Dunakavics

Turbinacsapágy rezgéskiváltó okának feltárása mesterséges intelligenciával

Gábor Pór — 2026-08-19

Ez a tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) gyakorlati alkalmazását mutatja be egy hagyományos erőmű turbinacsapágyának túlzott rezgését kiváltó ok azonosítására. A rezgés évekig szórványosan jelentkezett és a hagyományos diagnosztikai módszerekkel nem tudták meghatározni a turbinatengely ötödik csapágyában fellépő túlzott rezgés okát.

A probléma megoldására egy neurális hálózati programot alkalmaztunk, amely az erőműből származó rendelkezésre álló összes elérhető mérési adatot felhasználta a MI-rendszer betanításához.

A betanítás után a MI kimutatta, hogy a kondenzátor vízszintjével meghatározott sajátfrekvencia, a tengely forgási frekvenciájával kombinálva, volt az esemény tényleges oka.

Dunaújváros környezeti állapota és települési környezetvédelmi programja

Ildikó Petrovickijné Angerer — 2026-08-19

A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezete tartalmazza, melyek között szerepel a települési környezetvédelmi program elkészítése is. A települési környezetvédelmi programot az önkormányzat közgyűlése fogadja el, és az önkormányzat a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek pedig véleményezésre megküldi.

A környezetvédelmi program elkészítésével a települési önkormányzat a környezetvédelmi törvényben meghatározott alábbi feladatait is elősegítheti:

– együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel;

– elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

– a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

2025-ben elkészült, és az önkormányzat által elfogadásra került a 2025–2030. időszakra szóló települési környezetvédelmi program, melynek főbb fejezeteit jelen dolgozatban mutatom be a város környezeti állapotának rövid elemzésével egyidejűleg.

A hidrogén alapú üzemanyagcellák gyenge pontjai

Imre Kovács — 2026-08-19

Az üzemanyagok közül a hidrogén a legígéretesebb a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve. Az elméleti hatásfok is jónak mutatkozik. Vannak azonban az ilyen üzemanyagcellák elterjedésének kicsinynek tűnő, de tudományosan is megoldható nehézségei. A hidrogén-előállítás napjainkban is még nagyrészt fosszilis alapon történik, azaz így a CO2 kibocsátás csökkentése maradéktalanul nem valósul meg. A hidrogén tárolása alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson történik. A legnagyobb gond azonban a katalizátorok, illetve elektródák megválasztása és a kellően tiszta hidrogéngáz használata. Az előbbi anyagok esetében nemesfém ötvözetet választhatunk annak érdekében, hogy a maximum 10 ppm koncentrációban jelen lévő CO-molekulák ne mérgezzék le a felületet. Ebben az összeállításban a lehetséges optimumok kiválasztásához szeretnék segítséget adni.

Hidrogén-alfa naptávcső továbbfejlesztése fókusznyújtással, a Nap nagyfelbontású fotózása

Miklós Horváth — 2026-08-19

A Napészlelés, a Nap megfigyelése különleges élmény az amatőr csillagászok számára, mivel egy csillagot kozmikus léptékben szinte közvetlen közelről lehet tanulmányozni. Jelenleg a kereskedelemben elérhető naptávcsövek nagy része a hidrogén-alfa vonalában mutatja a Nap képét rendkívül keskeny sávszélességben. A hidrogén-alfa naptávcső legfontosabb eleme az igen precízen megépített hangolható Fabry–Perot-interferométer. Az interferométer keskeny sávszélessége (0,7–0,5 Angström) biztosítja a rendkívül részletgazdag már szinte három dimenziósnak tűnő képet. Mivel az interferométer-szűrő ára az átmérővel növekszik, a távcső felbontása viszont a nagyobb átmérő esetén jobb, így elterjedt az a megoldás, hogy egy kisebb átmérőjű, és ezért olcsóbb szűrőt egy nagyobb lencseátmérőjű de egyszerű, nem drága távcsőbe építenek be. A kapott kép felbontásának növelésére a másik lehetőség, a fókusznyújtás. Mivel a primer fókuszban keletkező kép nagysága a fókusztávolsággal arányos, ezért érdemes egy negatív lencsetagot megfelelő helyre beépíteni a távcsőbe. Ezzel a megoldással fotózás esetén a nagyobb felbontású kép nagyobb méretben jelenik meg az asztrokamera érzékelőjén, így az elkészült fotó a fókusznyújtás arányában részletgazdagabb lesz.

Számítógépes képelemzés a metallográfiában

Andrea Szabó — 2026-08-19

A számítógépes képfeldolgozás a metallográfiában kulcsfontosságú szerepet játszik a szövetszerkezet objektív és automatizált jellemzésében. A módszerek mint a szürkeárnyalatos konverzió, szegmentálás, morfológiai műveletek és kvantitatív kiértékelés - lehetővé teszik a szemcseméret, fázisarány és geometriai paraméterek pontos meghatározását. Ezeket az eljárásokat a Dunaújvárosi Egyetemen is alkalmazzuk az anyagtudományi kutatások során, amelyek jelenleg is zajlanak az alumínium újrahasznosíthatósága, a reaktortartályok anyagának öregítése, vagy a fémek sugárkárosodásának vizsgálata kapcsán.

Platinafémek szerepe a kobalt nano-ötvözetek kialakulására és szekezetükre

Imre Kovács — 2026-08-19

A katalitikusan aktív fém ionjainak redukálását egy hordozó felületén kialakítva kaphatunk egy aktív katalizátort. Ezt azonban ún. katalitikus tesztekkel ellenőriznünk kell. A CO-ionok redukálása a katalizátor készítése közben nem készségesen irányítható reakció. A katalitikusan szintén aktív platinafémek adagolásával a redukció könnyebben megy végbe.

A két fém együttes alkalmazása olyan részecskék kialakulását eredményezheti, amelyek szerkezetét nem tudjuk megjósolni. A katalitikusan is használható összetételek pontosabb jellemzésére a röntgen gerjesztésű fotonelektron spektroszkópia (XPS) mellett az EXAFS, illetve NEXAFS módszerek alkalmazása is szükséges.