Fontes Iuris

A jogvita kereteinek megváltoztathatósága a másodfokú eljárásban

László Pribula — 2026-05-28

A jogalkotó a perkoncentrációt a koncepcionálisan megújított, a jogvita kereteit az elsőfokú eljárás első szakának végén rögzítő osztott perszerkezet bevezetésével kívánta biztosítani. Kiemelt felelősség ezért, hogy mennyiben megengedett ezeknek a kereteknek az utólagos megváltoztatása. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy a megújított perrend alapján a perjog sajátképi elvei a másodfokú eljárásban is következetesen érvényesüljenek. Ha a felek a perfelvétel lezárása után megváltoztatják a jogvita kereteit érintő előadásaikat, azáltal széttörhetik a per menetét, megakadályozhatják a perkoncentráció érvényre jutását. A tisztességes eljárás követelményének érvényesülése és a szükségtelen perújítás elkerülése érdekében ugyanakkor a perrendtartás is – szűk körű szabályozással – indokoltnak tartja a jogvita keretei a másodfokú eljárásban történő megváltoztatásának a tilalma alól meghatározott kivételeket engedni. Kiemelt felelőssége a jogalkalmazásnak, hogy az így jelentkező értelmezési kérdéseket milyen szempontok alapján válaszolja meg. Az elmúlt évek ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlatának részletes elemzése ezért különösen fontos feladat – erre törekszik a tanulmány.

Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának hatása a tagállami állampolgárság elvesztésére és megszerzésére vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazására

Julianna Sára Traser — 2026-05-28

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban pontot tett a Csehország és Lengyelország között a turów-i lignitbánya működési engedélye környezeti hatásvizsgálatának hiánya miatt több éve húzódó államközi környezetvédelmi kötelezettségszegési jogvitára. A Bíróság döntése több szempontból is figyelemre méltó, egyrészt ugyanis a tagállamok által egymás ellen indított kötelezettségszegési eljárások a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kivételesnek tekinthetőek, másrészt pedig ez az első környezetvédelmi tárgyú, uniós bírósági szintre vitt államközi jogvita, amelyben ráadásul döntésének kikényszeríthetősége és az uniós jog hatékony alkalmazása érdekében a Bíróság – a tagállamok által egymással szemben indított kötelezettségszegési eljárások történetében első alkalommal – pénzügyi szankciót is alkalmazott.

Aktív eutanázia Európában. A Benelux országok és az Ibériai‑félsziget szabályozása

Péter Szőke — 2026-05-28

A tanulmány öt európai uniós tagállam – Hollandia, Belgium, Luxemburg, Spanyolország és Portugália – aktív eutanáziára vonatkozó szabályozását elemzi. Mindegyik ország feltételesen kizárja a büntethetőséget az aktív eutanázia és az orvosi segítséggel végzett öngyilkosság esetében, ugyanakkor eltérően szabályozzák a kiskorúak helyzetét és az eljárási garanciákat. A Benelux államok utólagos ellenőrzési rendszert alkalmaznak, míg Spanyolország előzetes jóváhagyást ír elő. Portugáliában az eutanáziatörvény hatálybalépését az alkotmánybírósági kontroll késleltette. Valamennyi szabályozás közös eleme a beteg önkéntes és megfontolt kérelme, az elviselhetetlen szenvedés feltétele, valamint az egészségügyi dolgozók lelkiismereti szabadságának elismerése.

Jogalkotási döntéspontok a reprodukciós egészség egyes lehetséges munkajogi vetületei kapcsán

Bernadett Solymosi-Szekeres — 2026-05-28

A modern munkajogok hagyományosan nem foglalkoznak a női test sajátosságaival, leszámítva a várandósság és a szülés, szoptatás állapotait. Mégis, a női reprodukciós egészség többet jelent e két fogalomnál, így például a menstruáció és az ahhoz kapcsolódó tünetek is beletartoznak. A menstruáció szociális és munkajogi támogatására globálisan, főleg Ázsiában, de már a spanyol és portugál jogrendszerben is a menstruációs szabadságot találhatjuk meg, amelyet minden érintett jogalkotó eltérő koncepcióval alakított ki. A tanulmányban azt a kérdést járom körbe, hogy egy ilyen jellegű szabályozás bevezetése indokolt-e a nemek közötti egyenlőség, illetve az egészséghez való jog szempontjából, és ha igen, akkor annak szabályozása előtt a nemzeti jogalkotónak milyen kritikus pontokat kell vizsgálnia ahhoz, hogy megfelelő jogi normarendszert alakíthasson ki a foglalkoztatáspolitikai eszköztárában.

