https://ojs.mtak.hu/index.php/fk/issue/feedFöldrajzi Közlemények2025-04-21T16:37:48+00:00Egedy Tamásegedy.tamas@csfk.orgOpen Journal Systems<p>A Földrajzi Közlemények a Magyar Földrajzi Társaság negyedévente megjelenő tudományos folyóirata, a földrajztudomány vezető magyar nyelvű folyóirata, a földrajzi gondolatok és kutatási eredmények közreadásának egyik legonfontosabb anyanyelvi fóruma. A folyóirat elsősorban a természetföldrajz és a társadalomföldrajz témakörébe tartozó írásokat közöl, de helyet ad a Magyar Földrajzi Társaság működését és tevékenységét érintő beszámolóknak is. A Földrajzi Közlemények természetesen nyitott és nagy érdeklődést mutat a rokon tudományok képviselőinek publikációi iránt is. A tanulmányok nyomtatásban fekete-fehér formátumban, online pedig színesben jelennek meg évente négy alkalommal.</p>https://ojs.mtak.hu/index.php/fk/article/view/17295A PÉCSI GEOGRÁFIA SZÁZ ÉVE (1923-2023)2025-04-21T16:37:37+00:00Zoltán Hajdúhajdu.zoltan@krtk.huZoltán Dövényidovenyiz@gamma.ttk.pte.huAntal Aubertantal@aubert.huPap Norbertpnorbert@gamma.ttk.pte.hu<p>A tanulmány áttekintést ad a pécsi geográfia elmúlt egy évszázados fejlődéséről. Pécs volt az első középkori magyar egyetem székhelye, de csak rövid ideig működött. Nagy Lajos király egyetemének emléke ma is él a városban, és az egyetemi élet újjászervezésére irányuló törekvések az évszázadok során meg- megújultak. Erre végül 1923-ban került sor, ekkor Prinz Gyula professzor vezetésével megalakult a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Földrajzi Intézete. Az egyetemen folyó földrajzoktatás és -kutatás története mozgalmasan alakult. Az alapítás nehéz, megszorításokkal tarkított évei után az intézetet a II. világháború idején átmenetileg bezárták, majd 1943-tól a Dunántúli Tudományos Intézet (DTI) kutatóintézeti profiljaként maradt fenn. A szocialista fordulat után a földrajztanárképzést a főiskolai tanárképzés igényei szerint szervezték meg, megteremtve a mai egyetemi földrajzoktatás alapjait. A rendszerváltást követően egy virágkor következett, az oktatók és a hallgatók számának jelentős bővülésével. Ezzel párhuzamosan a DTI is fellendülésnek indult, és egy országos regionális kutatóhálózat központjává vált. A 2010-es évekre mindkét szervezet válságba került, amelyből a centenárium évében is keresik a kiutat.</p>2025-04-21T10:34:26+00:00Copyright (c) 2025 Zoltán Hajdú, Zoltán Dövényi, Antal Aubert, Pap Norberthttps://ojs.mtak.hu/index.php/fk/article/view/17304A BARANYA-HÁROMSZÖG MAGYAR TELEPÜLÉSTERÜLETE ÉS ETNIKAI VÁLTOZÁSAI2025-04-21T16:37:42+00:00Tamás Wittmannmail.tamas.wittmann@gmail.comPéter Reményiremko@gamma.ttk.pte.huDávid Róbert Morómororobi@gamma.ttk.pte.hu<p><sub>Ez a tanulmány rövid betekintést nyújt a baranyai háromszög etnikai folyamataiba az elmúlt évszázadokban. Bemutatjuk a térségben élő főbb etnikai csoportok települési területének alakulását, valamint a Baranyai-háromszög népszámlálási adataira vonatkozó kutatásainkat az elmúlt száz év során. Végigkövethetjük az egykor homogén magyar terület útját az etnikai sokszínűség, majd ismét az etnikai homogenizálódás felé. A hatalom, az államhatárok és az ideológia gyakori változásai, valamint a folyamatos népességmozgások jelentősen befolyásolták a térség etnikai és vallási összetételét, valamint az etnikumok földrajzi eloszlását. Míg a 15. században a magyarok települései a teljes Baranya-háromszöget lefedték, a török hódoltság idején a Duna mentén kerestek menedéket. Ettől kezdve a délről érkező szerb és šokac bevándorlás folyamatos folyamattá vált, a Habsburg Birodalom uralma alatt pedig az itteni nagy mezőgazdasági birtokokra nagyszámú németet telepítettek. A németek a magyaroktól nyugatra, a horvátok a baranyai háromszög északnyugati részén, a szerbek pedig a délnyugati részen telepedtek le. A következő időszakokban a magyar, szerb és horvát nemzetállamok váltották egymást a terület igazgatásában, a baranyai háromszög többször gazdát cserélt. Minden egyes váltás az etnikai térkép újrarajzolását hozta magával. A terület etnikai sokszínűsége a 20. században érte el a csúcspontját, amit a horvát többség növekedése és a terület homogenizálódása követett.