Civil Szemle

Fenntartható partnerség építése a civil társadalmi szervezetek és az állami hatóságok között a moldovai köztársaságban: egy exploratív (feltáró) tanulmány

2026-08-20T14:33:46+00:00

A tanulmány célja, hogy vitára bocsássa a civil szervezetek és a közhatalmi szervek közötti kapcsolatot Moldovában. A kutatás arra vállalkozik, hogy a civil társadalmi szervezetek észlelése alapján értékelje e két szereplő együttműködését, az állami hatóságok által e szervezeteknek nyújtott támogatást, valamint a szervezetek közügyek alakításában való részvételének hatékonyságát. E célból 2025 januárja és márciusa között kvalitatív kutatás zajlott, melynek során 177 szervezet kapott felkérést a tanulmányban való részvételre, és közülük 63 szervezet válaszolt. A fő kutatási kérdések a következők voltak: Hogyan látják és élik meg a civil társadalmi szervezetek a közhatalmi szervekkel való döntéshozatali folyamatokban való részvételüket? Milyen kihívásokkal vagy korlátokkal szembesülnek a civil társadalmi szervezetek a hatóságokkal való interakcióik során? Milyen akadályok gátolják a civil társadalmi szervezetek és a közhatalmi szervek közötti hatékony együttműködést? És ami különösen fontos: a civil társadalmi szervezetek szerint milyen tényezők vagy gyakorlatok járulhatnának hozzá a moldovai állami hatóságokkal való fenntarthatóbb és hatékonyabb partnerséghez? Az eredmények azt mutatják, hogy a tevékenységek folytatása során felmerülő kihívások leginkább a bonyolult adminisztratív eljárásokhoz, a lassú válaszidőkhöz, a transzparencia hiányához és a közérdekű információkhoz való korlátozott hozzáféréshez kapcsolódtak. Emellett a finanszírozás állandó kihívást és az NGO-k munkájának legnehezebb aspektusát jelenti, miközben a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség továbbra is a túlélés alapvető készségei maradnak.

Integrációs kezdeményezések evolúciója a Svéd Vöröskeresztnél: Összehasonlító tanulmány a menekültek letelepítéséről az 1990-es években és 2015-ben

2026-08-20T14:51:21+00:00

A tanulmány a Svéd Vöröskereszt helyzetét és szerepét vizsgálja a menekültek letelepítésének két nagy időszakában: a 90-es években és 2015-ben. Az összehasonlító perspektíva alkalmazása lehetővé tette a szervezet integrációs kezdeményezéseiben mutatkozó különbségek alapos, visszatekintő vizsgálatát a mindenkori időszakokban. Ennek során a dolgozat interjúk és dokumentumok megállapításaira támaszkodva mérte fel a Svéd Vöröskereszt és a svéd hatóságok közötti kapcsolatot. A svéd állam és a Svéd Vöröskereszt közötti, integrációs politikák terén megmutatkozó kötődést értékelve a kutatás elméleti szinten azt vizsgálja, hogy a Svéd Vöröskereszt integrációs kísérleteit áthatotta-e a cselekvőképesség (agency) és a szolidaritás. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Svéd Vöröskereszt napjainkban láthatóbb ezen a területen, tekintve, hogy az állam a szociális szolgáltatások biztosításának szerepét gyakran megosztja a helyi hatóságokkal és a civil szervezetekkel (NGO-kkal). Mint ilyen, ez a kutatás hozzájárul az újonnan érkezők integrációjában szerepet vállaló civil szervezetekről szóló tudományos diskurzushoz, kifejezetten a Svéd Vöröskereszt esetére fókuszálva.

Konzultáció vagy partnerség?

2026-08-20T15:12:58+00:00

A tanulmány a civil társadalom tényleges mozgásterét vizsgálja a magyar családjogi döntéshozatalban az Európai Unió Civil Stratégiájának részvételi standardjai kontextusában. Kiindulópontja, hogy a családjog – alkotmányosan érzékeny és értékalapú területként – különösen alkalmas annak elemzésére, miként érvényesülnek a társadalmi bevonás eljárási követelményei a gyakorlatban. A kutatás normatív-összehasonlító módszerrel veti össze az uniós partnerségi modell elvárásait a hazai jogalkotási keretekkel, különös tekintettel a társadalmi egyeztetés intézményi mechanizmusaira és a visszacsatolás gyakorlatára. Az elemzés megállapítja, hogy a civil részvétel Magyarországon formálisan több csatornán keresztül biztosított, azonban tényleges hatása korlátozott: a részvétel jellemzően írásbeli véleményezésre szorítkozik, és nem éri el a partnerségi modellhez szükséges intézményes és kétirányú együttműködés szintjét. A vizsgálat rámutat arra is, hogy a részvétel mélységét strukturális tényezők korlátozzák, különösen a visszacsatolás hiánya, a részvétel késői szakaszokra korlátozottsága és az intézményesített párbeszéd hiányosságai. Egy konkrét örökbefogadási jogalkotási példa szemlélteti az eljárási legitimitás és a tartalmi alkotmányosság elválásának problémáját. A tanulmány amellett érvel, hogy a civil részvétel megerősítése nem a szabályozás tartalmának megváltoztatását, hanem a döntéshozatali folyamat átláthatóságának
és strukturális hitelességének erősítését szolgálja, és ebben a „soft law” eszközök – így az EU Civil Stratégia – meghatározó orientációs szerepet tölthetnek be.

