Földrajzi Közlemények

Az akadálymentesség-természetű térélményszerzés sajátosságai utazástudományi tükörben

Zoltán Raffay, Jácint Farkas, László Csóka — k, 14 máj 2024 09:54:29 +0000

Tanulmányunk azzal a céllal íródott, hogy a filozófia eszköztára által és empirikusan is igazolható módon bemutassa az emberi létezésnek otthont adó tér ki- és átalakításának szükségszerűen szubjektív aspektusait az utazástudomány kontextusaiban. Ezt a szellemi és gyakorlati emberi tevékenységet nevezzük akadálymentesség-természetű „kézhezállóságnak”, mely a Földön való létezésünk elengedhetetlen feltétele és mozgatórugója is. A tanulmányban kontextualizáljuk egyrészről ennek nyomán a fogyatékossággal élő, utazni vágyó emberek élmény- és térhasználati igényét az „egészséges” társaikéval összehasonlítva, melyek nem mutatnak érdemi különbségeket – fókuszálva az akadálymentességi igénnyel bíró utazók alapvetően az alul- vagy dezinformáltság körül fluktuáló utazásszervezési nehézségeire. A probléma feltárása, elemzése és a megfogalmazott javaslatok eseteiben is aktívan támaszkodunk a filozófia több ezer évre visszanyúló „eszköztárára”, melyet már több esetben sikeresen integráltuk eddig megjelent tanulmányainkba. Meggyőződésünk, hogy ezzel a „módszertannal” sikerül(t) elmélyíteni az utazástudomány gondolatvilágát és akadémiai üzenetrendszerét. Tisztában vagyunk vele, hogy az általunk alkalmazott megközelítésmódok és a filozófia világának nyelvezete viszonylag távol áll a főáramú és elvárt akadémiai fogalmazásmódtól, de kis odafigyeléssel és nyitottsággal ez a nehézség áthidalható – akadálymentesség-természetűvé tehető. Ezen kontextushálóba szőve igyekszünk továbbá ráirányítani a figyelmet az online szállásadói és -disztribútori felelősségre, illetőleg javaslatokat is megfogalmazunk a látszólag paradox egyéni tér- és épülethasználati igények feltérképezhetőségének megteremtése érdekében.

A gamifikáció eszközei és alkalmazásuk lehetőségei a településfejlesztési folyamatokban

Katinka Tóbiás — k, 14 máj 2024 00:00:00 +0000

A várostervezés szempontjából korunk egyik legnagyobb társadalmi problémája az ösztönzés egyre nehezebbé válása. Ez a jelenség nemcsak az oktatásban, hanem a közösségi tervezési folyamatokban is erősödik. A motivációt célzó új jelenség és módszertan, a gamifikáció megoldást kínálhat erre a problémára. Csupán az elmúlt néhány évben nőtt jelentős mértékben a tudományos kutatás ezen a területen, főként nemzetközi szinten és az oktatás területén, de egyre több a jó gyakorlat a részvételen alapuló városfejlesztés játékosítása terén is. A magyar gyakorlatban azonban még nem elterjedt, és nem feltétlenül beszélhetünk tudatos gamifikációról sem a játékos események esetében. A korábbi kutatások alapján a releváns játékok tartalomelemzése készült. Ennek eredményeként összeállítottam egy gamifikációs eszköztárat, amely három fő kategóriába sorolható: játéktervezési elemek, szoftveres elemek és tárgyi eszközök. Ezek megfelelő és összehangolt átvételével lehetőség nyílik a városfejlesztés játékosítására, a közösségi tervezés szerepének és hatékonyságának növelésére, az lakossági motiváció és részvétel növelése érdekében.

A budapesti és vidéki diplomás magyar nők mentális egészségének és egészségmegtartási szokásainak összehasonlító vizsgálata a pandémia alatt

Bernadett Makkai, Nelli Farkas, Zsuzsanna Nagy, Gábor Pirisi, Dóra Zelena — k, 14 máj 2024 10:32:21 +0000

Tanulmányunkban megvizsgáltuk, hogy a Covid-19 járvány változtatott-e a diplomás nők egészségmagatartási szokásain, mindezt főváros és vidék összehasonlításában. Célunk az volt, hogy feltárjuk, hogy a pandémia okozta lezárások, valamint a karanténhelyzet hatással volt-e a nők dohányzási, alkoholfogyasztási, kávézási, illetve sportolási szokásaira? És vajon milyen irányú ez a változás? Fontosnak tartottuk továbbá megvizsgálni, hogy a depresszió mennyire jelent meg a pandémiát megelőző időszakhoz képest?

