Dunakavics

A felnőttképzés mint társadalompolitikai beavatkozás Magyarországon (2010–2025)

Kálmán Aszalay — k, 02 jún 2026 15:07:59 +0000

A tanulmány a magyarországi felnőttképzés 2010 utáni átalakulását vizsgálja társadalompolitikai megközelítésből, különös tekintettel az Európai Unió által finanszírozott programokra (TÁMOP, EFOP, TOP, GINOP, valamint a 2021–2027-es „Plusz” konstrukciók). A központi kérdés az, hogy a felnőttképzés képes-e tartós mobilitási csatornaként működni a hátrányos helyzetű csoportok számára, vagy inkább az aktiváló állam individualizáló logikájának eszközévé válik. Az elemzés elméleti keretét a strukturális egyenlőtlenségek újratermelődésének megközelítése és Bourdieu tőkeelmélete adja, empirikus illusztrációként pedig egy országos mentorhálózati projekt tereptapasztalataira támaszkodik. Az eredmények azt mutatják, hogy a képzés önmagában ritkán vezet tartós integrációhoz; a siker feltétele az integrált szolgáltatásrendszer, különösen a személyre szabott mentorálás és pszicho-szociális támogatás. A tanulmány amellett érvel, hogy a felnőttképzés csak akkor válhat valódi társadalompolitikai beavatkozássá, ha képes kezelni a strukturális egyenlőtlenségek újratermelődésének mechanizmusait.

Humanoid Robots In Service At Universities

Dávid András Havas, László Balázs — k, 02 jún 2026 15:20:11 +0000

A humanoid robotok megjelenése a felsőoktatásban, mint egy lehetséges oktatói eszköz, egyre meghatározóbb jelenséggé válik világszerte. A tanulmány betekintést nyújt ázsiai, észak-amerikai és európai példákon keresztül az egyetemeken alkalmazott humanoid robotok felhasználási céljairól és további felhasználási lehetőségeikről.

Improving the Human Resources Management System

Fatima Abbasova — k, 02 jún 2026 15:14:44 +0000

A jelen tanulmány kiindulópontja az a megállapítás, mely szerint a humánerőforrás-menedzsment (HRMS) már nem csupán egy technológia, hanem a vállalati stratégia fontos eleme is. A humán-erőforrás-menedzsment nem csak a dokumentációról szól. A HRMS támogatja az innovációt és a gyors döntéshozatalt. Mindez segít fenntartani a vállalat versenyképességét. A tanulmány célja, hogy megértse, hogyan működnek a modern HRMS-rendszerek, illetve azonosítsa a gyenge rendszerelemeket a fejlesztésre szoruló területek kiemelése mellett. A kutatás során alkalmazott különböző megközelítések rávilágítanak arra, hogy mely rendszerek tekinthetők hatékonyabbaknak. Az analitika integrálása a HRMS-be fontos folyamat. A jelen tanulmány ezért az adatbázisok megbízhatóságáról és az interfészek használatáról is közöl információkat annak érdekében, hogy tisztázza a döntések közvetlen hatását arra, hogy az alkalmazottak hogyan viszonyulnak a rendszerhez. A kutatás tanulsága, hogy a HRMS modernizációja nem ér véget kizárólag a termelékenység növelésével. Fontos cél az is, hogy emellett növeljék az alkalmazottak motivációjának, bizalmának és szervezeti identitásának az érzését. Az átláthatóság és az analitika egyértelművé és igazságossá teszi a vezetést. Ez növeli a bizalmat és a hatékonyságot a vállalaton belül. A HRMS-rendszerek fejlesztése a jövő elengedhetetlen része. Azok a szervezetek, amelyek ezen a területen helyesen ötvözik az emberi tényezőt a technológiával, fenntarthatóbb pozícióba kerülnek. A legfontosabb, hogy az ilyen digitális HR-megközelítések nemcsak a hatékonyság növelésével elégednek meg. Növelik az alkalmazottak motivációját, bizalmát és a szervezeti identitás érzését is. A jövőbeli kutatások ezen a területen nem korlátozódnak a technológiára, de az etikai megközelítést és a mesterséges intelligencia döntéshozatalra gyakorolt hatását is vizsgálják. Minden folyamatnak fel kell tárnia az adatvezérelt humántőke-stratégiák kidolgozását.

