Fordítástudomány

Professzionális és nem professzionális nyelvi közvetítés a mesterséges intelligencia korában

2026-09-30T19:35:32+00:00

Professional and Non-Professional Language Mediation in the Age of Artificial Intelligence

2026-09-30T19:35:32+00:00

Sorsszerű véletlenek. Hogyan lesz valakiből fordításkutató?

2026-09-30T19:35:32+00:00

A fordításkutatás Magyarországon a 20. század 70-es éveiben még nem létezett önálló tudományterületként: tartottak előadásokat, írtak tanulmányokat a fordításról, de nem folyt tudományos kutatómunka, nem történt rendszeres adatgyűjtés és elemzés. Saját pályám fordításkutatóként nyolc sorsszerű véletlennek köszönhetően alakult, amelyek fokozatosan ebbe az irányba tereltek. A tanulmány első része ezt a nyolc sorsszerű véletlent mutatja be. Az első három véletlen: fordítói megbízások a Gondolat Kiadónak, ösztönzés, hogy forduljak a nyelvészeti kutatás irányába, könyvtárosi munkám a Központi Kémiai Kutatóintézetben, ahol közelről figyelhettem meg a tudományos kutatás folyamatát. A tudományos kutatás szervezéséhez vitt közelebb következő munkahelyem, az MTA Tudományszervezési Tájékoztatójának szerkesztősége. Végül felvettek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetébe tudományos munkatársnak, és véletlenül rám osztották Revzin és Rozencvejg (1964) fordításelméleti művének ismertetését, amelyből megtudtam, hogy a fordításnak nemcsak gyakorlata, hanem elmélete is van. A Nyelvi Intézetben bekövetkezett további véletlen események eredményeként kaptam meghívást orosz‒magyar fordítástechnikát oktató egyetemi adjunktusnak az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Csoportjába, és a tanárok toborzása során találkoztam néhai Bart István műfordítóval. Ez a nyolcadik találkozás, mely házassággal végződött, döntő hatással volt pályám alakulására, mert 47 éven keresztül tanulmányozhattam egy zseniális műfordító fordítási kompetenciáját. A tanulmány második része arról szól, hogy három legfontosabb tudományos eredményemben milyen szerepet játszottak a véletlenek: a fordított szövegek kvázi-helyességének leírásában, az dinamikus kontrasztok és az indoeurópai‒magyar, valamint a magyar‒indoeurópai irányban végzett átváltási műveletek rendszerének leírásában, és végül az aszimmetria hipotézis felállításában.

AI, an Opportunity to Reappraise Translation Theories?

2026-09-30T19:35:33+00:00

The paper problematises the use of AI tools in translation practices but their apparent absence from translation theory. The main argument of the paper is that we should explore how AI can be applied in validating new and old translation theories. AI is seen as an opportunity to reappraise concepts and statements about translation, to determine which ones should not be forgotten, and which ones might need to be modified or discarded due to inconsistencies or insufficient empirical evidence. To this end, the paper focuses on the work of two prestigious authors, Jakobson (1959) and Holmes (1988), while also referring to others, such as Vermeer (1978) and Toury (1995). Presented as an example of what the author is calling for, this study includes a critical review of Jakobson’s claim that there are three types of translation: intralingual,
interlingual and intersemiotic. The implications are more far-reaching than might be expected, showing how different approaches to Jakobson’s typology depend on different notions of what translation is. The paper proposes updating or finding alternatives to Jakobson’s three types. Finally, the author revisits his own theoretical model from several decades ago, to compare his original idea of a model based on priorities
and restrictions with the present-day notion of prompting for AI.

Rethinking Sustainability Research in Translation and Interpreting Studies in the Roaring 2020s

2026-09-30T19:35:33+00:00

This article examines sustainability in the language industry, particularly in the light of recent advancements in generative AI. It critically analyses how the rise of generative AI has exacerbated existing challenges across three key dimensions (economic, psychological and ecological). The analysis shows that there is a relatively narrow focus on unsustainable practices within current discourse. Instead of providing professionals with the tools to navigate change, much of the debate is characterised by either narratives of decline or uncritical optimism, both of which contribute to the disempowerment of language professionals. The article concludes by advocating for a re-evaluation of professional values and calling on researchers and practitioners to pursue a more engaged, activist-oriented approach to building practices that prioritise sustainability. It points out that sustainability is not merely an engaging research theme or a sectoral trend. It is, or ought to be, a strategic imperative in academic discourse.

ELIS 2025 – Implications of the results for translation didactics. Paradigm shifts in the language industry

2026-09-30T19:35:34+00:00

The 2025 edition of ELIS, the European Language Industry Survey, focussed among other on the market evolution, the attractiveness of jobs in the language industry and the impact of AI on the language industry and paid also particular attention to skill levels and internship practices. This paper will analyse some questions of the survey for different segments, mainly the trainer and the student segment, showing at the same time, that the language service provision market is undergoing a paradigmatic change and how this change is perceived by trainers and students of translation and interpreting (T&I) programmes. Referring to the ELIS 2025 Report and by comparing the different views of the various participant groups, i.e. independent language professionals, language companies, private and public language departments, university staff members and students, conclusions that may have an impact on future study programmes in T&I are drawn. The suggested programme up-dates reflect the paradigm shift that is taking place in the language industry and thus make future graduates fit(ter) for the future market.

