Dunakavics

Családi minták és gyermeknevelési kihívások: a szülői példamutatás szerepe a roma tanulók oktatási pályájában

2026-10-15T14:54:07+00:00

A gyermeknevelés során kialakuló családi minták és szocializációs folyamatok meghatározó szerepet játszanak a gyermekek tanulási attitűdjeinek és oktatási pályájának alakulásában. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a szülői példamutatás milyen módon befolyásolja a roma tanulók tanulmányi előrehaladását. Az elemzés elméleti megközelítésen alapul, amely a kulturális és társadalmi tőke, valamint a szociális tanulás elméleteire támaszkodik. A vizsgálat feltételezi, hogy a szülők tanuláshoz való viszonya és mindennapi viselkedési mintái alakítják a gyermekek motivációját és aspirációit. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a szülői példamutatás nem választható el az intézményi környezettől: az iskola és a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú a családi háttérből fakadó különbségek mérséklésében.

A pénzügyi kultúra vizsgálata a középiskolás diákok körében

2026-10-15T14:54:07+00:00

A dolgozat célja a középiskolás tanulók pénzügyi kultúrájának vizsgálata, koncentrálva a pénzügyi ismereteikre, attitűdjeikre és pénzügyi magatartásukra. A kutatás elméleti részében a pénzügyi kultúra fogalmának különböző megközelítései, a pénzügyi attitűd jellemzői, valamint a pénzügyi nevelés jelentősége kerül bemutatásra hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. A kutatás online kérdőív segítségével valósult meg, amelyet 216, elsősorban nagyváradi középiskolás diák töltött ki. A kutatás hat hipotézis mentén vizsgálta a tanulók pénzügyi tudatosságát, a nemek, az évfolyam, a lakóhely és a családi háttér szerepét, valamint a pénzügyi ismeretek elsődleges forrásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége fontosnak tartja a megtakarítást és a pénzügyi tudatosságot, rendszeresen félretesz jövedelméből, valamint pénzügyi ismereteit elsősorban a szülőktől szerzi. A vizsgálat arra is rámutat, hogy a családi háttér jelentős hatással van a pénzügyi tudatosság kialakulására, míg a nemek és a lakóhely között nem mutatható ki lényeges különbség. A kutatás eredményei alátámasztják a pénzügyi nevelés fontosságát, és hangsúlyozzák az iskola, valamint a család együttes szerepét a tudatos magatartás kialakításában pénzügyek terén.

The Foreclosure of Contestability

2026-10-15T14:54:07+00:00

A dezinformációt és a platformhatalom polarizáló formáit rendszerint egy egyébként rendelkezésre álló nyilvános szféra működési zavaraiként kezelik. Egy háromrészes vizsgálat első tanulmánya ezzel szemben a foreclosure fogalmát javasolja egy eltérő állapot diagnosztikai megragadására. A demokratikus képességek fennmaradnak védett intézményekben és tudatosan létrehozott fórumokon, miközben a nyilvános szféra uralkodó architektúrája nem képes ezeket megbízhatóan újratermelni, illetve összekapcsolni a kollektív döntéshozatalra képes intézményekkel. Egy architektúra akkor zár le egy feltételt, ha rendes működése már nem termeli újra azt, ha az ezt biztosító intézményi megoldások lokálisak vagy ideiglenesek maradnak, illetve olyan erőforrásoktól függenek, amelyek nem irányítják magát az architektúrát, továbbá ha nincs olyan megbízható mechanizmus, amely a lokális megvalósulásokat eljuttatná arra a szintre, ahol a demokratikus gyakorlat kötelező erővel bír. A harmadik feltétel a nem-komponálhatóságot (non-composability) azonosítja, és ezzel elválasztja a fogalmat a kommunikációs degradációtól, a kolonizációtól, a periféria és a centrum közötti elakadt cirkulációtól, valamint a másodrendű demokratikus zavaroktól. Az oksági mechanizmust egy olyan optimalizációs rezsimnek tulajdonítom, amelyet viselkedési visszacsatolás, intézményileg kiválasztott célok, individualizált információs környezetek és gyors felülvizsgálat jellemez, továbbá öt feltételt adok meg a diagnózis vagy oksági magyarázata felülvizsgálatára. A nyilvánosság elméleteinek genealógiája és a rivális oksági magyarázatok összevetése tovább szűkíti az állítást. Az optimalizáció infrastrukturális mechanizmusként működik, amelynek hatásai a médiarendszerektől, valamint az azokat birtokló és szabályozó intézményektől függően változnak.

Interkulturális problémák vizsgálata a magyar-kínai üzleti kommunikáció speciális kontextusában

2026-10-15T14:54:07+00:00

Jelen tanulmány a magyar és a kínai üzleti kultúra közötti különbségeket vizsgálja egy speciális kontextus, a fűszerpaprika-import területén a SpiceMarket Kft. esettanulmányán keresztül. A kutatás Hofstede és Hall modelljeire építve elemzi a magyar beszerzők és a kínai exportőrök közötti kommunikációs elakadások okait. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a kínai partnerek indirekt kommunikációja, az arc megőrzése (Mianzi) és a személyes kapcsolatok (Guanxi) miként formálják a reklamációkezelést és a készletgazdálkodást. A tanulmány gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg az interkulturális hatékonyság és az ellátási lánc stabilitásának növelése érdekében.