Formailag civil, működésében állami? A magyar sportmodell dilemmái

2026-08-20T16:28:23+00:00

A tanulmány a magyar sport intézményrendszerének civil jellegét vizsgálja az állami szerepvállalás erősödésének kontextusában. A kutatás kiindulópontja, hogy a sport hagyományosan a civil társadalom egyik meghatározó alrendszereként értelmezhető, ugyanakkor az elmúlt évtizedben Magyarországon jelentős mértékben megerősödött az állami finanszírozás, irányítás és stratégiai befolyás. A tanulmány célja annak feltárása, hogy a formailag civil szervezeti keretek között működő sport mennyiben őrizte meg autonómiáját, illetve milyen mértékben vált államilag beágyazott rendszerré. A vizsgálat kettős módszertani megközelítésre épül. Egyrészt a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozására támaszkodik, különös tekintettel a sportfinanszírozás, a sportirányítás és a civil szféra kapcsolatára. Másrészt empirikus elemzést végez az olimpiai sportágak hazai szakszövetségeinek vezetői struktúrájáról, amely a politikai érintettség megjelenését vizsgálja. A 33 vizsgált sportszövetség közül 76%-ban azonosítható közvetlen vagy közvetett politikai kötődés, ami a sportirányítás személyi szintű állami beágyazottságára utal. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a magyar sport nem írható le egyértelműen sem tisztán civil, sem tisztán állami
modellként. A tanulmány ennek értelmezésére a „kvázi-civil” sportmodell fogalmát vezeti be, amely a civil szervezeti forma fennmaradása mellett az állami működési logikák dominanciáját ragadja meg. A kutatás hozzájárul a sport és a civil társadalom kapcsolatának újraértelmezéséhez, valamint a magyar sportirányítás sajátosságainak mélyebb megértéséhez.

A szegénység és a szociális ellátásra fókuszáló nonprofit szervezetek számának összefüggései Magyarország régióiban

2026-08-25T06:20:04+00:00

A tanulmány a szubszidiaritás elve alapján vizsgálja a szociális civil szervezetek és a szegénységi mutatók összefüggéseit a magyarországi régiókban a 2018–2023 közötti időszakban. A kutatás központi kérdése, hogy a civil szektor sűrűsége követi-e a lokális depriváció mértékét. Az elemzés a KSH által közzétett adatokon alapszik. Korrelációszámítás alkalmazásával a 10 000 főre jutó szociális nonprofit szervezetek száma került összevetésre a relatív jövedelmi szegénység és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya értékeivel. Az eredmények alapján keresztmetszeti szinten és rövid távon (éves változás) régiós szinten nincs szignifikáns kapcsolat a változók között, amit a főváros intézményi dominanciája és a szektor lassú alkalmazkodása magyaráz. Ugyanakkor öt éves időtávon már erős pozitív korreláció igazolódott. A feltárt eredményeken túli fontos tanulság, hogy a civil szervezetek és a szegénység kapcsolatának vizsgálata során a régiós adatok elemzése csupán kiindulópont, mivel a problémának csak egy meglehetősen elnagyolt mintázatát képes megragadni. A helyi szintű vizsgálatok elengedhetetlenek, mivel pontosabb és megbízhatóbb eredményekkel szolgálhatnak. A tanulmány javaslatot tesz a téma lehetséges jövőbeli kutatási irányaira is.

Civil szervezetek hatásai és a transzformatív szolidaritás

2026-08-25T08:45:19+00:00

A tanulmány egy civil szolidaritási kezdeményezéseket vizsgáló kutatássorozat eredményeit használja fel, amely a társadalmi szolidaritás vízióit, formáit és átalakító hatásait vizsgálja. A civil szervezetek hatásait vizsgáló szociológiai vizsgálatok és a mozgalom kutatás megközelítéseit összekapcsolva egy település két eltérő karakterű és tevékenységi körű civil szervezetét vizsgáljuk három elemzési szinten: (1) a szervezet tagjaira és önkénteseire, (2) a célcsoportra és a település lakóira, (3) az intézményi szereplőkre, elsősorban a települési és országos civil szervezetekre, a helyi és országos politikára. A hatások természetét, tartalmát tekintve pedig a politizáció-depolitizálás és a az integráció-megosztottság kettősre fektetjük a hangsúlyt. Mindezekkel arra is törekszünk, hogy a transzformatív szoliditás fogalmának empirikusan megalapozott értelmezést adjunk.