</sub></p>2025-04-21T11:23:41+00:00Copyright (c) 2025 Tamás Wittmann, Péter Reményi, Dávid Róbert Moróhttps://ojs.mtak.hu/index.php/fk/article/view/17313ETNIKUMOK ÉS FÖLDRAJZI NEVEK A MOHÁCSI-SÍKON ÉS A MOHÁCSI-SZIGETEN A 19. SZÁZAD VÉGÉIG2025-04-21T16:37:45+00:00Máté Kitanicskitanics1@gmail.comAlexandra Herczegszandra4@gamma.ttk.pte.huSándor Konkolyfiesta@gamma.ttk.pte.hu<p align="left"><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: small;"><span style="color: #221e1f;">The Mohács Plain and the Mohács Island played a prominent role in Hungarian history. They are associated with fateful battles, the war route passing through here was the site of the march of huge armies and small troops, while it also served as a major migration route. The geographical names here are based on the medieval Hungarian names, some of which were preserved, often in modified form, by ethnic groups arriving and settling during the Ottoman period and subsequent reconstruction. Of course, they also created new geographical names. From the end of the 19th century, by the name Magyarization, many names of non-Hungarian origin disappeared from the diverse geographical names that had been formed during the process of layering.</span></span></span></p>2025-04-21T11:10:04+00:00Copyright (c) 2025 Máté Kitanics, Alexandra Herczeg, Sándor Konkolyhttps://ojs.mtak.hu/index.php/fk/article/view/17312A LOKÁLIS ÉS NEMZETÁLLAMI IDENTITÁS TÖRTÉNETÉNEK VIZSGÁLATA PÉCS BELVÁROSI UTCANEVEINEK TÜKRÉBEN2025-04-21T16:37:46+00:00György Orsósorsosgyorgydvk@gmail.com<p align="left"><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: small;"><span style="color: #221e1f;">The present case study examines the street names in the city centre of Pécs from the building of the nation-state (1864 street naming) to the 1991 street naming of the regime change. The basic aim of the study is to explore how the symbolic domination of urban space changed between the nation-state and localism during this historical period. For the analysis of street names, I have formed categories along the geographically motivated/unmotivated concepts established in the study of geographical names, and along the notions of the local and the nation-state from the perspective of memory politics. The conclusion of the study is – in line with the literature on toponymy- that local names have been significantly marginalised since the 19th century and nation-state names have come to the fore. Throughout the 20th century, the proportion of nation-state names has steadily increased, with a peak under the Kádár regime. After the change of regime, there was a marked decline and a strengthening of the symbolic power of localism, but this did not reach the level of the pre-communist dictatorship. I have compared this with some of the discourse on locality and argued that, although there has been an increased demand for a restoration of the symbolic representation of locality after the regime change, this can only be partial in the light of the historical cultural changes that have already taken place.</span></span></span></p>2025-04-21T11:01:27+00:00Copyright (c) 2025 György Orsóshttps://ojs.mtak.hu/index.php/fk/article/view/17301KOMLÓ – A MECSEK KAPUJA? A KISVÁROSI ARCULATVÁLTÁS NEHÉZSÉGEI EGY EGYKORI BÁNYAVÁROS PÉLDÁJÁN2025-04-21T16:37:47+00:00Péter Merzamerza.peter@ktk.pte.huGábor Pirisipirisi.gabor@pte.huHenriett Marázmarazhen@gamma.ttk.pte.huNorbert Pappnorbert@gamma.ttk.pte.hu<p>Komló egy kisváros a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra, alig több mint húszezer lakosú. A szénbányászat 19. századi megindulását követően kis hegyi faluból büszke szocialista várossá vált, fénykorát az 1970-es évek végén érte el. A város gazdasága szinte teljes egészében a szénbányászatra épült, amely az 1990-es években gyorsan hanyatlott, és végül a 2000-es évek elején teljesen megszűnt, maga után hagyva a munkanélküliséget, az elvándorlást és egy zsugorodó kisváros minden tünetét. Komló arculata helyrehozhatatlan károkat szenvedett, és korábbi települési hagyományok nélkül nehéz visszatérni a hagyományos kisvárosi identitáshoz. Jelen tanulmány Komlóra fókuszálva vizsgálja a kisvárosi imázs és márkaépítés kérdéseit, a rebranding lehetőségeit a posztindusztriális fejlődés kontextusában. A szerzők e konkrét esetet felhasználva mutatják be az ilyen kísérlet eddigi lépéseit és lehetséges eredményeit. A Komlóverzum Múzeum létrehozásával elindult egy olyan folyamat, amely a Mecsek szívében fekvő várost egy jövőbeli UNESCO Geopark központjává teheti.</p>2025-04-21T10:53:04+00:00Copyright (c) 2025 Péter Merza, Gábor Pirisi, Henriett Maráz, Norbert Pap