megfelelő- en irányított és elvégzett csoportmunkával hatékonyan biztosíthatók nem csak a kutatás, hanem az eredmények alapján készülő publikáció vonatkozásában is.

A kulturálisan kötött kifejezések osztályozási és azonosítási nehézségei

Sonja Ɖelatović — 2024-05-31

Bár a kulturálisan kötött kifejezések kutatása rendkívül népszerű témává vált a fordítástudományban, a gyakorlatban ez igen bonyolult feladatnak bizonyul a számos terminológiai és definíciós eltérés miatt, amelyek kategorizálá- si és azonosítási nehézségekhez vezetnek. Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen előnyei és hiányosságai vannak az eddigi besorolási rendsze- reknek, továbbá milyen problémákkal néznek szembe a fordításkutatók a kultúra- specifikus kifejezések kategorizálása és azonosítása során. Ezen kérdések alapján a tanulmány célja néhány ismertebb osztályozás feltérképezése és összehasonlítása, valamint saját, a Vlahov és Florin (1980), Newmark (1988), Nedergaard-Larsen (1993), Pedersen (2011) és különösképpen Heltai (2018) klasszifikációján alapuló osztályozási rendszerem bemutatása, amely három nagy kategóriát foglal magában: az extralingvális, azaz a nyelven kívüli valóságra utaló kulturálisan kötött kifeje- zéseket, az intralingvális, a nyelven belüli kulturálisan kötött kifejezéseket, vala- mint a tulajdonneveket mint különálló kategóriát.

A spanyol és a magyar nyelv információs szerkezetének összehasonlítása fordítástechnikai szempontok alapján

Tímea Bánki — 2024-05-31

Ebben cikkben párhuzamos korpuszon keresztül mutatom be a ma- gyar és a spanyol információszerkezet megfeleltethetőségét, azonosságait és kü- lönbségeit. Az elemzés során megnéztem, hogy a forrásnyelvi szövegek fókuszai és topikjai a fordításokban is megtartották-e eredeti szerepüket, illetve, hogy a fordításokban szereplő topikok és fókuszok eredetileg is topikok és fókuszok vol-tak-e. Az elemzés tapasztalatai alapján elmondható, hogy magyar nyelvre fordítás- kor sokszor ott is fókuszt fordítunk, ahol a forrásnyelvi szövegben nem szerepelt fókusz, míg a spanyol nyelvre fordításkor inkább „elvesznek” a fókuszszerepű ösz- szetevők. Úgy tűnik, hogy a magyar nyelv több szerkezeti fókuszt használ, például preferálja a fókusz használatát a deiktikus vagy anaforikus határozószavak eseté- ben, ahol a szó jelentése kevésbé konkrét (így, úgy, itt, ott). Másik fontos tapaszta- lat, hogy viszonylag nagy számban találtam eltérő topikválasztást. Az eltérő topik- választás magas számát azzal magyarázhatjuk, hogy az a tény, hogy egy határozott, specifikus NP (Nominal Phrase, NP) topikban van-e vagy sem, nem befolyásolja a mondat igazságfeltételeit. Ellentétben a fókuszálással, amely során megváltoznak az igazságfeltételek. Ezért a fordítók könnyebben eltérnek az eredeti szövegtől a topikválasztás tekintetében. Célom fordítási megoldások gyűjtése is volt. Ezek a példák jól illusztrálják, hogyan hidalhatók át fordítástechnikai eszközökkel a két nyelv információs szerkezete közötti különbségek.

Hibaazonosítás és -tudatosítás az utószerkesztési kompetencia fejlesztésében

Márta Kóbor — 2024-05-31

A neurális gépi fordítás (NMT) előretörésére és a piaci igényekre reagálva a magyarországi fordítóképzésekben is egyre inkább megjelenik a gépi fordítómotorok használata és az utószerkesztés, amelyek oktatása azonban még nem rendelkezik olyan bevált módszerekkel, mint a hagyományos értelemben vett fordításé, CAT-használaté vagy akár a lektorálásé. A nemzetközi szakirodalomból és képzési tapasztalatokból egyértelműen kiviláglik, hogy a sikeres utószerkesztés egyik előfeltétele az MT-kimenetek reális értékelése, nevezetesen a célnyelvi szö- vegben előforduló hibák felismerése. Két hazai fordítóképzés (ELTE és PTE) hall- gatói körében a 2022/23-as tanév tavaszi félévében kutatást végeztünk azzal a cél- lal, hogy felmérjük, milyen hatása lehet az utószerkesztés oktatása során a neurális gépi fordításokban előforduló hibák azonosításának és tudatosításának a kritikus MT-használat és a PE-kompetencia fejlesztésére. Hipotézisünk szerint a hibakere- sési és -azonosítási gyakorlatoknak köszönhetően a hallgatók képesek lesznek kri- tikusabban szemlélni a géppel fordított szövegeket és nagyobb arányban ismerik fel az utószerkesztés során javítandó hibákat. A tanulmányban a félév eleji és végi hibakeresési feladatok kvalitatív, kézi elemzésének első eredményeit ismertetjük.

