Dunakavics

The role of artificial intelligence in sustainability topics

Tamás Kőkuti — 2025-05-01

A mesterséges intelligencia napjainkban kitüntetett figyelmet élvez. A fejlődés okozta technológiai vívmányok egyre szélesebb körű térnyerése, alkalmazásának lehetőségei a gazdaság, a társadalom és természet minden területén megjelentek. A felvázolt folyamatok technológiai, technikai fejlődés okozta változások egyre markánsabban érzékeltetik hatásukat életünk minden szegmensében. A térnyerés következtében markáns fenntarthatósági kérdések is felvetődnek. A tanulmány kitér azokra a kérdésekre és a lehetséges válaszokra, amelyek napjainkban mindenkit foglalkoztatnak ezekkel a fejlesztésekkel kapcsolatban. A mesterséges intelligencia térnyerésével vajon mennyire lesz a gazdaság, a társadalom, a természet fenntartható? Hogyan alakulnak a mesterséges intelligencia megjelenésével a gazdasági, a szociális és környezeti szempontok? Vajon képes lesz támogatni a mesterséges intelligencia a fenntarthatóságot, vagy egyéb hatásait is érdemes figyelembe venni, mint például az új technológia energiaéhsége? Milyen területeken lehet a leghatékonyabb a mesterséges intelligencia? Kutatásunk kérdéseire egyetemünk hallgatói véleményét is feltárva keressük a válaszokat.

The problem of water supply of population and farms in Aghdam and Fuzuli regions

Aynur Guluyeva — 2025-05-01

A modern időkben a vízkészlet biztosítása az egyik fő tényező, amely befolyásolja a lakosság fenntartható letelepedését és foglalkoztatását. A globális felmelegedéssel és az éghajlatváltozással összefüggésben nagyon fontos a korlátozott vízkészletek hatékony felhasználása. A lakosság vízellátását az életminőség javításának egyik fontos tényezőjének tekintik. Ez a kérdés különösen fontos Azerbajdzsán felszabadított területei számára. Hosszú távon a vidéki térségek vízkészlet-ellátottsága kiemelkedő szerepet játszik a település fenntarthatóságának biztosításában. A jelen tanulmány a vízforrások felhasználásának és az ivóvízellátás javításának lehetőségeivel foglalkozik a karabahi gazdaságföldrajzi régióhoz tartozó Agdam és Fuzuli közigazgatási régiókban. Elemezték és gazdaságföldrajzilag értékelték a lakosság, különösen a vidéki közösségek vízellátásának lehetőségeit. A kutatás annak vizsgálatára irányul, hogy a meglévő vízforrásokhoz való hozzáférés milyen szerepet játszhat az adott közigazgatási régiók lakosságának foglalkoztatásában. Agdam és Fuzuli régiók mindegyikében külön-külön felmérték a lakosság vízkészlettel való ellátásának lehetőségeit és kilátásait. Ennek eredményeként javaslatok és ajánlások születtek a vízellátás javítására.

How does technological advancements affect unemployment?

Azar Huseynli — 2025-05-01

A munkanélküliségi szint és a technológiai fejlődés közötti összefüggés régóta vitatott kérdés. A technológiai fejlődés a legtöbb esetben logikusan növeli a munkanélküliséget és társadalmi problémákhoz vezet. A tanulmány ezt a problémát járja körül, és megpróbálja felderíteni a kapcsolat mechanizmusait. Ez a kapcsolat mindig is a társadalom és a gazdaság számos változásának hajtóereje volt. A technológiai fejlődés rövid- és hosszú távon egyaránt hatást gyakorol a munkanélküliségre.

Development communication: an alternative growth and development measurement tool

Catherine Enoredia Odorige — 2025-05-01

A fenntartható fejlődésről szóló diskurzus azért született, hogy felhívja a figyelmet a Föld erőforrásainak gátlástalan kizsákmányolására. Arra összpontosítva, hogy megfékezzük az olyan úgynevezett fejlesztéseket, amelyek rövid távúak és reaktívak, anélkül azonban, hogy azok hosszú távú következményeit figyelembe vennénk. A GDP használata egy nemzet általános fejlődésének értékelésére szolgáló univerzális mérceként, amikor az nem a nemzet lakosságának jólétét és szociális jólétét méri, akkor azt a korszakot jelzi, amikor a fenntartható fejlődés még nem került be a fejlesztési diktátumba. A tudósok ragaszkodnak ahhoz, hogy a bruttó hazai termék eredetileg nem az általános nemzeti fejlődés és jólét, hanem csak a gazdasági tevékenységek mérésére szolgált. Ezért léptek színre a Beyond GDP (GDP-n túli GDP) tudományági határokat átlépő tudósok, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy most van itt az ideje egy helyettesítő mérőeszköz bevezetésének. A fejlesztési kommunikáció fogalma a hivatalos fejlesztési szereplők (ODA) fejlesztési kezdeményezéseiben bekövetkezett fordulat következtében jött létre, amely nem vette figyelembe, hogy bevonja azokat, akik a projektek kedvezményezettjei lesznek, és így a legtöbb projekt kudarcot vallott. A fejlesztési kommunikáció most a fejlesztés helyes megközelítését mutatná meg nekünk. A jelen tanulmány arra összpontosít, hogy a fejlesztési szereplők részvételi kommunikációra való áttérésének tanulságait felhasználva új irányt javasoljon a nemzetek fejlődésének mérésére az általános GDP-eszközzel szemben. Ez a pontosabb mérőeszközök interdiszciplináris megközelítése, amelyhez a fejlesztési kommunikáció tudományága bőségesen járul hozzá.

