Civil Szemle

Tanítói egyletek Európában és Magyarországon a 19. században

Katalin Kéri — 2025-06-01

Az egyesülettörténeti kutatások a nemzetközi és hazai szakirodalomban is nagyon sok adatot hoztak felszínre az elmúlt bő évszázadban. Ezek segítségével jog-, statisztika-, politika- és társadalomtörténeti elemzések is készültek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társas körök, különböző önszerveződési formák, a civil szervezetek, egyesületek működésén át szélesebb rálátásunk nyíljon a polgárosodás folyamatára. Ebben a sorban már a 18. század végétől kezdve, a nyugati világban mindenütt megtalálhatjuk a tanítói és tanítónői egyleteket. A 19. századtól, az iskoláztatás kiszélesedésével, a pedagógusképzés kiépítésével összefüggően különösen nagy számban szerveződtek különböző, az oktatásügyhöz, a tanítói vagy tanári professzionalizációhoz, a szakmai érdekérvényesítéshez kapcsolódó testületek, egyesületek. Magyarországon ennek az 1868: XXXVIII. népoktatási törvény adott jelentős lendületet. A tanulmány – rövid nemzetközi kitekintéssel – bemutatja a tanítói egyletek szervezésének 18–19. századi, főbb hazai lépéseit és eredményeit, vázolva ehhez a téma kutatástörténeti sajátosságait is. Országos és helyi példák elemzésével támasztjuk alá azt, hogy a tanítói egyletek milyen fontos helyszínei voltak az ön- és továbbképzésnek, a segélyezésnek, valamint a pedagógusok érdekérvényesítésének. A szakmásodás, tágabban a társadalmi modernizáció szempontjából nagyon fontos munkát végeztek a tanítói egyletek tagjai, akiknek a tevékenysége nem csupán az oktatás- és művelődésügy szempontjából volt meghatározó, hanem hozzájárultak a mezőgazdaság és kézműipar korszerűsítéséhez, valamint igen fontos szerepük volt a szociális gondoskodás területén.

The role of non-profit organizations in the non-formal education of preschool children from marginalized Roma communities in Slovakia

Monika Miňová — 2025-06-01

The paper aims at analyzing the non-profit organizations and national projects that provide non-formal education to preschool children in Slovakia. Non-profit organizations and their programs are an important tool for strengthening the educational and social development of children who do not have the access to traditional formal educational institutions for reasons such as limited capacity of kindergartens, parents' distrust of school institutions, parents' lack of interest in pre-primary education, and financial constraints. Non-profit organizations, civic associations, community centers, and other agents operating in the field play an important role in providing education to children from marginalized Roma communities. Their cooperation and efforts for inclusive education help these children overcome social and educational barriers and improve their life chances. Programs and projects provided by non-profit organizations to children from marginalized Roma communities support and stimulate their personality development, motivate parents for adequate education and create an environment in which children can learn from an early age.

How do online volunteers take care of their health?

Natalya L. Antonova — 2025-06-01

With the development of information technologies the activity of online volunteers, who partially or completely work online, is an important issue (Silva et al. 2018). Modern research has given a positive assessment of the influence of volunteers on people's social well-being and health (Herzog et al. 1998). It was proved that volunteering increases life satisfaction (Jenkinson et al., 2013) and affects self-rated health (de Wit et al. 2022). At the same time, there is almost no research on the health of online volunteers, as well as health care practices and behavioral risks, in scientific sources. In our study, we examined the self-rated health of online volunteers, identified health care practices and health risks. We developed a questionnaire and conducted a quantitative survey of students at the Ural Federal University (Ekaterinburg, Russia). We were guided by a quota type selection and respondents were represented in approximately equal proportions by gender, year of study, and area of professional training. In total, we surveyed 1,170 students. Of these, we selected 614 respondents implementing online volunteering practices. We defined the following criteria to form the sample of respondents. The filter question specified the following types of actions performed on the Internet on a free-of-charge basis: "created/maintained a website for an association or non-profit organization", "published articles/notes on Wikipedia or other resources implemented on the principles of a wiki", "created/moderated thematic groups on social networks", "published a practical video guide on YouTube or other video hosting sites", "gave online consultations or acted as an online expert". We surveyed those students who chose at least one option from the proposed actions. The survey results showed that only 47% of respondents assess their health as good. At the same time, 84% of respondents take care of their health, firstly, placing the monitor screen at a distance of at least 50 cm from the face (61%), implementing ergonomic computer use practices (breaks in working at the computer (55%), reducing the brightness of the monitor screen (53%), and secondly, physical activity (walking at least 3 kilometers – 92%, climbing stairs – 85%, going to a sports club 64%). At the same time, the data showed that in case of information overload, respondents turn to drinking coffee (48%), smoking cigarettes (30%), and energy drinks (31%). Our results can be used to determine criteria for assessing the work of online volunteers and to develop new
strategies for preserving the health of online volunteers, shifting the focus from computer hygiene to the prevention of mental stress associated with information overload.

