Egy szótagos kérdő és kijelentő megnyilatkozások prozódiája Down-szindrómával diagnosztizált beszélők ejtésében – Előtanulmány

2026-09-22T12:19:05+00:00

The present study investigates the acoustic characteristics of Hungarian monosyllabic rising interrogative and falling declarative utterances produced by adult speakers with Down syndrome (DS). Although DS is the most prevalent aneuploid disorder, the prosodic production of this population remains a relatively under-explored field of research. In this study, monosyllabic utterances were elicited from a cohort of eight adult DS speakers (six females and two males) and eight neurotypical (female) controls. To ensure the reliability of the data, DS realizations were filtered through a perception experiment involving four evaluators, and only those items that achieved uniform categorization were subjected to subsequent acoustic analysis. Fundamental frequency (f0) contours were analyzed using generalized additive mixed models (GAMMs), complemented by a descriptive analysis of static parameters, including minimal, maximal, and mean f0. The findings reveal significant intra-speaker variability within the DS group. Notably, the data suggest that female DS speakers exhibit lower maximal f0 values while maintaining mean f0 levels similar to those of the neurotypical group, a result that diverges from certain previous findings reporting higher f0 values for DS speakers. In summary, while most DS speakers demonstrated the physiological capacity to produce distinct rising and falling f0 patterns, the systematic elicitation of this phonological contrast remains a methodological challenge that warrants further scientific investigation.

Érzelmek felismerése prozódiából tipikus és atipikus fejlődésben

2026-09-22T12:19:35+00:00

A prozódia által közvetített pragmatikai jelentés felismerése a szociális-kommunikációs fejlődés fontos összetevője. Mivel az autizmus spektrum zavarral (ASD) vagy figyelemhiányos / hiperaktivitás zavarral (ADHD) élő gyermekeknél gyakran áll fenn korlátozottság a szocio-emocionális fejlődésben, ezért gyakran küzdenek a prozódia által közvetített többletjelentések megértésével. Jelen tanulmány a hat alapérzelem (öröm, szomorúság, félelem, harag, undor, meglepetés) prozódiából történő felismerésének fejlődését vizsgálja tipikus fejlődésű, valamint bizonyos neurodevelopmentális zavarral érintett csoportoknál.

A kutatás mondat-kép párosítási feladatokból állt, amelyekben a résztvevőknek érzelmeket kellett felismerniük –explicit módon vagy prozódián keresztül –, és párosítaniuk azokat a megfelelő arckifejezésekkel. A baseline feladatban explicit módon megnevezett érzelmeket kellett a megfelelő arcokhoz rendelni. A következő feladatban az érzelmi tartalmat a prozódia hordozta: az egyik kondícióban a prozódiát szemantikai segítség támogatta, míg a másikban kizárólag a prozódiára támaszkodva kellett kiválasztani a közvetített érzelemnek megfelelő arcot.

A vizsgálatban összesen 174 gyermek vett részt (TD: n=103, átlagéletkor: 7;6 év; ADHD: n=33, átlagéletkor: 9;5 év; ASD: n=22, átlagéletkor: 9;7 év; ASD+ADHD: n=16, átlagéletkor: 8;9 év).

Az eredmények azt mutatják, hogy ha az érzelmet explicit szövegből kell azonosítani, nincs teljesítménybeli különbség a tipikus és az atipikus fejlődésű csoportok között; ez arra utal, hogy az alapérzelmek azonosítása önmagában nem jelent problémát az atipikus csoportok számára. Ugyanakkor mindhárom atipikus csoport szignifikánsan gyengébb teljesítményt nyújtott a kontroll csoporthoz képest az érzelmek prozódiából történő felismerésében, mind a szemantikai segítséggel kísért, mind a segítség nélküli helyzetben. Az egyes fejlődési zavarokon belül jelentős egyéni különbségeket figyeltünk meg a prozódiamegértésben. Az ADHD-csoport egyharmada, az ASD-csoport fele, és az ASD+ADHD-csoport kétharmada legalább -1,5 SD-vel a TD-csoport átlaga alatt teljesített.

Beszédtudomány - Speech Science

Egy szótagos kérdő és kijelentő megnyilatkozások prozódiája Down-szindrómával diagnosztizált beszélők ejtésében – Előtanulmány

Érzelmek felismerése prozódiából tipikus és atipikus fejlődésben