Dunakavics

Ferge Zsuzsa oktatásszociológiai öröksége és a pedagógusok szerepe a roma tanulók iskolai egyenlőtlenségeinek újratermelésében

Kálmán Aszalay — 2026-04-20

A tanulmány Ferge Zsuzsa oktatásszociológiai életművének kortárs értelmezésére és alkalmazási lehetőségeire vállalkozik, különös tekintettel a pedagógusok szerepére a roma tanulók iskolai pályafutásának alakulásában. A szerző amellett érvel, hogy az iskola nem semleges intézmény, hanem a társadalmi struktúrákba ágyazott szervezet, amely működésével gyakran hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez. Ferge elméleti és empirikus megállapításaira építve a tanulmány bemutatja, hogy a pedagógusok humán és társadalmi tőkéje, valamint szakmai önhatékonysága miként értelmezhető strukturális kontextusban. Az elemzés kitér a rejtett tanterv működésére, a kulturális elvárások szerepére, a szelekció és szegregáció hatásaira, valamint a tantestület kollektív működésének jelentőségére. A tanulmány célja nem empirikus eredmények közlése, hanem egy olyan elméleti–módszertani keret felvázolása, amely hozzájárulhat a pedagógusokkal végzett kvalitatív és kvantitatív kutatások mélyebb értelmezéséhez, valamint az oktatási egyenlőtlenségek strukturális megközelítéséhez.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szerepe és hatása a munkaerőpiacon

Alexandra Kengyel — 2026-04-20

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) a magyar munkaerőpiac egyik leggyakrabban alkalmazott atipikus foglalkoztatási formája, amely elsősorban a rövid távú, szezonális és alkalmi munkaerőigények kielégítésére szolgál. Az elmúlt évek jogszabályi változásai különösen a 2025–2026-ra vonatkozó módosítások jelentősen átalakították az EFO alkalmazásának feltételeit, és új adminisztratív kihívásokat teremtettek a munkáltatók számára, különösen a humánerőforrás-menedzsment területén. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás jelenlegi szabályozási és adminisztratív környezete milyen gyakorlati nehézségeket okoz a munkáltatók számára, valamint, hogy ezekre milyen digitalizációs megoldások kínálhatnak hatékony választ. A kutatás alapját egy munkáltatók körében végzett kérdőíves felmérés adja, amely a HR-adminisztráció során felmerülő problémákra, az információhiányra és a jogszabályi megfelelés kockázataira fókuszál. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az EFO alkalmazása továbbra is nélkülözhetetlen eszköz a rövid távú munkaerőigények kezelésében, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a munkáltatók nem rendelkeznek valós idejű, megbízható információval arról, hogy egy adott munkavállaló az adott naptári évben hány napot dolgozott már egyszerűsített foglalkoztatás keretében más munkáltatóknál. Ez az információhiány növeli az adminisztratív hibák és a jogszabályi túllépések kockázatát, még jóhiszemű foglalkoztatás esetén is. A tanulmány egy anonimizált gyakorlati példa bevonásával mutatja be az EFO alkalmazásának nehézségeit, és javaslatot tesz egy olyan digitális nyilvántartási és adatmegosztási megoldásra, amely elősegítené a munkáltatók, a bérszámfejtő-rendszerek és a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést. A következtetések szerint az egyszerűsített foglalkoztatás hosszú távú fenntarthatósága nemcsak jogszabályi, hanem informatikai és szervezeti fejlesztéseket is igényel a magyar munkaerőpiacon.

