Dunakavics

Comparative Adhesion of Anaerobic and Cyanoacrylate Adhesives to Hydrophilic Surface on Mild Steel

Miklós Berczeli — 2026-03-13

A kutatás célja a lézerrel indukált felületaktiválás hatásának vizsgálata DC01 és S235 lágyacélok nedvesedési tulajdonságaira és ragasztott kötéseinek szilárdságára. A mintákat két különböző ragasztórendszerrel – anaerob akrilát (Loctite 270) és cianoakrilát (Loctite 496) ragasztóval – kötötték össze. A felületkezelést impulzusüzemű szállézerrel végezték 50–100% teljesítmény, 20–200 kHz impulzusfrekvencia és 500–2000 mm/s pásztázási sebesség tartományában. A felületi nedvesedést peremszögméréssel, a ragasztott kötések kötésszilárdságát egylapos nyíróvizsgálattal értékelték. A kezeletlen acélfelületek hidrofób viselkedést mutattak (DC01: 72,9°, S235: 89,8°), ami alacsony kötési szilárdságot eredményezett. A lézeres felületaktiválás hatására a peremszög a legtöbb esetben 5° alá csökkent, ami teljes nedvesedést jelez. A hidrofíl felület kialakulása jelentős szilárdságnövekedést eredményezett mindkét ragasztórendszer esetében. DC01 acélon az akril ragasztó szilárdsága közel tízszeresére (≈2,9 kN), a cianoakriláté pedig mintegy 2,5-szeresére (≈5,6 kN) nőtt. S235 acélon az akril ragasztó körülbelül hétszeres (≈3,9 kN), míg a cianoakrilát ragasztó több mint százszoros (≈6,1 kN) szilárdságnövekedést mutatott. Az eredmények igazolják, hogy a lézeres felületaktiválás hatékony módszer hidrofíl, nagy felületi energiájú acélfelületek létrehozására, amely jelentősen javítja a ragasztott kötések tapadását és ipari alkalmazhatóságát.

A study on the historical development of the transition to the metropolitan municipality system in turkish administrative history

Bilal TunÇ — 2026-03-13

This study aims to examine the historical development of municipal administration in Turkish administrative history and the transition process to the metropolitan municipal system from a comprehensive perspective. The study begins with traditional municipal practices based on local service delivery during the classical period of the Ottoman Empire and examines the modern municipal administration that emerged with the Tanzimat Era. The inadequacy of municipal services provided through institutions such as the kadı, waqf(foundation), guild, and neighborhood over time, the strengthening of the centralist state structure, and increasing relations with the West paved the way for the birth of the modern municipal organization. In this context, the Istanbul City Council, established in 1855, is considered the starting point of modern municipalism in Türkiye.

During the Republican Era, the concept of municipal administration was reshaped alongside the preservation of the centralized state structure; the legal and administrative framework of municipalities was defined for many years by the Municipal Law No. 1580 dated 1930. The study examines the areas of responsibility, financial structures, and democratization processes of municipalities from the early years of the Republic; it also touches upon the socialist and social municipalism practices that emerged after the 1960s. In the post-1980 period, it was found that the scope of municipal services expanded and local governments became more effective under the influence of neoliberal policies.

One of the main focal points of the article is the historical development of the transition to the metropolitan municipal system in Türkiye. In this context, the constitutional basis introduced by Article 127 of the 1982 Constitution, the 1984 regulations, Law No. 3030, and Laws Nos. 5216 and 6360 enacted thereafter have been analyzed in terms of the institutional transformation of metropolitan municipal administration.

As a result, the study reveals that the metropolitan municipal system in Türkiye was shaped as a result of population growth, urbanization dynamics, and the search for service efficiency.

Hallgatói vélemények az MI felhasználásával és oktatásával kapcsolatban

Imre Farkas — 2026-03-13

Nem lehet tudni még pontosan, hogy milyen technológiai fejlesztéseket tartogat az emberiség számára a 21. század, de az biztos, hogy a mesterséges intelligencia területén nagy előrelépés történt. Ez nem más, mint a nagy nyelvi modellek megalkotása (LLM – Large Language Model) és ennek köszönhetően a generatív MI alkalmazások tömeges megjelenése. Jelen tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy a Dunaújvárisi Egyetem hallgatóinak körében végzett kérdőíves kutatás eredményeként ismerteti a hallgatók MI felhasználási területeit. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy mi a véleményük a kitöltésben résztvevőknek a mesterségesintelligencia-alkalmazások tananyagban való meg megjelenésével kapcsolatban. A dolgozat végén az eredmények összefoglaló értékelése jelenik meg.

Fenntarthatóság – értékmódszertan

Andrea Keszi-Szeremlei — 2026-03-13