Fontes Iuris

A jogellenesség ötven(nél is több) árnyalata

László Leszkoven — 2026-03-31

Közbeszerzés a változó világban: új célok és új eszközök az uniós közbeszerzési jogban

Márta Várhomoki-Molnár — 2026-03-31

A gondos atyáktól a traumatudatos bíróságig

Erika Csemáné Váradi — 2026-03-31

Kötelezettségszegés megállapítása és pénzügyi szankció az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján, az első magyar ügy és annak tanulságai

Zoltán Angyal — 2026-03-31

Platformgazdaság és munkajog: Az EU-n belüli digitális munkaerőpiac szabályozása

Renáta Hrecska-Kovács — 2026-03-31

Gig-gazdaság, haknigazdaság, szabadúszó munkavállalók, alkalmi munkavállalás – hívószavak egy olyan korszak munkavégzési környezetében, ahol nem áll távol a valóságtól az a szcenárió, hogy a munkáltatói feladatokat algoritmusok, a munkavállalói tevékenységet pedig gyakorlatilag a függetlenségi skálán a vállalkozókéval szinte egyenértékű státuszú beosztottak látják el. A téma aktualitását a megoldásra váró, sürgető gyakorlati jellegű jogi problémák – mint amilyen a foglalkoztatottak sok esetben téves besorolása – adják, emellett az Európai Unió nemrégiben fogadta el azt az irányelvet, amely a platformalapú foglalkoztatás keretszabályozását hivatott biztosítani. A tagállamoknak két év áll rendelkezésére, hogy belső jogukba átültessék az instrumentum által támasztott követelményeket, ezért a hatékony együttgondolkodás szükségessége megkérdőjelezhetetlen.
Jelen tanulmány a gig-gazdaságban dolgozó, platformokon keresztül foglalkoztatott munkavállalók jogait törekszik vizsgálni azzal a céllal, hogy egyben felvetéseket mutasson be arra, hogy miként lehetséges adaptálni a munkajogi szabályozásokat az új digitális munkaerőpiaci realitásokhoz. A fogalmi elhelyezést követően az Európai Unió jogalkotási törekvéseit, majd a gig-foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkajogi és pszichoszociális kockázatokat mutatom be, végül a felelősségi kérdéseket vizsgálom.

A vélelem a munkajogban

Hilda Tóth — 2026-03-31

Az Európai Parlament és a Tanács 2024. október 23-án elfogadta a digitális platformokon dolgozók munkakörülményeinek javítását célzó irányelvet.1 A platformokra vonatkozóan a világon elsőként Európában elfogadott új szabályozás célja, hogy megakadályozzák a színlelt önfoglalkoztatást, azáltal, hogy biztosítják a platformokon dolgozók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását. A munkaviszony vagy önfoglalkoztatói
státusz meghatározása az irányelv alapján sem lesz kevésbé bonyolult jogi feladat, az irányelv szerinti vélelmezett munkajogviszony nem oldja meg egy csapásra a fennálló munkajogi klasszifikációs problémát. A vélelem egy eszköz, amely megkönnyítheti a munkavállaló jogaihoz való hozzáférést.
2023 decemberében Magyarországon elsőként döntött a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria a platform munkavállalók munkajogi státuszáról. A Foodora által foglalkoztatott ételkiszállítóval kapcsolatosan azt állapította meg, hogy a személy "nem munkaviszony keretében látja el ételfutári tevékenységét, bizonyítékai ezzel ellentétes megállapításra nem adtak módot”. A tanulmányban elemezzük a munkaviszony jogi vélelmével
kapcsolatos irányelvi előírásokat, figyelemmel az implementálhatósági kérdésekre is. Megvizsgáljuk, hogy milyen hatása lehet az irányelvnek a magyar joggyakorlatra.

A Chevron-ügytől a Loper Brightig: A közigazgatási mérlegelési jogkör átalakulása az USA-ban

Bálint Kovács — 2026-03-31

Mennyiben gátja az ingatlanfejlesztéseknek a földvédelmi törvény 1961-től változatlan rendszere?

István Olajos — 2026-03-31

A hivatásos sportolói szerződések felmondásának dogmatikai korlátai a CAS ítélkezésének tükrében

Botond Székely — 2026-03-31

A tanulmány a hivatásos labdarúgók teljesítményelmaradásának dogmatikai megítélését vizsgálja a klasszikus magánjogi alapvetések, a munkajogi doktrínák és a nemzetközi sportjog (Lex Sportiva) sajátos természetének keretrendszerében. A kutatás központi kérdése, hogy a sporttevékenység immanens bizonytalansági faktora miként írja felül a szerződésszegés objektív polgári jogi kategóriáit. A tanulmány elemzi a FIFA „Regulations on the Status and Transfer of Players” (RSTP) szabályzata által szűkkörűen meghatározott szigorú felmondási okokat, különös tekintettel a „just cause” svájci jogon alapuló értelmezésére. A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) releváns eseti döntéseinek tükrében a tanulmány éles határvonalat húz a szubjektív sportszakmai elégedetlenség – mint viselt üzleti kockázat – és az objektív, dokumentálható kötelezettségszegések – mint például fizikai állapot elhanyagolása – között. Az elemzés rávilágít, hogy a hivatásos sportolói jogviszony speciális gondossági kötelem, ahol a bajnokságok stabilitása és a pacta sunt servanda elve prioritást élvez a hagyományos munkáltatói kockázatkezeléssel szemben. A kutatási eredmények alapján a tanulmány összegzi és rendszerbe foglalja a gyenge teljesítmény és a vétkes kötelezettségszegés elhatárolásának szempontjait, rávilágítva a sport dogmatikai sajátosságaira.

A korlátozott precedensrendszer sajátosságai a hazai és a svéd jogrendszerben

Csaba Tóth — 2026-03-31

Kiút a devizahitelesek számára? – Az Európai Unió Bíróságának C-630/23. számú ítélete

Balázs Kisszőllősi-Szánthó — 2026-03-31

Emlékezés a 200 éve született Jókai Mórra – recenzió Fazakas Zoltán József (szerk.): Jókai mint jogász című kötetéről

Noémi Suri — 2026-03-31

A pénzpiac őrei – recenzió Sereg Péter: Pénzpiaci felügyelet Magyarországon című könyvéről

Kinga Pázmándi — 2026-03-31

Konferenciabeszámoló

Kinga Pázmándi — 2026-03-31