Új dimenziók a magyar közigazgatási eljárásjogban: digitalizáció, ügyfélélmény és mesterséges intelligencia-alapú jogalkalmazás

Katalin Podonyi — 2026-05-28

A magyar közigazgatási hatósági jogalkalmazás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapjaiban alakult át a digitalizációs fordulat nyomán. Ennek során olyan impulzusok érték a jogalkotót, amelyek arra sarkallták, hogy az eddigi időszakhoz képest valami újat alkosson. A tanulmány elsőként megkísérli a közigazgatási hatósági eljárásjog-szabályozás eredménytermékeit számba venni azon szempont mentén, hogy melyek voltak a digitalizálódó közigazgatás korszerűsítését szolgáló fejlesztések, kifejezetten a hatóságok döntéshozatali folyamatára koncentrálva. Továbbá, ennek keretében elemzésre kerül az is, hogy ezen újítások mennyiben (voltak) képesek a hatékonyság és egyszerűsítés – az állampolgárok irányából érkező – elvárásait teljesíteni. Ezt követően külön elemzés alá kerülnek a jelenleg hatályos eljárásjogi kódex, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény elektronikus ügyintézésre és infokommunikációs technológiákon alapuló jogintézményeinek alkalmazhatóságára vonatkozó szabályozási megoldásai. Munkám második részében kitérek a hatósági eljárás ügyféli oldalán biztosított ügyintézési lehetőségekre, melynek keretében azt járom körbe, hogy hogyan biztosított a teljes körű ügyintézés digitális állampolgárként. Végezetül, a jövőbe történő kitekintés keretében külön ismertetem a mesterséges intelligencia, mint eljárásjogi modernizációs és hatékonyságnövelő elem alkalmazásának hatósági eljárásjogot érintő és befolyásoló hatásait is.

A kriptoeszközök felügyeletének hazai szabályozása

Péter Sereg — 2026-05-28

A kriptoeszközök megjelenése újfajta kihívások elé állította mind a befektetőket, mind a nemzeti felügyeleti hatóságokat. Utóbbiak sokáig nem tudtak hatékonyan fellépni – megfelelő szabályozási környezet hiányában – a kriptoeszközök piacán a kereskedés átláthatóságának és a befektetők érdekeinek védelmében. Az Európai Unió ezért 2023-ban megalkotta a kriptoeszközökre vonatkozó rendeletet, amely alapján az egyes tagállamok is elkezdték a hazai jogszabályok megalkotását erre a területre vonatkozóan. A Magyar Nemzeti Bank és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága eljárásainak jogi környezetét 2025-ben a jogalkotó hozzáigazította a kriptoeszközök megjelenéséhez, amely felügyeleti szabályozás elemzését hivatott elvégezni jelen tanulmány.

Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után az összehasonlító jog szemüvegén keresztül

Laura De Negri — 2026-05-28

A digitális technológiák gyors fejlődése alapvetően alakítja át az emberi identitásról, emlékezetről és halandóságról alkotott fogalmainkat. A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése lehetővé tette az elhunyt személyek digitális rekonstrukcióját – hang-, kép- és viselkedésminták alapján létrehozott avatárok vagy chatbotok formájában. E jelenséget a szakirodalom egyre gyakrabban „digitális feltámasztásként” (digital resurrection) írja le. A tanulmány célja, hogy áttekintse e technológia legfontosabb jogi vonatkozásait, különös tekintettel az adatvédelemre, a személyiségi jogokra, a szerzői jogra és a posztmortem jogvédelem kérdéskörére vonatkozóan azokban a jogrendszerekben, ahol a jogalkotó már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A tanulmány igyekszik feltárni, hogy a hatályos uniós és hazai jogi keretek mennyiben alkalmasak a digitális feltámasztás, mint jelenség kezelésére, illetve milyen pontokon mutatkozik szabályozási hiány vagy értelmezési bizonytalanság.

