Civil Szemle

Köszöntő

Ádám Nagy — 2024-03-20

A Civil Szemle húsz évre visszatekintő, nagy múltú, elismert folyóirat. Az MTA különböző tudományterületi folyóiratjegyzékeiben rendre előkelő helyen szerepel, azon kevés periodikák egyike, amelyet különböző nemzetközi rangsorok is számontartanak. A lap évente négyszer rendre megjelenik, esetenként különszámmal jelentkezik. A lapban publikálni rang. 2024-ben új szerkesztőség veszi át a lapot, zászlajára tűzve, hogy megszerezze a Q3-as minősítést. Ehhez két és csak két szempontot kívánunk érvényesíteni a cikkek válogatása és megjel enése során: a r elevanciát és a minőség et. A relevancia esetünkben azt jelenti, hogy a lap kizárólag a civil szférával kapcsolatos tanulmányokkal kíván foglalkozni, bár ezt kifejezetten kiterjesztően értelmezi. Beleérti a proszociális tevékenységtől kezdve, az önkéntességen át, a civil aktivitástól, a nonprofit szervezetektől, a nonprofit szektor önmozgásán keresztül, az állam, a forprofit és a harmadik szektor érintkezésig a civil mivolt köré épülő megannyi témát, legyenek azok szociológiai, politológiai, szociálpszichológiai, közgazdaságtudományi, regionális tudományi, társadalomföldrajzi, kultúrantropológiai, neveléstudományi stb. megközelítésűek. A minőség pedig értelmezésünkben a cikkek egyediségét, megközelítésük újdonságértékét, a tud ományos korpuszhoz való hozzájárulását jelenti. Ennek tükrében – követve a tudományos kommunikáció trendjeit – a cikkeket DOI-számmal látjuk el, illetve ezzel együtt a periodika állandó rovatai megszűnnek, három eseti rovatot tartunk csupán fenn. A Felszállópálya a kezdő kutatók publikációs felülete lesz, a Való Világ az esettanulmányok, legjobb gyakorlatok terepeként szolgál, a Kitekintés pedig a recenziók, külföldi példák bem utatását tűzi ki célul. Ezzel együtt meg kívánjuk szólítani a kutatóműhelyeket, doktori iskolákat, publikációs felületet kínálva számukra és erősíteni fogjuk az angol nyelvű jelenlétet. Reméljük, hogy mind a kitűzött célok, mind az azok érdekében bevezetett változások elnyerik olvasóink, szerzőink és minden együttműködőnk támo gatását.

Trauma és fenntarthatóság

Flóra Ijjas — 2024-03-17

A tanulmány a jelenkori, legjelentősebb környezetvédelmi problémák hátterében álló, társadalmi jelenségeket vizsgálja. Ehhez két értelmezési keretet használ: egy ökofeminista társadalomelméleti kritikait és egy ökopszichológiait. Módszere a témákban megjelent szakirodalmak lényegi mondanivalójának bemutatása és az azok között levő összefüggések feltárása logikai érvelés segítségével. Fő következtetése, hogy a társadalmakban jelen lévő hatalmi különbségekkel való visszaélések egyensúlytalan viszonyokat hoznak létre, melyek egyúttal hozzájárulnak a környezeti problémák létrejöttéhez. Ezt mutatják a nem emberi természet és a sérülékeny társadalmi csoportok kizsákmányolásának összefüggései és magát a rendszert működtető pszichoszociális okok. A környezeti problémák tehát tulajdonképpen a társadalom pszichopatológiájának tünetegyüttesei. A tanulmány végén szerző javaslatokat tesz az egyén és a társadalom gyógyulásának támogatására, ami a planetáris korlátok átlépésének visszafordításához, illetve megelőzéséhez szükséges.

Mennyire vonzó munkahely a nonprofit szektor a fiatalok számára?