A civil önkéntesség tapasztalatai – validáció

Gizella Cserné Adermann — 2025-06-01

A validáció különböző nyelveken és kultúrákban valaminek az elfogadását, elismerését, érvényesítését jelenti. Ha a validációt a korábbi tapasztalatok vagy a tanulási folyamatok eredményeinek aspektusából vizsgáljuk, óhatatlanul megjelenik az a tudástőke, amire a civil önkéntesek saját munkájuk során szert tesznek, és aminek a validálása nagy jelentőséggel bír különböző tanulmányokban és foglalkozásokra, munkakörökre vonatkozó alkalmasság megítélésében is. Ez utóbbi különösan fontos a munkaerőpiac oldaláról, mert azt jelenti, hogy nemcsak a végzettség tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, diplomával való bizonyítása tesz alkalmassá valakit bizonyos feladatok ellátására, hanem az adott területen önkéntesként szerzett munkatapasztalat is pótolhatja ezeket. Tanulmányunkban megvizsgáljuk a validáció működését néhány ország oktatási rendszerében különös tekintettel a civil szférában végzett önkéntes munka elismerésére, beszámítására és rátekintünk arra is, hogy a humánerőforrás megítélésében hogyan jelenik meg a civil területeken folytatott önkéntesség.

A vallásosság és a hallgatói munka közötti összefüggések vizsgálata közép-kelet-európai hallgatók körében

Zsófia Kocsis — 2025-06-01

A vallásszociológiában fontos kutatási terület a vallásosság és a munkavállalás kapcsolata. A kutatási eredmények szerint a hallgatók körében pozitív összefüggés mutatható ki a vallásosság és az elhelyezkedési törekvés között. A munka és a vallásosság kapcsolatát vizsgáló tanulmányok érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a munkahelyi teljesítmény vajon összefügg-e a munkaértékekkel, továbbá, hogy milyen hatással van a vallásosság a munkavállalói teljesítményre. Az önkéntes munka kapcsán az eredmények azt mutatják, hogy a vallásosság növeli az önkéntes aktivitást, és a vallásossággal gyakran együtt járó altruista attitűd az önkéntes munkamotivációk esetén is megjelenik. Tanulmányunk célja a fizetett hallgatói munka és az önkéntes munka összefüggéseinek vizsgálata a vallásos attitűddel. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy a hallgatói munka (fizetett és önkéntes munka) és munkamotivációs klaszterek hogyan kapcsolódnak a vallásossághoz. Vizsgálatunk során öt ország magyar nyelvű felsőoktatási intézményére kiterjedő (Magyarország, Románia, Ukrajna, Szlovákia és Szerbia) nagymintás hallgatói adatbázist használtunk fel. Eredményeink szerint szoros összefüggés mutatható ki a két munkaforma végzésének gyakorisága mentén. A vizsgálat további fontos eredménye volt, hogy a munka motivációja mentén különböző klasztereket azonosítottuk, majd bináris logisztikus regressziós modellekkel vizsgáltuk a vallásosság hatását a motivációs klaszterekhez való tartozás valószínűségére. Eredményeink részben alátámasztják a vallásosság munkamotivációkra gyakorolt hatását. További kutatási célunk feltárni, hogy a vallásosságon és az anyagi helyzeten kívül mely további tényezők határozzák meg a munkavállalási motivációkat.

