Börtönügyi Szemle

Előszó

János Schmehl — 2026-03-24

Digitális technológiák integrált alkalmazása a rendkívüli események előrejelzésére, kezelésére, felszámolására a büntetés-végrehajtási szervezetnél

Róbert Bogotyán — 2026-03-24

A büntetés-végrehajtás működésében egyre nagyobb teret kapnak azok a digitális megoldások, amelyek képesek előre jelezni, enyhíteni vagy akár megelőzni a rendkívüli eseményeket. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan kapcsolhatók össze a drónok, a videó- és hanganalitika, a biometrikus rendszerek, a szívdobbanás-érzékelők és a mesterségesintelligencia-alapú viselkedésérzékelő algoritmusok egy egységes, gyorsan reagáló biztonsági környezetté. A kutatás kiemelten foglalkozik a virtuális törzsfoglalkozások és a digitális tananyagok szerepével, amelyek a fiatal vezetői generáció számára természetes eszközökké váltak a folyamatos felkészülésben. A modern technológiai eszköztár alkalmazása nem csupán a helyzetfelismerést gyorsítja, hanem új szintre emeli a válsághelyzet-kezelés hatékonyságát és a döntések megalapozottságát is.

A büntetés-végrehajtás technológiai evolúciója – Az „offline” rendszerektől az „okosbörtönökig”

Balázs Fédra — 2026-03-24

A tanulmány a magyar büntetés-végrehajtási rendszer digitális átalakulását vizsgálja az elmúlt évtizedekben, bemutatva a manuális működéstől a korszerű, automatizált rendszerekre való átállás folyamatát. A „hagyományos” börtönök jellemzőinek áttekintése után a digitális megoldásokra való átállást előmozdító innovációkat tárgyalja. Külön figyelmet kap Magyarország első high-tech börtöne, a Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, amely a legmodernebb technológiákat alkalmazva növeli a büntetés-végrehajtás biztonságát és hatékonyságát. Jelen írás a digitalizációval járó kihívásokat és lehetőségeket is elemzi. A modernizáció nemcsak a biztonságot, hanem a fogvatartottak társadalmi reintegrációját is segítheti, amennyiben a digitális innovációk alkalmazása a humanisztikus elvek mindenkori érvényesülésével valósul meg.

A jövő technológiái a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyeletben

Andrea Budai — 2026-03-24

A projekt célja a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői munkában egy modern, digitális rendszer bevezetése, amely csökkenti az adminisztrációs terheket, racionalizálja a munkafolyamatokat és hatékonyabbá teszi a pártfogoltakkal való kapcsolattartást. Az új rendszer lehetővé tenné, hogy a felügyelők több időt fordíthassanak a személyes mentorálásra, elősegítve ezzel a pártfogoltak sikeres reintegrációját és a visszaesési arány csökkenését. A program kiemelt figyelmet fordítana a pártfogoltak digitális felkészítésére is, amely hidat képezne a „digitális szakadék” felett. A javaslatok közé tartozik az elektronikus ügykezelői rendszer, a biztonságos kommunikációs platformok, valamint a prediktív elemzéseken alapuló döntéstámogatás bevezetése. A projekt várható eredményei között szerepel az adminisztrációs idő csökkenése, a visszaesési arány mérséklődése és a közbiztonság növekedése. A gazdasági adatok elemzése alapján a kezdeti beruházások gyorsan megtérülhetnek, és hoszszú távon a társadalom számára is jelentős eredményeket hozhat.

Byte-ok és beton – A digitalizált, fenntarthatóbb börtönnyomában

Máté Hollósvölgyi — 2026-03-24

A tanulmány a „fenntartható és környezettudatos digitális börtön” koncepcióját elemzi, amely a büntetés-végrehajtási szervezet modernizációját az Európai Zöld Megállapodás céljaival kapcsolja össze. A bv. intézetek energia- és erőforrás-igényesek, ezért különösen alkalmasak zöld és digitális innovációk bevezetésére. Nemzetközi példák (skandináv, holland, ausztrál gyakorlat) mutatják, hogy a technológia és a fenntarthatóság integrációja egyszerre segíti elő a humánus működést,
a költséghatékonyságot és a reintegrációs lehetőségeket. A magyarországi Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet esettanulmánya illusztrálja a „smart prison” modell gyakorlati megvalósítását – energiahatékony rendszerek, papírmentes adminisztráció, digitális szolgáltatások és mesterségesintelligencia-alapú biztonsági rendszerek révén. A tanulmány rámutat: a digitális börtön nem csupán technológiai újítás, hanem szervezeti és kulturális átalakulás is.

A digitalizáció és az oktatás lehetőségei a magyar büntetés-végrehajtásban

Dóra Erika Reszegi — 2026-03-24

A tanulmány a hazai büntetés-végrehajtási intézetek egészségügyi ellátásának modernizációs lehetőségeit vizsgálja, különös figyelmet fordítva az elsősegélynyújtási ismeretek fejlesztésére. A cél egy digitális oktatási platform, a „BvStud”létrehozása, amely az „eElsősegély”modullal segítené a személyi állomány felkészülését. A platform VR és szimulációs technológiákat alkalmazna, hogy a valóságoshoz hasonló, a büntetés-végrehajtási intézetek környezetét szimuláló stresszhelyzeteket reprodukáljon. A törekvés a magas szintű egészségügyi felkészültségre irányul, mely növeli a biztonságot és csökkenti a bv. intézetek mindennapjaiban előforduló kockázati tényezőket.