A főtanácsnok szerepe az EUB‑joggyakorlat konzisztenciájának megőrzésében és fejlesztésében

György Marinkás — 2026-05-28

A tanulmány célja, hogy öt szempont mentén bemutassa az Európai Unió Bíróságán szolgáló főtanácsnokok tevékenységének legfontosabb jellemzőit és egyes, a tevékenységükhöz fűződő kérdéseket. Az első pontban a történelmi háttér kerül rövid felvázolásra, majd a megválasztásukra vonatkozó szabályok és az ún. első főtanácsnok szerepe kerül bemutatásra, ideértve az ügyelosztásban betöltött szerepére. A második pontban, a tanulmány bemutatja a főtanácsnoki indítványok szakmai értékét, hogy egyrészről miként járulnak hozzá az ítélkezési gyakorlat következetességének fenntartásához és másrészről, hogy miként segítik elő annak fejlődését. A harmadik pontban a szerző, a szakirodalom, valamint a Bíróság egykori tagjainak visszaemlékezései alapján megkísérel megközelítőleges becsülést adni arra vonatkozóan, hogy a bíróság milyen mértékben követi a főtanácsnoki indítványban foglalt jogi megoldást. A negyedik részben a tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy lehetséges-e politikai befolyást gyakorolni a főtanácsnokokra, akiknek a véleménye – ellentétben a bírók tanácskozás során elhangzott álláspontjával – nyilvános, ezért jobban ki vannak téve az esetleges külső nyomásgyakorlásnak. Az utolsó részben a tanulmány bemutatja, azokat a garanciákat, amelyek az ítélkezési gyakorlat konzisztenciáját hivatottak megőrizni azon tárgyterületeken, amelyek kapcsán a Törvényszék hatáskört kapott az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására, ideértve azt, hogy a Bíróság első főtanácsnoka javasolhatja a Törvényszék ítéletének felülvizsgálatát, illetve, hogy az új eljárási szabályok jobban ösztönzik a Törvényszéket arra, hogy egyes tagjait a főtanácsnoki feladatok ellátására jelöljenek ki.

A gyermek véleménynyilvánítási jogának érvényesülése a magyar családjogi gyakorlatban

Éva Subasicz — 2026-05-28

A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga régóta része a nemzetközi és hazai szabályozásnak, azonban a Brüsszel IIb. rendelet és az annak nyomán 2022. augusztus 1-jétől megváltozott jogszabályi környezet jelentősen átalakította a gyermekek családjogi ügyekben történő meghallgatásának gyakorlatát Magyarországon. Az új szabályozás nagyobb hangsúlyt helyez a gyermek meghallgatására, véleményének figyelembevételére és a gyermekbarát igazságszolgáltatás érvényesítésére. A gyermek ugyanakkor nem kötelezhető véleménynyilvánításra, és nem terhelhető azzal a felelősséggel, hogy saját érdekét megítélje. A tanulmány célja bemutatni, miként érvényesül a gyermek véleménynyilvánításhoz való joga a magyar és uniós szabályozás keretei között, különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatást szolgáló hazai változásokra. A jogszabályi követelmények és a magyar gyakorlat összhangját két gyakorlati példa szemlélteti. A tanulmány emellett összegzi az a szerző ügyvédi irodája által képviselt tizennégy ügy tapasztalatait a gyermekek eljárásban való részvételével kapcsolatban, külön kitérve arra, hogy a gyermekek milyen módon, az eljárás mely szakaszában és milyen tartalommal kaptak tájékoztatást a nyilatkozattétel lehetőségéről.

Határon innen és túl – a végrehajtási jog fejlődési irányai Európában Könyvismertetés Wopera Zsuzsa, Nagy Adrienn (szerk.): A végrehajtási jog aktuális kérdései című könyvről

Adrienn Nagy — 2026-05-28

Ment-e digitalizáció által a polgári bíráskodás elébb? Könyvismertetés Dr. Gyarmathy Judit Digitális korszakváltás a magyar bíróságokon című könyvéről

Zsuzsa Wopera — 2026-05-28

Stabilitás, bizalom, innováció – Országos konferencia a modern pénzpiacok jogi és felügyeleti dilemmáiról

Kinga Pázmándi — 2026-05-28