Brigitta Szabó-Bálint — 2024-03-17

Tanulmányunk célja a hallgatók karrierterveinek és munkavállalói elképzeléseinek bemutatása, kiemelve a nonprofit szféra jellegzetességeit. Kutatási kérdésünk, hogy a fiatalok számára mennyire vonzó munkahely a nonprofit szektor, továbbá, hogy észlelhető-e különbség a karriertervek, munkavállalói elképzelések tekintetében a nonprofit-, verseny-, illetve állami szférát preferálók körében. A kutatás során a Pécsi Tudományegyetem minden aktív hallgatói státuszú hallgatót megkérdeztünk minden képzési szinten. Összesen 886 fő válaszolt a 20 331 fős alapsokaságból. A karriertervek esetében csak a nappali tagozaton tanuló, magyar állampolgárságú hallgatók karrierterveit elemeztük. Ebből adódóan változott az alapsokaság és a mintanagyság is, összesen 631 fő válaszait vizsgáltuk a 11 887 fős alapsokaságból, ami 5,3%-os mintanagyságot eredményezett. Elemzéseink során eredményként azt találtuk, hogy a megkérdezett hallgatók csupán 10%-a szeretne a nonprofit szférában elhelyezkedni, azonban a nonprofit szférában tapasztalatot gyűjtők közel harmada szívesen dolgozna továbbra is itt. A nonprofit szektornál a függetlenség, a szolgálatkészség, mint karrierorientáció jóval erőteljesebb igényként jelentkezik. A vezetői kompetenciák legkevésbé a nonprofit szektorban azonosíthatók. Megállapításaink szerint a nonprofit szervezeteknek már a felsőfokú tanulmányok alatt meg kellene célozni a hallgatókat, hogy a pozitív tapasztalás révén növeljék az ebben a szektorban való későbbi elhelyezkedési szándékot.

Egy vérből valók vagyunk

Attila Rákóczi — 2024-03-19

A véradók önfeláldozó tevékenysége rendkívül fontos a társadalom számára. Az emberi vér semmivel sem pótolható. Éves szinten számos embertársunk szorul életmentő vérkészítményre. Ennek lehetnek baleseti okai vagy műtétek elvégzése, de sajnos számos betegség következménye, hogy vérre, vagy vérkészítményre van szükség. A vérellátó szolgálatnak időről-időre egyre nagyobb kihívást jelent a szükséges vér begyűjtése, véradások szervezése, donorok megkeresése, felkutatása. Ennek különösan nagy jelentősége volt a pandémia időszaka alatt. Látva ezen folyamatok nehézségét, a vérkészítmények iránti egyre fokozódó igényt, a Békés Vármegyei Kormányhivatal társadalmi szerepvállalásait erősítve együttműködve a megyei vöröskereszttel, a vérellátó szolgálattal, számos civil szervezettel, a vármegyei véradások szervezésébe kezdett. Az elmúlt öt évben több mint 130 véradó esemény került közös megrendezésre, ahol több mint 3 400 fő véradó jelent meg, akik összesen több mint 1 500 liter vért adtak, ezzel 10 ezer fő vérre szoruló embertársunk életét mentették meg.

Közösségi erdősítéssel a klímaváltozás ellen?

Melinda Mihály — 2024-03-19

A klímaválság elleni küzdelemben globális, országos és helyi szinten is kiemelt szerepet kap az erdősítés, amit civil szervezetek, nemzetállamok, nagyvállalatok és transznacionális szervezetek egyaránt a zászlajukra tűztek. Az ország egyik legjobban szervezett fásítási kezdeményezését esettanulmányként vizsgálva e tanulmány célja a klímaválság kontextusában létrejövő helyi szerveződések cselekvőerejének (ágenciájának) jobb megértése, különös tekintettel azok kommunikációjára, döntéshozatalára, erőforrás mobilizációjára és a közügyeket alakító képességükre. A vizsgált szerveződés kommunikációjában (keretezésében) közelebb áll a klímamozgalom mérsékeltebb ágához. Az egyén felelősségét hangsúlyozza a rendszerszintű átalakítással szemben. Szervezeti működésében törekszik a részvételiségre, ám a szervezeti hatékonyság elérése érdekében a döntéshozatal elsődleges terepe az ún. „demokratikus elnökség”, amelyben tisztújítást nem terveznek. Erőforrás mobilizációjában kiemelten épít a széleskörű társadalmi bázisára. A helyi társadalmi beágyazottságának és az online jelenlétének köszönhetően nemcsak önkénteseket képes mozgósítani, hanem pénzügyi erőforrásokra és az ültetéshez szükséges eszközökre és földterületre is szert tesz. Míg a közügyeket helyi szinten a széles társadalmi bázisának köszönhetően hatékonyan alakítja, addig a szerveződés képessége az országos és globális szakpolitika alakítására mérsékelt. Egyrészről a mozgalom helyi fókusza miatt nem céljuk az országos és nemzetközi civil szerveződésekhez való kapcsolódás és az érdekérvényesítés. Másrészről stratégiáik jellemzően együttműködőek, mintsem konfrontatívak.