A virtuális asszisztensek innovatív alkalmazási lehetőségei a magyar büntetés-végrehajtás rendszerében

Dóra Erika Reszegi — 2026-03-24

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése az elmúlt évtizedekben alapjaiban változtatta meg a büntetés végrehajtás működését. A magyar büntetés-végrehajtási szervezet számára az innovációk bevezetése nemcsak adminisztratív, hanem biztonsági és reintegrációs szempontból is kulcsfontosságú. A tanulmány az „Aurora”, egy elképzelt, mesterséges intelligencián alapuló virtuális rendszer koncepcióját ismerteti, amely képes lenne automatizálni a mindennapi feladatokat, javítani az információáramlást, valamint egyénre szabott segítséget nyújtani a személyi állomány és a fogvatartottak számára. Az „Aurora” tevékenységét virtuális szakasszisztensek egészítenék ki, melyek a különböző szakterületek munkáját és a fogvatartottak mindennapjait segítenék. A rendszer bevezetése nemcsak a bv. szervezet modernizációját, hanem a társadalmi reintegrációt is elősegítheti, miközben figyelembe veszi a biztonság és a jogszerűség alapvető követelményeit.

Digitalizációs kihívások a büntetés-végrehajtásban

Miklós Zoltán Svecz — 2026-03-24

A modernizáció és az elektronikus iratok létrejötte a közigazgatás szereplőinél különböző időpontban és módszerrel került bevezetésre és végrehajtásra. Ezáltal a különböző elektronizált nyilvántartások eltávolodtak egymástól, mely tovább bonyolította a büntetőeljárás során az egyes szervekre háruló feladatok végrehajtását. Minden szervezet a saját igényeinek leginkább megfelelő platformokat hozott létre, mely így a társhatóságok kiszolgálására alkalmatlan volt, valamint hozzáférést sem biztosított. Az átjárhatóság a rendszerek között korábban elképzelhetetlen volt, így az adatcserék végrehajtására kizárólag manuális úton nyílt lehetőség, mely egyes, technológialilag jelentősen elmaradt szervezetek esetében továbbra is fennáll (önálló végrehajtók, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok, közjegyzők). A digitalizáció tekintetében az első nagy áttörést a büntetés-végrehajtási szervezeten belül kétségkívül a FŐNIX 2020 projekt volt képes meghozni, mely bevezette a szervezetet a XXI. századba, és ami a FŐNIX3 közhiteles nyilvántartási rendszerben teljesedett ki.

„Okosbörtönök” és „okosbűnözés” – A digitalizáció biztonsági árnyoldalai

Kitti Katalin Szalai — 2026-03-24

A tanulmány a büntetés-végrehajtási szervezet digitalizációjának kevésbé látható oldalát vizsgálja: azt, hogy az „okosbörtönök” miként válhatnak egyszerre a biztonság eszközévé és új kockázatok forrásává. A digitális transzformáció – elektronikus felügyelet, digitális egészségügyi rendszerek, mesterséges intelligencián alapuló megoldások – hatékonyabb kontrollt ígér, ugyanakkor olyan támadási felületeket hoz létre, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos felügyeleti logikát. A tanulmány hazai és nemzetközi példákon keresztül mutatja be a kibervédelmi kockázatokat, a tiltott kapcsolattartás új formáit, a szabadulás után visszaesők és családi kapcsolatok szerepét, valamint a kódolt üzenetváltások jelentette fenyegetéseket. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a büntetés-végrehajtás jövője nem technológiai verseny, hanem tudatos egyensúlykeresés a biztonság és a kockázatok között.

A magyar büntetés-végrehajtási szervezet útja a klasszikus őrzéstől a mesterséges intelligencián alapuló „okosbörtönig”

Ádám Takács — 2026-03-24

A magyar büntetés-végrehajtási szervezet digitalizációs folyamata az EKOP-projektek hardver- és hálózatfejlesztésétől a FŐNIX- és SAFE-rendszeren át vezet az „okosbörtön” koncepciójáig. A tanulmány bemutatja, hogyan illeszkednek a hazai beruházások a nemzeti digitális és kibervédelmi stratégiákhoz, és miként gyorsította fel a COVID–19-járvány a már futó projekteket. Részletesen elemzi a telemedicina, a fogvatartotti tabletek és a KIOSZK-rendszer hatását, valamint a mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogatás lehetőségeit és korlátait. Kitér a biztonságtechnikai, jogi és etikai kihívásokra is, hangsúlyozva, hogy a digitalizáció nem luxus, hanem a modern büntetés-végrehajtás stratégiai szükséglete.

Technológia és társadalmi felelősség – A digitális büntetés-végrehajtási rendszerek fenntarthatósági dilemmái

Roland Zachar — 2026-03-24

Az utóbbi években a digitális technológiák és az automatizálás térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapi életet, és ez a folyamat a büntetés-végrehajtási szervezetet sem kerülte el. A „digitális börtön” ma már nem csupán elméleti fogalom: az elektronikus nyomkövetők, a távmegfigyelési rendszerek és az algoritmusokra épülő kockázatértékelések számos országban a büntetés-végrehajtás mindennapi eszközeivé váltak. Ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság jelentése is kibővült, hiszen nemcsak a gazdasági vagy az erőforrás-felhasználási hatékonyságot jelenti, hanem a társadalmi igazságosságot és az emberi méltóság tiszteletben tartását is. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitális eszközök hozzájárulhatnak-e egy hosszú távon fenntartható, visszailleszkedést támogató büntetés-végrehajtási rendszerhez, vagy inkább a megfigyelés és ellenőrzés új formáit erősítik.

Újabb tudományos fokozattal gazdagodott a büntetés-végrehajtási szervezet

Tamás Nagy — 2026-03-24