A unique banking technique in the service of ethics and sustainability: the “public benefit account”

Orsolya Falus — 2025-05-01

A Saría, mint tradicionális iszlám jog, amely a Korán előírásaira és a Szunnákból levonható tanulságokra épül, egyértelműen tiltja kamat (riba) kikötését. A speciálisan Saria-kompatibilis eljárásrenddel rendelkező iszlám pénzügyi intézmények ezért alakították ki a “Public Benefit Account” (közhasznú/jótékonysági számla) lehetőséget, annak érdekében, hogy a Saría által tilalmazott (non-halal) tranzakciókból származó és a kamatalapú bevételeket oly módon tisztítsa meg, purifikálja, hogy azokat közhasznú, jótékony célokra adományozza. Ez a jógyakorlat nagyban járul hozzá az iszlám bankszektor társadalmi szempontú fenntarthatóságához.

Innovations in advertising management and their impact on tourism organizations

Gular Mikayilova — 2025-05-01

A tanulmány a modern innovációk reklámtechnológiában betöltött szerepét és a turizmusra gyakorolt hatásait vizsgálja. A globalizáció és a technológia rohamos fejlődésének körülményei között a reklámstratégiák válnak a fő tényezővé, amelyek vonzzák az ügyfeleket és növelik a turisztikai cégek versenyképességét. Különös figyelem irányul a digitális marketingre, a tartalomplatformokra, a közösségi hálózatokra és a személyre szabott reklámkampányokra, amelyek fontosak a turisztikai kereslet generálásában. A tanulmány ugyanakkor arra fókuszál, hogy a reklámmenedzsment innovatív megközelítései hogyan járulnak hozzá a márkaismertség növeléséhez, az ügyfelek bizalmának erősítéséhez és az eladások növeléséhez a turisztikai szektorban. A tanulmány az olyan jelenleg használatos hirdetési trendeket elemzi, mint például a mesterséges intelligencia (AI), a Big Data, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR), valamint ezek hatása a fogyasztói magatartásra. Ezen túlmenően tárgyalja azokat a fő kihívásokat is, amelyekkel a turisztikai szervezetek szembesülnek az innovációk reklámozása során, és ajánlásokat ad az innovatív megoldások hatékony felhasználására a stratégiai üzleti célok elérése érdekében.

Corporate sustainability: a comparative analysis of pre- and post-COVID–19 practices in Sri Lanka

Hiranya Dissanayake — 2025-05-22

A COVID–19-világjárvány zavart idézett elő a vállalati fenntarthatósági gyakorlatokban, és arra kényszerítette a vállalkozásokat, hogy újraértékeljék környezeti, társadalmi és gazdasági felelősségüket. A jelen tanulmány e három terület gyakorlatának elemzésével értékeli a COVID–19 hatását a Srí Lanka-i vállalati fenntarthatóságra a Corporate Sustainability Index (CSI) segítségével. Egy 160 tőzsdén jegyzett és nem jegyzett vállalatból álló mintát választottak ki kényelmi mintavételezéssel, és páros mintás teszteket alkalmaztak a pandémia előtti és utáni jelentős változások azonosítására. Az eredmények azt mutatják, hogy a környezetvédelmi kezdeményezések – például az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések csökkenése és a zöld energia bevezetése – jelentős visszaesést mutatnak az erőforrások korlátai miatt. A társadalmi mutatók vegyes eredményeket prezentáltak, a munkahelyi rugalmasság csökkenését, azonban figyelemre méltó a nem kormányzati szervezetekkel (NGO) való együttműködés fokozódása. A gazdasági fenntarthatóság kihívásokkal szembesült, amit a márkaérték csökkenése és a fenntarthatósági kezdeményezésekbe történő pénzügyi befektetések bizonyítása is mutat. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a vállalkozásoknak olyan alkalmazkodó és rugalmas stratégiákat kell alkalmazni, amelyek egyensúlyt teremtenek az azonnali fellendülés és a hosszú távú fenntarthatósági célok között. A tanulmány kiemeli az érdekelt felek bevonásának, a rendszerszintű rugalmasságnak és az innovatív megoldások vállalati fenntarthatósági keretekbe történő integrálásának fontosságát. Az ajánlások között szerepel a köz- és a magánszféra közötti partnerségek előmozdítása, a technológia kiaknázása, valamint a fenntartható gyakorlatokba való befektetések előtérbe helyezése. Ezek a betekintések értékes útmutatást adnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a COVID utáni kihívások között navigálnak olyan fejlődő országok gazdaságaiban, mint Srí Lanka.