A humánerőforrás fejlesztésének új irányai, a motiváció és a digitalizáció szerepe egy magyar KKV példáján keresztül

Enikő Szabóné Czinege, Tamás Kovács — k, 02 jún 2026 15:35:16 +0000

Az írásunkban a humánerőforrás fejlesztésének aktuális kérdéseit vizsgáltam, különös tekintettel a munkavállalói motiváció, a fluktuáció és a digitalizáció összefüggéseire egy hazai kis- és középvállalkozás példáján keresztül. A vizsgálat során arra kerestünk választ, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a munkavállalók elégedettségét és elkötelezettségét, valamint hogyan hat a digitalizáció a mindennapi munkavégzésre. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a munkavállalók motivációs szintje jellemzően közepes, amely megfelelő intézkedésekkel tovább fejleszthető. A motiváció alakulásában kiemelt szerepet játszik az anyagi elismerés, ugyanakkor a nem anyagi tényezők, különösen a munkahelyi légkör, a vezetői szemlélet és a visszajelzések rendszere szintén meghatározóak. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a munkavállalók számára fontos a kiszámítható és biztonságos munkakörnyezet, ugyanakkor egyre nagyobb igény mutatkozik a rugalmasságra és a munka–magánélet egyensúlyának biztosítására. A digitalizáció megítélése összességében pozitív, azonban annak hatása nagymértékben függ a rendszerek használhatóságától és a munkavállalók felkészültségétől. A nem megfelelően alkalmazott informatikai megoldások növelhetik a terhelést és csökkenthetik a hatékonyságot, míg a tudatosan bevezetett és támogatott rendszerek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a munkavégzés javításához. A fluktuációval kapcsolatos, hogy a munkavállalók egy része nyitott a munkahelyváltásra, különösen kedvezőtlen munkakörülmények esetén. Ez rámutat arra, hogy a munkavállalók megtartása érdekében elengedhetetlen a motivációs rendszer fejlesztése és a szervezeti működés tudatos alakítása. Összességében megállapítható, hogy a motiváció, a fluktuáció és a digitalizáció egymással szoros összefüggésben állnak, és együttesen befolyásolják a szervezet működésének hatékonyságát. A tudatos humánerőforrás gazdálkodás, a megfelelő vezetői gyakorlatok és a jól alkalmazott technológiai megoldások hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettség növeléséhez és a hosszú távon fenntartható működés biztosításához. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a humánerőforrás-fejlesztés és a digitalizáció összehangolt alkalmazása nemcsak a munkavállalói elégedettséget növeli, hanem közvetlenül hozzájárul a szervezeti versenyképesség erősítéséhez.

Autonóm hajtásirányítási rendszerek fejlesztése Ipar 4.0/5.0 környezetben

Tibor Tamás-Péter, József Tamás-Péter — k, 02 jún 2026 15:41:18 +0000

Az autonóm járművek fejlesztése egyre fontosabbá válik a modern közlekedéstechnikában, ahol az integrált hajtásirányítás, az energiaoptimalizálás és a közlekedésbiztonság kulcsfontosságú. Ez a kutatás az autonóm hajtásirányítási rendszerek – különösen a hajtásvezérlés, az energiaellátás, a biztonsági mechanizmusok és a döntéshozatali folyamatok – interaktív kapcsolatait vizsgálja. Továbbá megvizsgáljuk, hogy az Ipar 4.0/5.0 által kínált lehetőségek közül melyek integrálhatók: digitális ikrek és valós idejű adatfeldolgozás, adatintenzív vezérlés és prediktív elemzés, valamint fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások. Az Ipar 4.0 által inspirált adatgyűjtési és elemzési módszerek alkalmazásával a rendszer döntéstámogató algoritmusai hatékonyabban tudják előre jelezni a dinamikus változásokat, és szükség esetén automatikusan beavatkozhatnak. Ezek az elemek hozzájárulnak ahhoz, hogy az autonóm hajtásirányítási rendszerek ne csak technológiailag fejlettek legyenek, hanem adaptívak és a működési tapasztalatok révén folyamatosan fejlődjenek is.