Civil szolidaritás és rendszerszintű változás: A társadalmi változás dimenziói a magyarországi szolidáris civil kezdeményezések munkájában

2026-08-25T09:19:05+00:00

A rendszerszintű változás igénye gyakran jelenik meg a magyar civil szervezetek célkitűzéseiben és kommunikációjában. A 2026. áprilisi magyar országgyűlési választási kampány, a 16 évig hatalomban lévő Orbán-kormány leváltása nyomán a rendszerváltás újra a magyar közbeszéd egyik központi fogalmává vált. A cikk a lokális szolidaritási kezdeményezések szerepét vizsálja a társadalmi változások elképzelésében és kisléptékű modellezésében, vagy reményteljes előkészítésében. Kutatásunk azt találta, hogy a civil szervezetek alternatív jövőképeket, közösségi gyakorlatokon alapuló társadalmi infrastruktúrákat hoznak létre ott, ahol az állam és a piac magára hagyja az embereket. A lokális szolidáris szereplők a társadalmi változásról szóló klasszikus irodalmakban annyiban hangsúlyosak, amennyiben képesek számottevő politikai vagy szakpolitikai eredményt elérni. De a közelmúlt ilyenre nem vagy alig adott lehetőséget az általunk vizsgált civilek munkájában. Ezért e civilek a kiüresedett intézményi terekben hoznak létre a társadalmi túlélés érdekében alternatív infrastruktúrákat, amelyek a gondoskodás társadalomformáló szellemét erősítik, és a cselekvőképesség megerősítését segítik. A terepmunkánk során tíz különböző méretű magyarországi településen az oktatás, lakhatás, közösségszervezés és szociális ellátás területén aktív, a helyi és/ vagy országos társadalmi változást célként megfogalmazó civil szereplővel készítettünk interjúkat és végeztünk résztvevő megfigyeléseket. Ez a gazdag empirikus anyag lehetővé tette, hogy a társadalmi infrastruktúrák szerepét nem csak a szakirodalom által tárgyalt nagyvárosi kontextusban, hanem kisebb településeken is vizsgálhassuk. Ezzel segítük megvilágítani a magyar civil szervezetek társadalmi változásban betöltött szerepét nem városias közegben is.

Környezeti konfliktus és akkumulátoripari beruházás Gödön: szolidaritás lehetőségei és akadályai a közösségi ellenállásban

2026-08-25T11:07:21+00:00

Hogyan észlelik a helyi lakosok a településükön működő akkumulátorgyár által okozott környezeti károkat és társadalmi konfliktust? Milyen félelmeik vannak a gyár működésével kapcsolatban? Milyen eszközei vannak egy helyi civil szerveződésnek, és mi nehezíti a tevékenységüket? Terepmunkám során ezekre a kérdésekre kerestem válaszokat Gödön, ahol már évek óta működik akkumulátorgyár. Az elektromobilitáshoz szükséges akkumulátorok gyártásával kapcsolatban nagyon sok környezetvédelmi dilemma merül fel, többek között a lítium bányászat, az akkumulátorok gyártása, valamint a selejtek és a hulladékok tárolása és tervezett újrahasznosítása által okozott környezetszennyezés. A tanulmány helyi lakosokkal és aktivistákkal készített interjúk és dokumentumelemzés alapján mutatja be az akkumulátorgyártás által okozott környezeti károkozás társadalmi kontrollját a gödi Samsung SDI esetében. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a szolidaritás lehetőségeire környezeti konfliktusokban, illetve azokra a kulturális és politikai gyakorlatokra a gödi esetben, amelyek akadályozzák a szolidaritást, így a helyi közösség ellenállásának is nehezítő tényezői. A nemzetközi, szakmai és politikai diskurzusok túlnyomó részében úgy jelenik meg a zöld átmenet, mint az ökológiai válság egyetlen lehetséges alternatívája, ezáltal az elektromobilitás úgy, mint a közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének legjobb módja. Ez a meghatározó narratíva hatással van a helyi közösségek ellenállására, így az akkumulátor iparági beruházások által okozott környezeti konfliktusok megértéséhez szükséges a zöld energiaátmenet, illetve a zöld gazdaság kritikus vizsgálata is.