Eltékozolt újszülöttek 2.
Absztrakt
A tanulmány a saját újszülött sérelmére emberölést elkövető anyák helyzetét mutatja be a cselekményhez vezető utat és okokat kutatva. Módszertani és koncepcionális megközelítésben megismétli a korábbi – 1981-1998 közötti rendőrségi ügyiratok feldolgozása alapján elvégzett – kutatást, áttekinti és elemzi az 1998 és 2018 között ismertté vált esetek ügyészségi ügyirataiból származó adatokat. Az adatok összevetésében a kétszer majd 20 év azonos módon feldolgozott adataiban az időközben lezajlott, a történelminek nevezhető változások hatásait is keresi. Az elkövetők családi helyzetében jelentős változás, hogy hivatalos rangra emelkedett az élettársi kapcsolat. Ebben egyszerre mutatkoznak meg a végleges elköteleződés bizonytalanságai és a kapcsolat önkéntes fenntartásának motívumai. Változott a gyermekvállalás általános életkori képe is. Az első időszakban legtöbben 25 éves korukig, míg a második időszakban a 20-25 éves és a 36-40 éves korukban kerülnek leggyakrabban nem kívánt terhes állapotba. A terhességet a várandósok mindkét időszakban titkolják, azaz veszélyeztetett terhességet hordanak ki. A titok minden áron való fenntartásával magányosan szülnek, és az újszülött létének eltitkolása vezet a halálát okozó végzetes cselekménysorhoz. Tapasztaljuk, hogy az első kutatási szakasz hatására létrejött segítő civil szervezetek jelentősen hozzájárulhatnak az újszülöttölés megelőzéséhez, ezért a további közleményekben a megelőzés további lehetőségei is felmerülnek. Egy következő tanulmány foglalkozik majd az ítélkezési gyakorlat tanulságaival.
Hivatkozások
Beccaria C. (1887). Bűntett és büntetés. Révai Kiadó.
Cseres J. (1996a). A titok. Adalékok az újszülöttgyilkosságok előzményeihez. Társadalmi Szemle, 54(6), 48-60.
Cseres J. (1996b). A véletlen. Adalékok az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések latenciájának megítéléséhez. Belügyi Szemle, 43(9), 13-26.
Cseres J. (2000). Eltékozolt újszülöttek. BM Kiadó
Johansen, E. M. (1978). Betrogene Kinder. Kultgut.
Pestalozzi, H. (1783). Über Gesetzgebung und Kindermord. Auf Kosten des Berfassers, und in Kommißion den der Buchhandlung der Belehrten.
Peters, K. (1988). Strafrechtspflege und Menschlichkeit. Festschrift.
Raskó G. (1978). Női bűnözés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Solt Á. (2020). Az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések jellemzői és az elmúlt évtizedek tendenciája. Kriminológiai Tanulmányok, 57, 84-104.
Spazier, D. (1966). Der Tod des Psychiaters. Syndikat.
Steller, M. (1988). Standards der forensisch-psychologischen Begutachtung. Monatsschrift für Kriminologie und Strafrechtsreform, 71, 16-27.
Wiesner, A. (1996). Mütter, die töten. Psychoanalytische Erkenntnis und forensische Wahrheit. W. Fink Verlag.
.png)