Hipotézisünk szerint a pandémia negatívan hatott a fővárosi diplomás nők egészségmagatartására, ami összefüggést mutathat az időszakra jellemző depressziós hanyatlással.

Kutatásunkban online kérdőíves módszert alkalmaztunk. A lekérdezés 2021. szeptember 1-jétől december 31-ig tartott. Az adattisztítást követően 1888 értékelhető adatsort kaptunk. A kérdőívet 18 és 65 év közötti diplomás nők töltötték ki.

Elemzésünk során azonban hipotézisünk nem igazolódott, a nők egészségmagatartása tekintetében nem tapasztaltunk jelentős változást sem Budapesten, sem vidéken. Egyedül a fizikai aktivitás esetében mértünk némi változást. A depresszió nagyobb mértékű jelenléte azonban mindenképpen figyelemre méltó.

A lakott külterületek és a városi szétterülés: egy jogi és fejlesztéspolitikai árnyék terület

Gábor László Vasárus, Tamás Boros — k, 14 máj 2024 12:28:20 +0000

Hazánkban a közigazgatásilag önálló települések magját alkotó belterületek mellett külterületeken és a korábban önálló falvakból létrehozott egyéb belterületeken is nagy számú népesség él. A rendszerváltás után felgyorsuló elővárosi fejlődés átszabta e külterületek fejlődési útjait. Bár e lakott helyeken az agglomerációk populációjának csak kis része él, mégis ide irányult a migráció egy jelentős része vidéki városaink esetében. Az itt található telkek olcsósága és a laza szabályozás miatt a városokból kiszoruló és az ország perifériájáról beköltöző elesett, kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű személyek nagyobb arányban költöztek e helyekre. Ugyanakkor e területek a tehetős életmódváltás céljával a városból érkezők számára is vonzók, hiszen adott ingatlant is kisebb költséggel lehetett megvásárolni

Amellett kívánunk érvelni, hogy a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási, földügyi és építésügyi jogszabálykeret a kurrens módosítások után egy olyan területhasználati formát kíván konzerválni, amely tulajdonképpen már csak nyomokban létezik, miközben az állandó lakóhellyé vált külterületeken a népesség napi életét akadályozza. Elemzésünk során be kívánjuk bizonyítani a szakirodalmi előzmények és az előírások összevetésével, hogy a vonatkozó jogszabályok nem képesek a megfogalmazott célokat megvalósítani (a népességmegtartás erősítése), sőt számos esetben épp ez ellen hatnak, valamint bizonyos formulák a településfejlesztési beavatkozásokat is lassítják, azok hatásainak kiaknázását nehezítik. E folyamatok azért is érdemelnek nagyobb figyelmet, mivel a változások által érintett külterületeken találhatóak a városok azon zöldfelületei, melyek a városi szétterülés kedvezőtlen hatásainak – így például a hősziget jelenségnek – a mitigációjában jelentős szerepet töltenek be.

A koronavírus-járvány hatása a Debreceni Nemzetközi Repülőtér utasforgalmára

Gábor Kozma, Róbert Kövesdi — k, 14 máj 2024 12:35:42 +0000

A 2019 végén kitört koronavírus által súlyosan érintett ágazatok egyike a légi közlekedés volt, amely 2020-ban és 2021-ben jelentős válságot és forgalomcsökkenést élt át. A fentiek szellemében jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a járvány hatását egy konkrét helyszínen, a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren, és feltárja a repülőtér forgalmában bekövetkezett változásokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind 2020-ban, mind 2021-ben jelentősen csökkent az utasforgalom, és megváltozott a forgalom megoszlása a légi közlekedés típusa szerint (menetrend szerinti, charter, egyéb). Az utasforgalom hónaponkénti megoszlását tekintve elsősorban a hatályos korlátozások hatása volt érzékelhető. Az egyes célállomások fontossága is változott a változások következtében. A legrégebben bevált célállomások (London/Luton és Eindhoven) jelentősége megmaradt, míg a nyári üdülőhelyekre (Larnaca, Palma de Mallorca) irányuló járatok 2021-ben nagyon népszerűvé váltak. A járatok kihasználtsága mind hónaponként, mind úti célonként nagymértékben változott, de általában alacsonyabb volt, mint 2019-ben