Dunakavics

Teachers’ Perspectives on the Practical Experiences and Development Paths of Technical Education

2025-12-16T19:36:05+00:00

A kutatás célja a technikusképzésben megvalósult oktatásmódszertani fejlesztések vizsgálata egy dunaújvárosi középiskolában a 2021– 2023 közötti időszakban. A tanulmány kiemelten foglalkozik a digitális eszközök tanórai integrációjával, a duális képzés szerepével, a projektalapú és problémaorientált tanulás alkalmazásával, valamint a kompetenciafejlesztés gyakorlatával. A vizsgálat kérdőíves módszerrel zajlott: 2024. június 1–12. között 40 főállású műszaki tanár osztotta meg tapasztalatait és véleményét. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális technológiák elterjedése, a duális képzés továbbfejlesztése, valamint a projektalapú tanulás széleskörű alkalmazása érdemben hozzájárult a technikusképzés rugalmasságának és hatékonyságának növeléséhez. A kompetenciaalapú oktatás hangsúlyosabbá válása tovább erősítette a tanulók munkaerőpiaci felkészítését. A módszertani megújulások összességében lehetővé tették, hogy a technikusképzés eredményesebben reagáljon a 21. század gyorsan változó gazdasági és technológiai kihívásaira.

Motivációs kérdések a foglalkoztatásban - ösztönzési és motivációs technikák eredményességének vizsgálata egy magánegészségügyi intézményben

2025-12-16T19:36:05+00:00

A kutatás célja egy speciális foglalkoztatási terület, a magán- egészségügy területén működő Kft. munkavállalói motivációjának és a cégnél alkalmazott motivációs technikák hatékonyságának a vizsgálata volt. A felállított hipotézis szerint az egészségügyi dolgozók számára nem a pénzügyi juttatások a fő motivációs tényezők. A megkérdezett dolgozók többsége kifejezte, hogy a versenyképes fizetés és juttatások számukra alapvető fontosságúak a munkavállalás és a munkájukhoz való elköteleződés szempontjából. Ugyanakkor az elemzés további eredményei azt is kimutatták, hogy a pénzügyi juttatások mellett más tényezők is jelentős szerepet játszanak. Például a munkakörnyezet minősége, a szakmai fejlődési lehetőségek és a betegellátás pozitív hatása, de legfőképpen az elismerés és a dicséret. Ezek az eredmények megdöntötték a kiinduló hipotézist, miszerint az egészségügyi dolgozóknak nem a pénzügyi juttatások a fő ösztönző erejük. A kutatás eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy bár a pénz fontos szerepet játszik a munkahelyi motivációban, más tényezők is jelentős hatással vannak a dolgozók motivációjára az egészségügyi szektorban. A vezetőség által preferált technikák, mint az elismerő szavak alkalmazása és a segítő kéz nyújtása igencsak eredményesnek mondható a vállalat munkavállalóinak vizsgálata alapján, ám ezekkel az eszközökkel nem minden munkavállalót tudnak megfelelően motiválni, így érdemes a fennmaradó kis réteg igényeinek megfelelő motivációs technikát alkalmazni a meglévő és alkalmazott technikák mellett.

Kínai soft power stratégiák Közép-Afrikában 2. rész

2025-12-16T19:36:05+00:00

Az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés (BRI) célja Kína globális gazdasági befolyásának erősítése. Az erre kijelölt kereskedelmi útvonalakra csatlakozva a pekingi kormányzat további fejlesztéseket végez Afrikában, különösen a szubszaharai térségben. Röviden ismertetem a BRI jelentőségét és az abból nyíló egyéb modern gazdasági és politikai stratégiákat Közép-Afrikában. Célom átfogó képet adni Kína régióbeli jelenlétének erősödéséről és stratégiáiról, amikkel geopolitikai vetélytársaival szemben előnyökre tehet szert. Ismertetem, hogyan igyekszik növelni befolyását Közép-Afrikában Kína a soft power – mint a diplomáciai kapcsolatok erősítése, kulturális csereprogramok és infrastrukturális beruházások – eszközeivel. Kína befolyásnövelési kísérletének részletes, példákkal alátámasztott bemutatása során öt afrikai országra; Kenyára, Tanzániára, Zambiára, Angolára és a Kongói Demokratikus Köztársaságra térek ki. Ezekben Kína jelentős projekteket hajt végre, amelyek gazdasági fejlődést hozhatnak.