Fenntartható iskolába járás Magyarországon

Petra Kinga Kézai — 2024-03-17

A modern városfejlesztés tükrében a városi kihívásokra reagálva különböző társadalmi-technikai innovációk terjedtek el, amelyek jól definiálható megoldásokat kínálnak. Az 1970-es évektől kezdődően a fejlett országokban különös tekintettel a városi terekben kialakult az úgynevezett ’backseat generation’, azon gyerekek csoportja, akiket szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. Ezen jelenségnek számos negatív hatása van a gyermekekre, a környezetre és a városi terekre. Jelen tanulmány a városi közlekedésszervezés, azon belül is a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül. Célja szakirodalmi elemzés alapján olyan jó példák bemutatása, mint a pedibusz és a bicibusz, amelyek a „slow city” koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. A tanulmány az utóbbi években Magyarországon is meghonosult pilotprogramok (gödöllői pedibusz és pécsi bicibusz) bemutatásával és értékelésével zárul. Ezen programok egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.

A civil szektor helye és szerepe a Williams-szindrómás gyermekek inkluzív oktatásában és fejlesztésében a zenén keresztül (is)

Anita Tóth-Bakos — 2024-03-17

A Williams-szindróma (WS) egy rendkívül ritka genetikai rendellenesség. Körülbelül minden 20 000 emberből 1 szenved WS-ben. Emiatt a legtöbb ember még csak nem is találkozott WS-szindrómás gyermekkel. A WS egyedülálló helyet foglal el a genetikai rendellenességek között, mivel a nehézségek, tünetek és rendellenességek egyedi keveréke mellett a gyermekek képességei és teljesítménye bizonyos intellektuális területeken megfelelő vagy átlagos, sok esetben átlagon felüli. A viszonylag magas szintű képességek közé tartozik a jó kommunikációs készség, a kiemelkedő verbális készség, a szociabilitás és a jó zenei képességek, rendkívül érzékeny hallással, jó hangszínnel és muzikalitással, valamint a zenéhez való nagyon pozitív hozzáállással. Mint jellemzően a ritka rendellenességek esetében, érdekérvényesítésük legfontosabb pillére a civil szféra, ahol civil szervezetek és alapítványok támogatják a WS gyermekeket és családokat. A zenéhez való nagyfokú affinitás és pozitív viszony indokolja, hogy a fejlesztés és a befogadás kiemelkedő részét képezik a kifejezetten zenével kapcsolatos tevékenységek, zeneterápiás foglalkozások. Kutatásunk fő célja, hogy feltérképezzük azokat az európai és Európán kívüli civil szervezeteket, amelyek tevékenységei a WS-betegek és családjaik támogatására irányulnak. A szervezetek feltérképezésének alapja, hogy összefoglaljuk céljaikat, tevékenységeiket és eredményeiket, és kiemeljük a zenével kapcsolatos tevékenységeiket az inklúzió küldetésével összhangban. Fő célunk annak bemutatása, hogy a WS-betegek zenén és zenei tevékenységeken keresztüli fejlesztése és rehabilitációja a civil szektor szervezett keretein és lehetőségein belül jelentős és szerves részét képezi az ellátásuknak.

A szociális gazdaság mint a harmadik szektor tevékenységi területe a Szlovák Köztársaságban

Iveta Dudová — 2024-03-17

A szociális gazdaság a szolidaritás elvén és az emberek aktív állampolgári szerepvállalási folyamatba való bevonásán alapul. A szociális gazdaság széles társadalmi bázisra épül, és különféle jogi formákban működik. A szervezett civil társadalom elengedhetetlen része. A szociális gazdaság Szlovákiában a nem állami tevékenységek összességét képviseli, amelynek fő célja a pozitív társadalmi hatás elérése. A tanulmány a szociális gazdaság jelentőségét a harmadik szektorral való metszéspontban azonosítja, elsősorban a szociális vállalkozásokra fókuszálva. Célunk a szociális gazdaság definiálása a szlovákiai harmadik szektorral kapcsolatban, azonosítani azokat a körzeteket, amelyekben egyénileg működnek a szociális vállalkozások, és rámutatni a harmadik szektor működésének jogszabályi keretei által biztosított lehetőségekre, szervezetekre, a szociális vállalkozás és a szociális vállalkozás fejlesztése területén Szlovákiában.

Civil társadalom az EU-hoz való csatlakozás összefüggésében: Montenegró esete

Diana-Gabriella Reianu — 2024-03-17

A tanulmány célja, hogy bizonyítékot szolgáltasson a civil társadalom Nyugat-Balkán EU-integrációjában betöltött szerepéről, valamint a politikai döntéshozatali folyamatban való részvételéről, egy Montenegróról szóló esettanulmány segítségével. Esettanulmányként Montenegrót választottuk annak ellenére, hogy Montenegró kicsi állam, viszont jelentős geopolitikai ellentétek metszéspontjában található. A kutatás levélben zajlott 2023 március és május között, a kérdéseket online intéztük különböző montenegrói civil szervezetekhez azzal a céllal, hogy megismerjük a civil társadalom szerepét és szerepvállalását, a civil szervezetek és az állami intézmények kapcsolatát, valamint a civil szervezetek közötti együttműködést. Az elemzés azt mutatja, hogy a civil szervezetek és az állami intézmények között gyenge a kapcsolat, és alacsony a részvétel az általában pro forma politikai döntéshozatali folyamatokban, valamint a civil szervezetek körében magas az elégedetlenség a kormány munkájával kapcsolatban. A civil szféra a tapasztalatok szerint csak nemzetközi támogatásokra számíthat, és ennek a szektornak a fenntarthatósága a jövőben csak a külföldi pályázati felhívások segítségével érhető el.