Beyond Compliance: Inviting Audience Insights to Drive Participatory Accessibility in Film Media

2026-09-30T19:35:34+00:00

Across Europe, expanding standards and legislation have mandated subtitling and other access services in audiovisual media, strengthening foundations for equal access. While compliance-based frameworks have increased availability and introduced minimum quality requirements in several EU countries, including Slovakia, Neves (2008) has long argued that legal standardisation—though valuable—often privileges technical provision over experiential depth. Measurable criteria alone cannot ensure meaningful engagement with film, where understanding emerges through layered aesthetic, narrative, and sonic elements (Perez 2025; Perez, Zahorák and Jurigová 2025). This paper advocates a shift from purely compliance-driven models toward implementation of participatory accessibility that foregrounds audience experience and collaboration. Focusing on Deaf audiences and subtitling, it draws on findings from a longitudinal study exploring Deaf viewers’ and professionals’ perspectives on subtitling preferences at film events, complemented by ongoing research into Slovak Deaf viewers’ preferences in TV broadcasting and VOD across two observed age groups. The findings indicate that compliance with existing standards does not always correspond to perceived accessibility or quality. Recurring issues include reductive or generic representations of sound in subtitles, inconsistent treatment of silence and music, and the application of subtitling strategies that either omit contextually relevant information or overdetermine interpretation.

Professional Translators’ Attitudes towards MT and AI Translation Tools in Romania

2026-09-30T19:35:34+00:00

The past few years have seen unprecedented development in machine translation (MT) and Artificial Intelligence (AI). This has led to fundamental changes in the profession of translation and in the processes carried out by human translators. According to a recent study conducted on a publicly available generative AI system, translation and interpreting are the occupations with the highest AI applicability score (Tomlinson et al. 2025), meaning that these professions are the most likely to be assisted or performed by Artificial Intelligence. Thus, translators and interpreters are faced with an ongoing radical transformation of the industry and their workflow. Our paper discusses how professional translators working in the Romanian translation market are trying to make sense of these changes in terms of job security and the future of the profession. We present and analyse the results of an online questionnaire that aimed to explore the attitudes of translators regarding computer-assisted translation (CAT), MT and AI-generated translation. We point out that although most of our respondents claimed to use new technologies, they expressed concerns regarding the future of the profession and the changing role of human translators.

Overview of the Major Findings of the Szeged Post-Editing Research Project

2026-09-30T19:35:34+00:00

This paper reports on a multi-year research project carried out by the Translation and MT Post-editing Competence Research Centre of the University of Szeged, Hungary. The Centre conducted a complex project to investigate the role of different competence elements in traditional from-scratch human translation (FSHT) and in the post-editing of neural machine translation (MTPE). The project began in 2020 and relied primarily on the PACTE model of translation competence. Between 2020 and 2024, data were collected from 106 students, who translated or post-edited a research paper abstract or a legal text from English into Hungarian, completed language tests and background knowledge tests, filled in a form on their beliefs about translation and a follow-up questionnaire. Drawing on models of translation and postediting competence, we analysed how competence elements, source-text characteristics and task type (FSHT vs. MTPE) interact. In this paper, we attempt to synthesise the main findings of the project, with a particular focus on comparing FSHT and MTPE with respect to the effect of source text (ST) genre and domain, and on feedback from students working with MTPE. Overall, our findings suggest that post-editing offers clear advantages only when the genre, the content and the register of the ST are familiar to the translators / post-editors. An implication of these findings is that the development of language competence, particularly reading competence, should receive more attention in translator training and should by no means be taken for granted.

Kommunikációs akadálymentesítés hangzó nyelvek közt, jelnyelven és grafikus rögzítéssel hat esettanulmány alapján