Tolmácsolás az egyházban a felhasználók szemszögéből

Piroska Szentirmay — 2024-05-31

A feltáró esettanulmány egyházi környezetben vizsgálja a felhasz- nálói elvárásokat, és empirikus adatokkal írja le, milyen szerepkörben tekintenek az egyházi kontextusban dolgozó tolmácsokra a felhasználók, milyen szempontok alapján ítélik meg a tolmácsolás minőségét, s milyen tulajdonságokat, készségeket várnak el a nyelvi közvetítőktől. A Magyar Katolikus Egyház pasztorális konfe- renciájára regisztrált résztvevők által kitöltött kérdőívek kérdései az egyházi tol- mácsolásra általánosan és a konkrét egyházi eseményen olasz és magyar nyelveken biztosított szinkrontolmácsolásra vonatkoztak. A kutatás eredményei egyrészről megerősítették a felhasználói elvárások területén máig publikált empirikus ered- ményeket, mivel a válaszadók a tolmácsolás minőségét főként annak tartalmi hű- ségében, a precíz terminológiahasználatban látták, de fontos volt számukra a be-szédprodukció is. Másrészről, kontextusspecifikus elvárásként, fontosnak tartották, hogy a tolmács az adott egyházhoz tartozzon, s így ne csak tolmácsolási szolgálta- tást nyújtson, hanem résztvevőként is jelen legyen, tehát vallása szempontjából is azonosuljon az eseménnyel, legyen elhivatott és szolgálatkész.

A magyar irodalom recepciója Hollandiában

Orsolya Varga — 2024-05-31

A holland‒magyar kapcsolatok évszázados története ellenére Hol- landiában csak a 19. század második felétől jelentek meg magyarból – jórészt köz- vetítő nyelven keresztül – fordított szépirodalmi művek. Tanulmányommal megkí- sérlem összefoglalni, mely művek és milyen körülmények között jelentek meg holland fordításban a második világháborútól a kétezres évek elejéig. Ennek során – mivel a fordított szöveg éppúgy csak befogadása révén válhat irodalommá, mint az eredetinek tekintett alkotás – igyekszem megvizsgálni a fordításnak a befogadó kultúrára gyakorolt hatását is.

Műhelybeszélgetés a tolmácsoláskutatás múltjáról és jelenéről

Csilla Szabó — 2024-05-31

A MANYE Fordítástudományi Szakosztálya #transpub címmel immár harmadik éve szervez műhelybeszélgetéseket a fordítástudomány, a tolmácsoláskutatás és a terminológia területén. Az eseménysorozat ötletgazdája és névadója Csatár Péter (Debreceni Egyetem), a két-három havonta sorra kerülő rendezvényeken a szakma felkért képviselői beszélgetnek egy adott témában megjelent új kötetről, vagy foly- tatnak kerekasztalbeszélgetést egy aktuális témáról. Az adások online követhetők, a rendezvényekről készült felvételek pedig elérhetők a Fordítástudományi Szakosztály #transpub oldalán.

Fordítás, tolmácsolás és kultúra 2023. Virtualitás és elszigetelődés a mélyülő ellentétek korában

Piroska Szentirmay — 2024-05-31

A Fordítás, tolmácsolás és kultúra konferenciát harmadik alkalommal rendezte meg 2023. szeptember 20–22. között három szlovákiai egyetem, a pozsonyi Co- menius Egyetem, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem a Szlovák Tudományos Akadémia együttműködésével. Ehhez a széles körű együttműködéshez csatlakozott 2023-ban a Szlovákiai Fordítóirodák Szövetsége (Association of Translation Companies of Slovakia), és a konferenciát idén Hollandia Pozsonyi Nagykövetsége és az Európai Bizottság Fordítási Főigaz-gatósága is támogatta.

A mesterséges intelligencia mint globális kihívás a nyelvi közvetítésben

Adrienn Biró — 2024-05-31

2023. november 27-én rendezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának (BTK) Nyelvi Közvetítés Intézete A mesterséges intelligencia mint globális kihívás a nyelvi közvetítésben című konferenciát, amely a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) által szervezett rendezvénysorozat egyik eseménye volt. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) már 20 éve szervezi a rendezvénysorozatot, és munkájának köszönhetően az évek során a tudomány hó- napjává vált a november.

Hogyan készítheti fel a fordítóképzés a hallgatókat egyházi szakszövegek fordítására?

Eszter Macsári Istvánné Szegedi — 2024-05-31

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Anglisztika Intézete 2024. február 9-én online formában tartotta meg évente megrendezésre kerülő Fordításoktatási szakmai napját. Ez a konferencia egy hosszú múltra visszatekintő konferenciasorozat soron következő állomása volt. 2000 óta, huszonnégy éve rendezik meg minden év elején a Szakfordító szakmai napot, melyet kezdetben Gödöllőn, a Szent István Egyetemen tartottak januárban. A tematikus szakmai napok fő szervezői 2015-ig a SZIE Nyelvi Intézetének munkatársai, köztük Dróth Júlia és Heltai Pál, majd Fata Ildikó és Veresné Valentinyi Klára voltak, és a Szaknyelv és szakfordítás című folyóiratban közölték a konferenciákon elhangzott előadásokat. 2016-tól a Károli Gáspár Református Egyetem ad otthont a konferenciáknak.

TransELTE 2024 és OFFI 2024 Konferencia

Boglárka Fanni Tóth — 2024-05-31

A TransELTE fordítástudományi konferencia 2024-ben 26. alkalommal került megrendezésre március 20. és 22. között. A téma a piacorientáltság és a verseny- képesség volt a nyelvi közvetítésben. A konferenciát Réthelyi Orsolya dékánhe-lyettes és Robin Edina Intézetigazgató nyitotta meg az ELTE BTK Kari Tanács- termében.

Humán fordító és gépi fordítás 8 leckében. Változások a 21. századi nyelvi közvetítő szerepében

Péter Csatár — 2024-05-31

A humán fordítás és a gépi fordítás viszonyának elemzése az egyik legaktuálisabb és ennélfogva az egyik legintenzívebben kutatott téma a mai fordítástudományban.

Summaries in English

Kinga Klaudy — 2024-05-31