A demokratikus kormányzás és az igazságosság gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának értékelése társadalmi-gazdasági szempontból: Törökország esete

Hakan Murat Arslan — 2024-03-17

Az „İktisat (közgazdaságtan)” arab szó a „szándék” gyökből származik. A jogtudomány a „szándékot” úgy határozza meg, mint egy cselekedet tudatos végrehajtását. A közgazdaságtudomány az „İktisat” (közgazdaságtan) meghatározása szerint az ember elsődleges szükségleteinek tudatos prioritása a másodlagos vágyaival szemben. Mivel a szándék az igazságszolgáltatás igazi alapja, azt állíthatjuk, hogy ami gazdaságilag igazságos, az igazságos is. A tanulmányban a társadalmi jólétet nyújtani képes gazdasági és tisztességes közigazgatás példáit a történeti folyamatban gazdaságszociológiailag értékelték. A tanulmány fő gondolatának bizonyítására a nemzetközi demokrácia jogállamisági indexek adatait használták a szerzők. Ezzel összefüggésben az egypárti időszak, a katonai puccsok és a Törökországban a demokrácia és a jogállamiság felfüggesztésével járó memorandum időszakok pénzügyi adatait is mélyrehatóan elemezték és az ország pénzügyi szociológiai mutatóival összevetve értelmezték. A tanulmányban szó van továbbá az azokban az időszakokban bekövetkezett gazdasági változásokról is, amikor a polgári és politikai jogokat korlátozták vagy kiterjesztették. Ennek eredményeként kiderült, hogy csak a liberális értékeket, a polgári és politikai jogokat, valamint a jogállamiságot internalizáló demokratikus rezsimek vezethetik társadalmukat a gazdasági jólét eléréséhez.

Hogyan működik a szociodráma a közösségfejlesztésben?

Edit Balla — 2024-03-20

Találkozzunk és csináljuk együtt! – így summázza Jacob Levy Moreno, a szociometria atyja az emberi közösségek működésének kritériumait. De mégis, mi történik akkor, amikor az egymásnak először idegen emberek találkoznak, és együtt kezdenek csinálni valamit? Mi az a változás, ami csak ezekből a helyzetekből tud megszületni, és milyen szintje, mélysége szükséges az együttlétnek, közös tevékenységnek ahhoz, hogy a csoporttöbbletből fakadó csoda megtörténjen? Mi lép működésbe ilyenkor? Van-e az emberi találkozásoknak és együttléteknek közös, működő képlete? Ugyanis, ha van, a közösségfejlesztő és csoportokkal dolgozó szakemberek, vezetők, segítő szakemberek, feltehetőleg mind alkalmazni tudják azokon a színtereken, ahol egymást nem vagy csak felületesen ismerő emberekkel dolgoznak. A közösségi munkában, ahol a közösség cselekvő aktivitás kibontakozásához segítség szükséges, a szakember biztonságát jórészt az adja a folyamat beindításában, hogy ő tudja, mitől működik. A szociálpszichológia művelői az elmúlt száz évben elméletek sorát alkották meg annak magyarázatára, hogy mi határozza meg az emberek társas viselkedését, és ez milyen kapcsolatban van a személyiség fejlődésével. Moreno újító elméleteit a csoportdinami ka és a szociometria, „az emberi kapcsolatok mérésének tudománya” területén alkotta meg, melyet terápiás gyakorlatában a pszichodráma és a szociodráma színpadain kezdett alkalmazni. Tanulmányom alapját egy lakótelepi konfliktus kezelésére létrehozott közösségfejlesztő projekt képezi, amelyben a szociodráma akcióorientált módszerét alkalmaztuk. E példán keresztül keresem a választ arra, hogy mi adja a szociodráma – és minden más akciófókuszú, találkozáson és közös tevékenységen alapuló módszer – hatékonyságát a közösségalapú fejlesztésben és a konfliktuskezelésben. Arra is rávilágítok, hogy felülről való beavatkozás esetén lehet-e a kezdeményezés ugyanúgy sikeres, mint akkor, ha mindez organikus módon, a közösség tagjainak kezdeményezésére történik.