Bányászati és Kohászati Lapok

Az OMBKE 119. Tisztújító Küldöttgyűlésén Tóth Gergely László személyében új elnököt választottak

2026-07-01T07:22:06+00:00

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 119.alkalmommal rendezte meg Tisztújító Küldöttgyűlését, 2026. május 30 - án, Székesfehérváron. A tanácskozás a Dr. Szombatfalvy Anna elnök megnyitó szavaival kezdődött, majd a jelenlevők elénekelték Nemzeti Himnuszunkat. Ezt követően Csurgó Lajos az OMBKE Fémkohászati Szakosztályának elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd Gábor Balázs, az Arconic Köfém ügyvezetője a vendéglátók nevében köszöntötte a tanácskozást.

Kőzetek hasítása, a repedés keletkezése és terjedése

2026-07-01T07:22:05+00:00

Az energiaköltség az egyik meghatározó költségelemmé vált. Minden magas energiatartalmú termelési folyamat elemzése és a folyamat optimalizálása rendkívüli fontossággal bír, egy vállalat versenyképességének biztosításához elengedhetetlen. A kőzetek, tágabb értelemben minden talaj- és kőzetbontás nagy energiaigényű folyamat. Ebben a munkafolyamatban két egymáshoz kapcsolódó fizikai jelenség lép fel, a bontószerszám és/vagy gép kopása és a bontószerszámok, a hajtás és energiaellátás és a tartószerkezet kialakításához köthető energiafogyasztás. Energiafogyasztás alatt a bontószerszámok által, a termelési fázisban generált teljes energiaszükségletet értjük, különös szerepet játszik a kőzetbontás energiaszükséglete.
Ebben az írásban, a hasítási folyamat energetikai szemléletű leírását adom meg, ami az és cikkben részben megtörtént, kivéve a repedés keletkezése és terjedése nem került tisztázásra, amit ezennel pótolok. szerinti leírása a kőzetbontásnak elvi szempontból téves, mert a hasítást közelítő függvénnyel modellezi. Ezekben a kvázi statikus kőzethasítási modellekben a repedés terjedésének véges időszükséglete nem jelenik meg, a folyamat mintegy nulla időtartam alatt megy végbe.
A fizikai folyamat dinamikai szemléletű leírása nem tárgya ennek a cikknek. Ez a tanulmány azt a hiányt szándékozik bepótolni, amit 3. fejezetében közelítő jelleggel közöltem. Ez a repedés megindulása és a repedésterjedés leírása.

Az ESTPHAD koncepció

2026-07-01T07:22:05+00:00

Másodközlés

Eredeti közlemény:
The ESTPHAD Concept: An Optimised SetofSimplified Equations to Estimate the Equilibrium Liquidus and Solidus Temperatures, Partition Ratios and Liquidus Slopes for Quick Access to Equilibrium Data in Solidification Software Part III: Ternary Eutectic-Type Equilibrium Phase Diagram

Gergely Kőrösy, András Roósz, Ádám Végh és Tamás Mende, Metals 2026, 16(1), 80; https://doi.org/10.3390/met16010080

A likvidusz és szolidusz hőmérsékleteket, a binér eutektikumok megszilárdulásának kezdeti hőmérsékletét, valamint a szilárd oldat megoszlási hányadosait a ternér eutektikus típusú Al-Si-Cu ötvözetrendszer Al-sarkán a termodinamikailag megalapozott ESTPHAD módszerrel számoltuk ki. Kimutattuk, hogy ezek az adatok kiszámíthatók a két binér egyensúlyi fázisdiagram likvidusz és szolidusz adataiból (elsőrendű becslés), a két binér fázisdiagram és az eutektikus vályúk adataiból (másodrendű becslés), valamint a két binér fázisdiagram, az eutektikus vályúk, valamint egy (harmadrendű becslés) és sok (negyedrendű becslés) likvidusz és szolidusz izoterma adataiból növekvő pontossággal. A számításokhoz egy Thermo-Calc szoftverrel (4.1.0.4995 verzió) működtetett adatbázist használtunk.

Egy alternatív forrás energiaválság idején – alginit újragondolva

2026-07-01T07:22:05+00:00

A magyar alginitkutatás immár öt évtizedes múltra tekint vissza. Az évek során felhalmozott, Solti Gábor által a Miskolci Egyetemnek adományozott levéltári dokumentumok tanúsága szerint ez a sajátos, szerves anyagokban gazdag üledékes kőzet nemcsak tudományos szempontból bizonyult izgalmasnak, hanem számos gyakorlati alkalmazás alapját is képezte. A kutatások íve jól kirajzolja, miként vált az alginit a kezdeti geológiai érdekességből komplex, multidiszciplináris vizsgálatok tárgyává. Az eredmények azt mutatják, hogy az alginit továbbra is, sőt, talán egyre inkább stratégiailag fontos természeti erőforrásként kezelendő, amely jelentős potenciállal rendelkezik a fenntartható mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és az anyagtudományban. A Miskolci Egyetem Solti-gyűjteményének mesterséges intelligenciával támogatott feldolgozása új lehetőségeket kínál az interdiszciplináris kutatás és a fenntartható ipari alkalmazások számára. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül áttekintjük a hazai kutatás főbb sarokpontjait és további perspektivikus kutatási irányokat ismertetünk

A 200 éves MTA kohászati vonatkozásai

2026-07-01T07:22:05+00:00

A reformkori magyarországi iparosítással mintegy párhuzamosan megalakult Magyar Tudományos Akadémián (MTA) a kohászat jeles képviselői mind a mai napig képviselik az iparfejlesztésben mindig is fontos metallurgiai szak- és tudományterületüket. A korábbi és a jelenlegi osztálytagolódásban a műszaki-mérnöki tudományok fejlődéséről és átrendeződéséről hosszú évtizedeket átfogó történeti korszakokra vetítve kerülnek bemutatásra olyan kohászati ipartörténeti és a Magyar Tudományos Akadémián belüli szervezeti átalakulások, melyek részben visszatükrözik ebben a kétszáz évben Magyarországon a kohászati/metallurgiai tudományokban bekövetkezett jelentős mértékű változásokat is.

Hidrogén (H2) hatása a fémes környezetére földalatti tárolása esetén

2026-07-01T07:22:05+00:00

Amennyiben az acéltermék hidrogén atomokat tartalmazó közeggel van kapcsolatban, a hidrogén bediffundál az acélba, ahol különböző csapdahelyeken reverzibilisen vagy irreverzibilisen megkötődhet. A hidrogén kútba épített termelőcsövön keresztül történő be- és kitárolása folyamán a környezetére korrózió és biokémiai-korrózió által okozott mechanikai, hidrogén ridegségi és szivárgási hatással van.

Korai technológiafejlesztés a hazai acéllemezgyártásban

2026-07-01T07:22:05+00:00

A dolgozat a Dunaferrnél a közelmúltban lezajlott események tükrében visszatekint az 1990-es évek második felében lezajlott stratégiai fejlesztési tevékenységre, ami a Dunaferr technológiaváltását készítette volna elő.