Dunakavics
https://ojs.mtak.hu/index.php/dk
<p>Első hallásra talán játékosan hangzó nevet választottunk régóta tervezett kiadványunk címéül. A „Dunakavics” név számunkra sokrétű jelentéssel bír. Az angol nyelv a bölcs mondásokat „pebbles of wisdom” azaz a bölcsességek kövének nevezi, de a kavicsról a filozófiaprofesszor klasszikus példabeszéde is eszünkbe juthat. A professzor hallgatóinak egy üveg feltöltésével illusztrálta az élet értelmét, elmagyarázva azt, hogy a kövekkel látszólag teletöltött üveg tovább tölthető még kavicsokkal és homokkal. A kövek az igazán fontos dolgokat; a családot, a barátokat, az egészséget, míg a kavicsok a munkát és az otthont szimbolizálják, ellentétben a homokkal, ami a mindennapi apróságokat jelképezi. Ha a homokot töltik be először az üvegbe, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. A Dunakavics további asszociációknak is teret biztosít, hiszen eszünkbe juthat róla gyerekkorunk kedvenc édessége is, vagy egyszerűen egy Duna parti séta. Reméljük, hogy kiadványunkban ki-ki a saját kedve és ízlése szerint válogathat, melyik kavicsot emeli fel a folyópartról. Ilyen sokszínűek vagyunk mi magunk is, és a tudományterületek ilyen széles palettáját kínáljuk olvasóinknak, hogy kedvükre válogassanak.</p>DUE Press (Dunaújvárosi Egyetem)hu-HUDunakavics2064-5007A kulturális különbségek hatása a nemzetközi üzleti tárgyalások hatékonyságára 1. rész
https://ojs.mtak.hu/index.php/dk/article/view/26113
<p>A tanulmány a kulturális különbségek hatását vizsgálta a nemzetközi üzleti tárgyalások hatékonyságára, különös tekintettel az olasz-magyar üzleti kapcsolatokra vonatkozóan. Az elméleti keretet Hofstede kulturális dimenzióelmélete és Hall kontextuselmélete adta, amelyek segítségével értelmezhetők a tárgyalások során megjelenő kommunikációs különbségek. A vegyes módszertanú kutatás két pillérre épült: négy autoetnográfiai esettanulmányra, amelyek a bizalomépítés, időérzékelés, arcmentés és személyes kapcsolatok szerepét mutatták be, valamint egy 71 fős online kérdőíves felmérésre. Feltevésünk, miszerint a magas kontextusú kultúrákból származó partnerek esetében a személyes bizalomépítésre fordított idő fontosabb a tárgyalások sikere szempontjából, mint a tényeken és adatokon alapuló kommunikáció, mely az esettanulmányok alapján egyértelműen igazolódott, míg a kvantitatív adatok részlegesen támasztották alá, hogy a válaszadók 65,85%- a elismeri a bizalomépítés kultúrafüggő fontosságát. A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a kulturális kompetencia tudatos fejlesztést igényel, és a magas kontextusú kultúrákban a bizalom nem a tárgyalás eredménye, hanem annak előfeltétele.</p>Orsolya SzabóTamás Kovács
Copyright (c) 2026
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2026-11-182026-11-18141151510.63684/dk.2026.11.01A pénzügyi kultúra vizsgálata a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói körében 1. rész
https://ojs.mtak.hu/index.php/dk/article/view/26000
<p>A dolgozat célja a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói pénzügyi kultúrájának vizsgálata és részletes elemzése. A pénzügyi kultúra összetett fogalom, amely magában foglalja többek között a pénzügyi ismereteket, attitűdöket és a mindennapi pénzügyi magatartást. A kutatás során arra törekedtem, hogy átfogó képet kapjak a hallgatók pénzügyi szokásairól, különös tekintettel a megtakarításokra, a hitelfelvételhez való viszonyulásra, a pénzügyi termékek használatára, valamint a jövedelem kezelésére. A kutatás empirikus részének alapját egy online kérdőíves felmérés képezte, amelyben a Partiumi Keresztény Egyetem aktív alap- és mesterszakos hallgatói vettek részt. A lekérdezés során összesen 232 válasz érkezett, amelyek közül 155 teljes, befejezett kitöltés került feldolgozásra. A vizsgálat során lehetőség nyílt a különböző szakokon tanuló hallgatók eredményeinek összehasonlítására, valamint egyes demográfiai tényezők pénzügyi kultúrára gyakorolt szerepének vizsgálatára. Az eredmények alapján a közgazdasági képzésben részt vevő hallgatók nem minden esetben teljesítettek kiemelkedően a többi szakon tanulókhoz képest, ezért a közgazdász hallgatók magasabb pénzügyi kultúrájára vonatkozó hipotézis csak részben igazolódott. A kutatás emellett a hallgatók pénzügyi döntéseit és megtakarítási szokásait is vizsgálta, ezáltal betekintést nyújtva a fiatalok mindennapi pénzügyi magatartásába.</p>Ágota Bóné-Csűry
Copyright (c) 2026
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2026-11-182026-11-181411173210.63684/dk.2026.11.02The Foreclosure of Contestability: Algorithmic Curation and Democratic Revisability 2/1. rész
https://ojs.mtak.hu/index.php/dk/article/view/26115
