Dunakavics

A Vanilla JavaScript szerepe a programozói gondolkodás fejlesztésében

Nóra Erzsébet Hadaricsné Dudás — 2026-01-22

A cikk azt vizsgálja, hogy a keretrendszerek nélküli (Vanilla) JavaScript oktatása hogyan járul hozzá az egyetemi hallgatók programozói gondolkodásának fejlődéséhez. A modellképzéshez olyan gyakorlatokat és feladatkört alkalmaztam, amelyek az alapalgoritmusok kézzel történő implementálására, a JavaScript beépített függvényeire, az eseménykezelésre, a DOM-kezelésre és a JavaScriptben való rajzolásra koncentrálnak. A kutatás kvalitatív jellegű, a hallgatók gyakorlati munkájának és a forráskód-elemzésnek tapasztalati vizsgálatára épül. Nem tartalmaz mérhető pontszámokat vagy statisztikai elemzést, célja a Vanilla JavaScript-oktatás hatásainak minőségi feltárása. Eredményeim szerint a Vanilla JavaScript alapú oktatás növeli a nyelvi tudatosságot, javítja a hibakeresési készségeket és erősíti az algoritmikus gondolkodás kialakulását, ugyanakkor nagyobb kezdeti kognitív terheléssel jár.

A minőségirányítási rendszer fejlesztése egy autóipari gyárban

Katalin Birkás — 2026-01-22

A cikkem egy autóipari beszállító vállalatnál működő HCP3 vizsgálócella fejlesztését mutatja be, melynek a célja a gyártási terület növelése, a munkafolyamatok optimalizálása és a selejtarány csökkentése volt. A cella fizikai átalakítása, az ergonómiai fejlesztéssel és az automatikus selejtkiemelő rendszer bevezetésével jelentősen javította a termelékenységet, csökkentette a hibás termékek arányát, valamint növelte a munkavállalók elégedettségét. A fejlesztések eredményeként a gyártási kapacitás ás a folyamatok hatékonysága számottevően nőtt.

Tudásfejlesztés az alapoktatásban a mesterséges intelligencia támogatásával

Imre Farkas — 2026-01-22

Napjaninkban a mesterséges intelligencia az élet különböző területein történő megjelenése egyáltalán nem meglepő, hiszen nincs olyan terület, ahol a generatív MI ne tudna újat hozni. Ez alól az oktatás sem kivétel, sőt talán itt alkalmazható nagyon nagy hatékonysággal és igen széles körben. Jelen tanulmányban a szerző néhány példán keresztül bemutatja azon alkalmazási irányokat, melyek az alapoktatásban megjelentek. Az alkalmazási lehetőségek bemutatása jobbára nemzetközi példákon keresztül történik meg, az adott megoldás részletes bemutatásával. Ismertetésre kerül a kérdésgenerálás, személyre szabott oktatás, játékosítás és ezek alkalmazhatósága, kapcsolata a műveltségi szint növelésében. A szerző megemlíti azt a legfontosabb területet, ahol az alapfokú oktatásban várhatóan a legnagyobb előrelépés lesz majd, és kifejti a véleményét azzal kapcsolatban, hogy ez milyen módon hathat a pedagógus, oktató szerepére.

The first constitutional documents covering the principle of separation of powers in the historical process

Bilal Tunç — 2026-01-22

A jelen kutatás a hatalmi ágak szétválasztása elvének történelmi megjelenését és alkotmányosodását vizsgálja a legkorábbi olyan alkotmányos dokumentumok elemzésén keresztül, amelyekben ez az elv explicit vagy implicit módon megfogalmazódott. Az alkotmánytörténet kulcsfontosságú mérföldköveire összpontosítva a cikk először az angol tapasztalatokat értékelte az 1689-es Bill of Rights (Jogok Nyilatkozata) és az 1701-es Örökösödési Törvény értékelésével, amelyek korlátozták a monarchikus hatalmat, és lefektették a törvényhozási felsőbbrendűség valamint a bírói függetlenség alapjait. Ezt követően górcső alá került az amerikai alkotmányos hagyomány, kezdve az 1776-os Virginiai Jogok Nyilatkozatával és Virginia Alkotmányával, az Egyesült Államok 1787-es Alkotmányában csúcsosodva ki, ahol a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmi ágak szétválasztását szigorú fékek és ellensúlyok rendszerében intézményesítették. A tanulmány tovább vizsgálta a kérdés kontinentális európai dimenziót az 1789-es francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának és az 1791-es francia Alkotmány elemzésével, amelyek explicit módon meghatározták a hatalmi ágak szétválasztását az alkotmányos létezés előfeltételeként. A Lengyel-Litván Köztársaság 1791-es Alkotmányát az egyik legkorábbi modern európai alkotmányként értékelte, amely megtestesíti ezt az elvet. Végül az 1814-es holland Alkotmány analízise során megállapította, hogy ez a korai alkotmányos monarchia maga is hozzájárult a hatalmi ágak szétválasztásának elterjedéséhez Európában. A kutatás bemutatta, hogy a hatalmi ágak szétválasztása különböző politikai kontextusokon keresztül a modern alkotmányosság alapelvévé fejlődött. A jelen tanulmány számos szerzői joggal védett mű felhasználásával készült, kvalitatív kutatási módszerrel, dokumentumelemzési technikával.