Szóbeli vizsga és a mesterséges intelligencia kapcsolata a didaktika tárgy tanulásában

2025-12-16T19:36:05+00:00

A felsőoktatásban kialakult vizsgarendszer többnyire egy hivatás, egy munkakör betöltéséhez szükséges állami, intézményi követelmények teljesítését, a jelöltek alkalmasságát kívánja mérni és mint ilyen, talán egyike a legnagyobb mozgást, dinamikát mutató felsőoktatási témának. Már az 1970-es hetvenes években számos tanulmány foglalkozott a kérdéssel. A korszak neveléstudományi szakemberei [1, 2] az akkoriban megalakuló Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont kutatási témái között felhívták a figyelmet a felsőoktatás számos kérdésére, köztük a felsőoktatási vizsgáztatással kapcsolatos problémákra. Természetesen a külföldi kutatók is előszeretettel foglalkoztak a kérdéssel. Ezek a kutatások érintették például a vizsgáztatás formáit [3], a vizsga légkörét, funkcióját, etikai kérdéseit. A kérdés azóta is egyik fontos vizsgálódási területe a felsőoktatásnak, különösen napjainkban az objektív vizsgáztatás és a számítógép által felkínált lehetőségek látványos térnyerésével vált ismét akkut problémává. Ezzel el is érkeztünk egy olyan, napjainkban is sokat vitatott kérdés feltevéséhez, mely szerint vajon milyen mértékben kell, hogy jelen legyen a szóbeli vizsga a felsőoktatási képzési folyamatban, hogyan kell a modern eszközök bevonása mellett ezt a vizsgamódszert alkalmazni? A kutatási témáról szóló tanulmányunkban nem kívánjuk a teljes problémakört áttekinteni csupán két területre kívánunk koncentrálni: a szóbeli vizsgáztatás tapasztalatainak áttekintése és ehhez kapcsolódóan a szóbeli vizsgák „felelési, felkészülési vázlatainak” elemzése és az eredmények illusztrálása, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása a didaktika tárgy oktatásában a szakoktatóképzésben. A dolgozat célja ezeknek megfelelően bemutatni: az AI alkalmazását a didaktika tárgy tanulási folyamatában, a hallgatói vizsgára felkészülés folyamatában; a hallgatói alkalmazások területeit, véleményüket a didaktika tárgy tanulása során; a vizsgaeredmények és vizsgavázlatok elemzéséből levonható tapasztalatokat. Kutatásunk során szakirodalmi feldolgozást, mesterségesintelligencia-támogatást, hallgatói kérdőívet és a vizsgavázlatok elemzését választottuk kutatási módszerül.

New Criminological Challenges in the 21st Century

2025-12-16T19:36:05+00:00

Bár az emberiség történetében hosszú idő telt el az első orvosi és terápiás innovációktól az önvezető autók megjelenéséig, kevesen számítottak arra, hogy a 21. századra a generatív mesterséges intelligencia platformok és a deepfake-as-a-service-ajánlatok, valamint a hangszimuláció és a szintetikus média összes veszélyes „terméke” online elérhető lesz szinte bárki számára világszerte. A jelen tanulmány célja, hogy egy amerikai bírósági ügy alapján mutassa be ezt a jelenséget, választ keresve arra a kérdésre, hogy vajon szükséges-e tolerálni a személyiségi jogok megsértését a modern kriminológiai eszközök használatának „melléktermékeként”