The impact of interior design on human psychology

Sevinj Hanifayeva İbrahim — 2026-04-20

A belsőépítészet hatása az emberi pszichológiára a modern tudományos kutatások egyik releváns iránya. Az emberi viselkedést, érzelmi állapotot és az általános pszichológiai komfortot mind a vizuális, mind a funkcionális környezeti tényezők alakítják. A tér színe, a világítás, az anyagválasztás, a bútorok elrendezése és a díszítőelemek közvetlenül befolyásolják az emberek viselkedési válaszait és érzelmi állapotait. Egy pszichológiailag jól megtervezett belső tér csökkenti a stressz szintjét, növeli a termelékenységet és javítja az életminőséget. A tanulmány célja a belsőépítészet pszichológiai hatásainak tudományos alapokon történő vizsgálata, a modern designelemek emberi pszichológiára gyakorolt hatásmechanizmusainak azonosítása, valamint gyakorlati ajánlások kidolgozása. A kutatás keretében különféle tudományos módszerek kerültek alkalmazásra a vizuális és funkcionális paraméterek emberi viselkedésre, érzelmi állapotra és társas interakciókra gyakorolt hatásának értékelése érdekében. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a térbeli színpaletták, a megvilágítási szintek, az akusztikai viszonyok, az elhelyezés és a lépték jelentősen befolyásolhatják az emberi viselkedést és érzelmi válaszokat. Például a meleg színek növelik az energiaszintet és serkentik az aktivitást, míg a hideg színek nyugtató hatásúak. A világítás kulcsszerepet játszik a pszichológiai kényelem biztosításában és a szem megerőltetésének minimalizálásában. Ezenkívül a bútorok elrendezése és térbeli szervezése alakítja a mozgás szabadságát, a társas interakciókat és a személyes tér érzetét. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az olyan elemek szintetizált alkalmazása a belsőépítészetben, mint a színek, a világítás, az akusztika és a térbeli tervezés, hatékonynak bizonyul a pszichológiai kényelem fokozásában. Ez a megközelítés lehetővé teszi a viselkedési minták és az érzelmi állapotok optimalizálását mind az egyéni, mind a nyilvános terekben.

Az élményalapú felsőfokú matematika oktatásában alkalmazott módszerek

Anna Mária Takács — 2026-04-20

A felsőoktatási intézmények oktatói egyre több didaktikai eszközt alkalmaznak óráikon, a hallgatók felkészítése során. Előtérbe kerül az élményalapú oktatás mind a számonkérésben mind a tanulás-tanítás folyamatában. A hagyományos előadás+gyakorlat-szemlélet a hallgatóink számára nehezen követhető, ezért is kell matematikaoktatásunkban újszerű eszközöket, szoftvereket használnunk. Az egyetemre felvételt nyerő és beiratkozó diákok a Z-generáció szülöttei, melynek tagjaira jellemző, hogy figyelmük szétszórt, rövid ideig tudnak koncentrálni. Tapasztalatunk az, hogy néha könnyen „feladják” a matematika tantárgy első féléves teljesítését, melynek egyik kiváltó oka lehet a hiányos készségek kialakulása, vagy akár az absztrakciós szintre lépésekben kialakuló megakadás. Sokszor párosul ez a matematika tanulás iránti félelem, vagy sikertelenség kialakulásával is. Figyelnünk kell a motiváció fenntartására előadásokon, szemináriumokon és az önálló tanulásban is. A monoton, de az ismeretek eszközszintű birtoklása céljából szükséges a gyakoroltatás színesebbé tételének, a motiváció növelésének egy lehetséges módja a gamifikáció. Ennek formái lehetnek didaktikai, fizikai játékok, illetve digitális alkalmazások.

The Influence of Artaud on Béla Pintér’s Theatrey

Zsófia Eszter Németh — 2026-04-20

A tanulmány Antonin Artaud Kegyetlenség Színházának koncepcionális és strukturális hatását vizsgálja Pintér Béla és Társulata munkásságára a kortárs magyar színház kontextusában. Bár Pintér nem veszi át közvetlenül Artaud formai és esztétikai radikalizmusát, dramaturgiája mély rokonságot mutat az artaud-i alapelvekkel, különösen a kegyetlenség fogalmának kezelésében, a test központi szerepében, a rituális struktúrák alkalmazásában, valamint a néző destabilizálásában. A tanulmány amellett érvel, hogy mindkét alkotó számára a színház nem pusztán reprezentáció, hanem az emberi lét feltételeivel való ontológiai és etikai szembesítés terepe. Fontos előadások elemzésén keresztül bemutatja, miként fordítja le Pintér Artaud metafizikai és rituális színházeszményét egy társadalmilag beágyazott, történetileg meghatározott színházi nyelvre. A tanulmány továbbá szélesebb összefüggésbe helyezi e kapcsolatot Jerzy Grotowski módszertani és etikai újraértelmezésének bevonásával, hangsúlyozva egy olyan hármas viszonyrendszert, amelyet a testiség, a nézői részvétel és a színházi igazság kérdései kötnek össze. Végső soron a dolgozat azt állítja, hogy Pintér színháza az artaud-i kegyetlenség szekuláris és kortárs újrafogalmazásának tekinthető, amely megőrzi annak kritikai erejét, miközben a jelen társadalmi-politikai valóságához igazítja.