2026-09-30T19:35:35+00:00

Tanulmányunkban a kommunikációs akadálymentesítés problematikáját járjuk körül három terület: a nyelvi közvetítés, a fogyatékosságtudomány és a grafikus rögzítés szempontjából. Az akadálymentesség a jelen tanulmány értelmezésében olyan
állapot vagy elv, amely biztosítja, hogy minden személy, tekintet nélkül érzékszervi, kognitív, nyelvi vagy kulturális különbségekre, önállóan és biztonsággal hozzáférhessen, használhassa és értelmezhesse az adott környezetet, szolgáltatást vagy kommunikációs
csatornát. A kommunikációs akadálymentesség pedig azt jelenti, hogy a közlés folyamata, beleértve az üzenetküldőt, a médiát és a befogadót, úgy szervezett, hogy minden érintett fél számára (beleértve a látási, hallási, kognitív korlátozással élőket is) az információ érzékelhető, értelmezhető és visszacsatolható legyen, továbbá rendelkezésre álljanak a szükséges személyi és tárgyi/eszközös feltételek. Az akadálymentesség fogalmából kiindulva a valós életből vett esettanulmányok segítségével vesszük számba a különböző kommunikációs helyzetek szereplőit és a helyzetekben akadályként felmerülő elemeket. A tanulmány hat esetleírást vizsgál: az első kettőben a nyelvek közötti
közvetítésre irányítjuk a figyelmet, ahol az idegen nyelv képezi az akadályt. A harmadik és negyedik esetben olyan fogyatékossággal élő személyek is részt vesznek a kommunikációban, akik az általuk használt nyelvet alacsony kompetenciaszinten birtokolják, ami további akadályt képez. A szerzők itt hívják fel a figyelmet arra, hogy ez nem általános érvényű, a fogyatékossággal élőnek tekintett személyek nem képeznek homogén csoportot a nyelvi készségek és képességek szempontjából. Az utolsó két esetleírás a grafikus rögzítés akadályokat lebontó erejét mutatja be komplex problémák megoldásában. Az esetek tanulsága alapján összegezzük, mennyiben lehet sikeres az akadálymentesítés,
hogyan bonthatók le hatékonyan a kommunikációs akadályok, és milyen felelősségek terhelik, vagy milyen felelősségek alól mentesülnek a helyzetek szereplői.

A magyar menekültügyi tolmácsolás a szakirodalom tükrében

2026-09-30T19:35:35+00:00

Az ukrajnai háború által kiváltott menekülthullám kihívások elé állította és állítja Magyarországot és az Európai Uniót egyaránt. Ide tartoznak a nyelvi
különbségek is, amelyek a tolmácsolás megszervezését is szükségessé tették. A pályaudvarokon eleinte civilek szervezték meg az érkezők ellátását és a tolmácsolást. Azonban Magyarországon az önkéntes és a professzionális tolmácsok jogállása, képzése, képesítési követelményei, a rájuk vonatkozó etikai szabályok, hivatalos névjegyzékben történő nyilvántartásuk sem rendezett, vagy nem minden esetben tükrözi a tényleges gyakorlatot. A jogtudományi szakirodalom csak részben érinti a tolmácsolással kapcsolatos kérdéseket, a tolmácsolástudományi kutatások pedig többnyire a nemzetközi szakirodalom fogalmait veszik át. A hazai empirikus tolmácsoláskutatások fókuszában eddig leginkább a konferencia- és a bírósági tolmácsolás állt. A hol közszolgálati tolmácsolásnak, hol közösségi vagy dialógustolmácsolásnak nevezett tolmácsolástípus itthoni empirikus kutatásának megjelenése a közelmúlt fejleménye (Seresi 2024). A jelen tanulmány ezeknek a kutatásoknak a szakirodalmi hétterét kívánja áttekinteni, a terjedelmi korlátokra tekintettel a teljesség igénye nélkül; célja továbbá, hogy javaslatot tegyen a menekültügyi tolmácsolás fogalmi kereteinek meghatározására, az Európai Unió menekültekkel kapcsolatos szabályozásának aktuális változásaira is tekintettel.

Technológiai kompetencia a tolmácsképzésben

2026-09-30T19:35:35+00:00

A technológia gyors fejlődése nagy hatással volt a nyelvi közvetítés területére, azonban a tolmácsolás kutatás és a tolmácsképzés terén még mindig korlátozott
figyelem irányul a számítógéppel támogatott tolmácsolási eszközökre (CAI-tools). Jelen tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának
Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén 2023-ban indított „Technológia tolmácsoknak" című pilotkurzust mutatja be, amely a másodéves mesterszakos hallgatók technológiai kompetenciáinak fejlesztését célozza. A tanulmány részletesen ismerteti a kurzus megalkotásának körülményeit, elméleti hátterét, tartalmi felépítését és módszertanát. A tematika a szoftveralapú CAI-eszközöktől a tablettel támogatott jegyzetelésen és a mesterséges intelligencia alkalmazásán keresztül a szinkron- és távtolmácsolás alapjainak elsajátításáig terjed. Mindemellett bemutatjuk a megvalósítás során felmerült kihívásokat és korlátokat is, amelyek összefüggenek az intézményi háttérrel, a hallgatók anyagi lehetőségeivel, a folyamatos technológiai fejlődéssel és az oktatói kompetenciák frissítésével. A kurzus ezen kívül nemcsak oktatási, hanem kutatási lehetőségeket is kínál a technológia és tolmácsolás kapcsolatának vizsgálatára, amelyek eredményei a hallgatói visszajelzésekkel együtt folyamatosan beépülnek a kurzus fejlesztésébe. A kurzus megmutatja továbbá, hogy a technológiai eszközök sikeresen beépíthetők a tolmácsképzésbe, ezzel más intézmények számára is hasznos mintát nyújthat hasonló kurzusok kialakításához.

Summaries in English ‒ A magyar cikkek angol összefoglalói

2026-09-30T19:35:36+00:00

ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK

2026-09-30T19:35:36+00:00