Fontes Iuris

Interjú Varga Judit miniszter asszonnyal

Berta Petrasovszky — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

Interjú Varga Judit igazságügyi miniszter asszonnyal.

A fogyasztó és vállalkozás közötti jogvita megoldására szolgáló alternatív vitarendezési fórumokra vonatkozó összehasonlító elemzés, különös tekintettel Ausztria, Németország, Szlovénia és Szlovákia tagállami szabályozására

Noémi Suri, Hajnalka Szinek Csütörtöki, Attila Dudás — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány célja Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Szlovákia polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi szabályozásának összehasonlító elemzése a fogyasztó és vállalkozás közötti jogvita megoldására szolgáló alternatív vitarendezési fórumok tekintetében.

E cél megvalósítása érdekében az írás az összehasonlító elemzés eszköztárával élve első lépésként azt tisztázza, hogy a kutatási feladatban vizsgálat alá vett országok, hogyan szabályozzák az alternatív vitarendezési fórumokra vonatkozó kérdésköröket. Ezt követően azt mutatja be, hogy milyen speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályozás vonatkozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita megoldására rendelkezésre álló alternatív vitarendezési fórumokra. Végül részletes vizsgálat alá veszi a békéltető testületi tagokra (különösen a tagok választásra, kinevezésre, összeférhetetlenségre) vonatkozó speciális rendelkezéseket.

A jogszabály-előkészítés során alkalmazott hatásvizsgálati rendszerek jogi szabályozásának közép-európai fókuszú komparatív elemzése

Pál Szentpáli-Gavallér — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány és a kutatás aktualitását egyértelműsítette az a tény, hogy fontos szerepet tölt be a jogalkotás során a hatásvizsgálati eljárás, így érdemes vizsgálni a hatásvizsgálatra vonatkozó törvényi, rendeleti, valamint egyéb szintű szabályozást, továbbá vázlatosan kitérni a vizsgált országok szabályozásának eltéréseire, azok bemutatására és a szabályozási szintek összehasonlítására, adott esetben a külföldi szabályozási specialitásokra. Mindezt érdemes Hazánk geopolitikai elhelyezkedésének megfelelően közép-európai fókusszal végrehajtani, ennek alapján vizsgálat tárgyát képezte Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia, valamint Szlovénia hatásvizsgálattal kapcsolatos szabályozása. A kutatott tárgykör kiválasztását indokolta az is, hogy a szerző kormányzati tevékenysége során hosszú évekig kodifikációs tevékenységet folytatott, így érthető érdeklődéssel fordul a külföldi példák elemzése felé.

A kutatás eredményeként több más külföldi példán és specialitáson túl külön érdekességként lehetett megemlíteni Horvátország esetében a hatásvizsgálattal kapcsolatosan alkalmazott ún. tervezési aktusokat, amelyek vonatkozásában a hatásvizsgálatot megalapozó stratégiát és az intézkedési tervet, valamint a hatásvizsgálatok lefolytatását a horvát jogrendszerben a Jogalkotási Hivatal kezeli.

Az alternatív technikák mint az áldozati jogok gyakorlásának támogatói

Erika Csemáné Váradi — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

A bitorlás jogintézményének megjelenése és jelentősége az iparjogvédelem körében II.

Gábor Szilágyi — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

Az átalányösszegű és a kényszerítő bírság alkalmazásának feltételei a tagállami átültető intézkedések bejelentésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban

Julianna Sára Traser — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

Az uniós irányelvek megfelelő tagállami alkalmazása és az irányelvek határidőben történő átültetése az uniós jog tagállamok általi végrehajtását ellenőrző Európai Bizottság szempontjából azonos fontossággal bírnak. Vélhetően így van ez a közelmúltban Magyarországgal szemben az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937-es, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2018/2001-es irányelvek átültetése bejelentésének hiánya miatt megindított kötelezettségszegési eljárások esetében is, egyrészt az érintett uniós szabályozási területek kiemelt jelentősége, másrészt a teljes átültetést elmulasztó tagállamok jelentős száma miatt. A 2007-es Lisszaboni Szerződéssel bevezetett ún. non-notifikációs, azaz átültetés bejelentésének hiánya miatt indított önálló kötelezettségszegési eljárás-típus hatékonyságát a hozzárendelt pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége adja. Annak érdekében, hogy a Bizottság az átültetés megtörténtének tényét és teljességét értékelhesse, a tagállamoknak a lojális együttműködés elvéből fakadó kötelezettségük miatt kellően egyértelműen és pontosan kell bejelenteniük az átültető intézkedéseket, adott esetben megfelelési táblázat, vagy magyarázó dokumentumok segítségével. Az Európai Bizottság szisztematikus alkalmazott gyakorlata szerint egy irányelv átültetési határidejének eredménytelen leteltét követően az Európai Unió Bírósága előtti keresetindításra legkésőbb tizenkét hónapon belül sor kerül. Az uniós jog egységes érvényesülésének mielőbbi biztosítása érdekében az Európai Bizottság a jogsértéssel érintett, már eltelt időtartamot lefedő átalány összegű, valamint a mulasztás megállapítását követően a teljes átültetésig terjedő időszakra vonatkozó kényszerítő bírság kiszabására is indítványt tesz. A bírság összegének megállapításakor az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság indítványához kötve van, amennyiben a Bíróság a Bizottság által meghatározott összeget meg nem haladó mértékű átalányösszeg, vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti a tagállamot – ugyanakkor a Bizottság a bírósági eljárás során valamely bírságtípusra nézve a keresetét vissza is vonhatja. A Bíróság a bírság kiszabásakor nem csak a jogsértés fennállásának időtartamát, de a kötelezettségszegés magán- és közérdekekre gyakorolt hatását is értékelheti, illetve a meggyőzés, a jövőbeni jogsértések elkövetésétől való visszatartás, valamint a jogsértés megismétlése megelőzésének szempontját is követheti. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a pusztán részleges jellegű (adott esetben a tagállam nem teljes területét lefedő) átültetés esetén a kötelezettségszegést megállapítja, a kétféle bírság non-notifikációs kötelezettségszegési eljárásokban történő kumulatív alkalmazásától azonban a Bíróság eddig eltekintett.

Beszámoló a „Btk. 10 éve – Európai kihívások, közép-európai válaszok a 21. század bűnügyi tudományában” című konferenciáról (2022. november 8–9.)

Roland Lindt — sze, 20 szept 2023 00:00:00 +0000

Összefoglaló a Kúria és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet közös szervezésében, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar szakmai támogatásával, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény megszületésének 10. évfordulója alkalmából 2022. november 8. és 9. napján megrendezett nemzetközi konferenciáról.