<p>Az első rész a <em>foreclosure </em>fogalmát olyan helyzet leírására vezette be, amelyben a demokratikus képességek védett vagy tudatosan kialakított terekben továbbra is fennmaradhatnak, miközben a nyilvánosság meghatározó architektúrája rendes működése során már nem termeli újra őket, és a szétszórtan megjelenő kezdeményezéseket sem kapcsolja össze a kötelező erejű politikai döntéshozatal léptékében. A második rész az ott megfogalmazott öt falszifikációs feltétel közül a másodikat teszteli, és meghatározza, miként válhat a fennmaradó négy empirikusan vizsgálhatóvá. A politikai ítélet kialakulásának három kommunikációs dimenzióját vizsgálja: a tartós figyelmet, a közös episztemikus validációt és a védett reflexiót. Mindhárom esetben az látható, hogy a sikeres korrekció olyan szereplőkre és erőforrásokra támaszkodik, amelyek nem rendelkeznek hatalommal a nyilvános láthatóság elosztásának szabályai felett. Ez alátámasztja azt az állítást, hogy e képességek fennmaradhatnak anélkül, hogy a meghatározó kommunikációs rendszer működése önmagában újratermelné őket. Az ellenfél demokratikus szereplőként való elismerését a tanulmány külön kezeli, olyan szervezeti előfeltételként, amelynek intézményi hordozói megelőzik az algoritmikus kuráció kialakulását. Az összekapcsolódás vizsgálata arra irányul, hogy a különböző helyeken megfogalmazott politikai igények nyomon követhetők maradnak-e, újrafogalmazásuk során továbbra is felismerhetők-e, és kapcsolódnak-e olyan intézményi válaszokhoz, amelyek ismét nyilvános megítélés tárgyává válnak. Összehasonlító indikátorok jelölik ki a még nem tesztelt feltételek vizsgálatának módját, miközben demokratikus jelentőségük mindig az alkalmazott normatív mércéhez viszonyítva értelmezendő. A deliberatív demokrácia e dimenziókat konstitutívnak tekinti, a poliarchikus megközelítés részben érzékeli őket, míg egy minimalista felfogás mindaddig saját vizsgálati körén kívül hagyhatja ezeket, amíg maga a választási verseny nem sérül. A tanulmány utolsó szakaszai megkülönböztetik az objektív függvényt, az optimalizációs célt és az optimalizációs rezsimet, majd e különbségtételt alkalmazzák a stratégiai kontroll, valamint a nemzeti és európai szabályozás elemzésére. A vizsgált nemzeti kezdeményezések elsősorban a bemeneti szinten avatkoznak be.</p> <p>A közvetlen falszifikációs próbát az európai szabályozási gyakorlat szolgáltatja. Az uniós digitális szabályozási keret az átláthatóságot, az adatokhoz való hozzáférést, a kockázatkezelést és a piaci magatartást szabályozza, míg a DSA 38. cikke már magát a rangsorolási logikát is érinti. Ez azonban a profilalkotással szemben választható alternatívát biztosít, nem pedig a rangsorolást meghatározó általános irányadó kritériumot. A vizsgált szabályozási eszközök egyike sem váltja fel a láthatóság elosztását meghatározó optimalizációs célt. A technológiai fatalizmus ezért nem tartható fenn, a második falszifikációs feltétel ugyanakkor továbbra sem teljesül.</p>Victor Papp
Copyright (c) 2026
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2026-11-182026-11-181411334810.63684/dk.2026.11.03A prediktív kereslet-előrejelzés.
https://ojs.mtak.hu/index.php/dk/article/view/26114
<p>A prediktív kereslet-előrejelzés és az üzleti intelligencia (Business Intelligence – BI) megoldások integrációja a modern autóipari beszállítói láncok egyik legkritikusabb stratégiai eszközévé vált. Elsősorban a rendkívül változékony és bizonytalan piaci környezethez való rugalmas alkalmazkodást szolgálja. Az elmúlt évek makrogazdasági és geopolitikai válságai, mint a globális chiphiány és az energiaválság, jelentősen átalakították a termeléstervezés feltételeit, és új adminisztratív, valamint operatív kihívásokat teremtettek a menedzsment számára, különösen a gyártástervezés és a készletgazdálkodás területén. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a hagyományos, múltbeli adatokra támaszkodó riportálási környezet milyen gyakorlati nehézségeket és tőkeköltség-növekedést okoz az autóüveg-gyártásban. Ezek mellett az is a vizsgálat tárgya, hogy ezekre milyen adatinformatikai és prediktív modellezési megoldások kínálhatnak hatékony válasz. A kutatás alapját egy autóipari vállalat szakemberei körében végzett kérdőíves felmérés adja, amely a döntéstámogatás során felmerülő információhiányra, a riportálási csúszásokra és a piaci megfelelés kockázataira fókuszál.</p> <p>A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a reaktív működés helyett a proaktív analitikai modellek alkalmazása nélkülözhetetlen eszköz a felesleges raktári tőkelekötés és a kapacitáshiány kezelésében, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a döntéshozók nem rendelkeznek valós idejű, külső makrogazdasági és iparági indikátorokkal integrált rendszerekkel. A tanulmány egy Microsoft Power BI-alapú dashboard prototípus és egy Jupyter Notebook környezetben futtatott többszörös lineáris regressziós modell bevonásával mutatja be a prediktív forecasting gyakorlati megvalósíthatóságát. A következtetések szerint a döntéstámogató rendszerek hosszú távú fenntarthatósága nemcsak technológiai, hanem szervezeti és stratégiai fejlesztéseket is igényel.</p>Orsolya SzabóTamás Kovács
Copyright (c) 2026
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2026-11-182026-11-181411496110.63684/dk.2026.11.04