Társadalmi vállalkozások tanácsadási igényei a fenntarthatóság jegyében

Ágnes Tokár-Szadai — 2025-06-01

A tanulmány a társadalmi vállalkozások tanácsadási igényeit és azok alakulását vizsgálja az elmúlt években, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a COVID–19-járvány okozta hatásokra. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők akadályozták ezen vállalkozások működését és ezek a tényezők hogyan alakultak az elmúlt öt évben. A kvantitatív és kvalitatív módszerekkel végzett kutatás hipotézisei szerint a társadalmi vállalkozásokat és a kontrollcsoportokat hasonló tényezők akadályozták a COVID–19 alatt, mint korábban. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy bár a társadalmi vállalkozások kiemelten kezelik a fenntarthatóságot, működésüket jelentős kihívások akadályozzák, főként a szakértelem és a pénzügyi források korlátozott elérhetősége terén. A társadalmi vállalkozásokra az árverseny és a magasabb személyi költségek kevésbé voltak jelentős hatással, mint a kontrollcsoport esetében. A társadalmi vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható fejlődést célzó megoldásokra és ily módon is hozzá kívánnak járulni a szélesebb társadalmi és környezeti célok eléréséhez egyaránt. A tanulmány továbbá kiemeli, hogy a társadalmi vállalkozások számára a fenntarthatóság nem csak marketing vagy kommunikációs elem, hanem alapvető működési szempont, amelyet tanácsadók segítségével még inkább integrálni kívánnak stratégiáikba. Az eredmények alapján további kutatási irányok is bemutatásra kerülnek, a társadalmi vállalkozások és a kontrollcsoport közötti különbségek mélyebb vizsgálatára vonatkozóan a hosszú távú fenntarthatósági célok és kihívások terén. A kutatás eredményei segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a társadalmi vállalkozások sajátos tanácsadási igényeit, valamint azt, hogy miként alakíthatók ki a fenntarthatóságra és a társadalmi jólétre összpontosító stratégiák ezen vállalkozások számára.

Híd az iskola és a helyi közösség között

Gábor Budai — 2025-06-01

Tanulmányomban a dunaújvárosi középiskolák harmadik missziós tevékenységeit vizsgálom, különös tekintettel az iskolai közösségi szolgálatra (IKSZ). Az iskolai közösségi szolgálat a helyi közösség javát szolgáló, szervezett keretek között végzett, anyagi érdekektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, amelyet a tanulók a jogszabályban meghatározott nyolc területen végezhetnek el. Az Nkt. 6. §-a szerint az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amely fontos nevelési és társadalmi szerepet tölt be. A kutatás célja, hogy bemutassa a dunaújvárosi középiskolák közösségi szolgálati programjait (helyszíneit), kiemelve azok hatását a tanulókra és a helyi közösségre. Kutatásom során a 2014-től 2024-ig tartó időszakot vizsgáltam. A tanulmány iskolánkként elemzi a közösségi szolgálat keretében végzett tevékenységeket, és feltárja a diákok helyi közösségek iránti elköteleződését, valamint a tevékenységek pedagógiai vetületét. Az elemzés során vizsgálat alá kerülnek a közösségi szolgálat szervezeti keretei, a pedagógusok szerepe, valamint a helyi civil szervezetekkel való együttműködés formái. A kutatás eredményeivel rámutatok arra, hogy a közösségi szolgálat nemcsak az érettségi vizsga feltételeinek teljesítéséhez járul hozzá, hanem a diákok társadalmi felelősségvállalásának és empátiájának fejlődéséhez is. Ezen túlmenően a közösségi szolgálat erősíti az iskolák és a helyi közösségek közötti kapcsolatot, hozzájárulva a harmadik missziós tevékenységek sikerességéhez. Az eredmények alátámasztják, hogy a jól szervezett és pedagógiailag is támogatott közösségi szolgálat hosszú távú előnyökkel jár mind a tanulók, mind a helyi közösség számára.