A tudomány fejlődése töretlen

Interjú Karikó Katalin professzor asszonnyal, a hírvivő RNS terápiás alkalmazás kidolgozójával

Kulcsszavak: mRNS, tudomány, vakcina, COVID-19

Absztrakt

Karikó Katalin magyar származású professzor asszonynak, a BioNTech alelnökének, valamint a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó kutatótársának, Drew Weissmannak a 2005-ben szabadalmaztatott hírvivő RNS (mRNS) technológiája képezi mind a Pfizer–BioNTech, mind a Moderna gyógyszercégek koronavírus-vakcináinak alapját. Karikó Katalin eddigi, több évtizedes kutatói pályájának legfőbb eredménye az mRNS terápiás alkalmazás kidolgozása. A professzor asszony számára különleges mérföldkőnek számít az a pillanat, amikor ezzel a technológiával születhetett meg a legelső COVID–19 vakcina. Úttörő felfedezése óriási tudományos jelentőséggel bír a vakcinakutatásban, hiszen az emberek többsége világszerte a vakcináktól várja a pandémia és ezzel a járványhelyzet megszűnését, bízva abban, hogy életünk visszatérhet a megszokott kerékvágásba. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy sokakban számos kérdés merül fel a vakcina hatásmechanizmusával, utó- és mellékhatásával, továbbá az immunválasz tartósságával, az újrafertőződés lehetőségével kapcsolatban. A kérdések sok bizonytalansághoz vezetnek a vakcina elfogadásával összefüggésben, ezért egyértelmű válaszokra van szükség. A vírus elleni küzdelemben az egészségügyi dolgozók mellett a hon- és rendvédelmi dolgozók is a legveszélyeztetettebb kategóriába sorolhatók, így fontos, hogy az ezeken a területeken dolgozók közül minél többen oltassák be magukat valamelyik vakcinával. Ehhez azonban az is szükséges, hogy hiteles információval rendelkezzenek a vakcina természetéről, az immunválasz kialakulásának jellemzőiről. Mivel az ismeretlen mindig félelmet, bizonytalanságot szül, Karikó Katalin professzor asszonnyal készült interjúnkkal is szeretnénk eloszlatni a kétségeket, továbbá segítséget nyújtani mindazok számára, akik még bizonytalanok, és nem döntötték el, vakcináltassák-e magukat. A vakcinakutatásról, az mRNS-technológia széleskörű alkalmazhatóságáról, a vakcinatagadásról, valamint a rendőrséghez, a rendészeti tudományos kutatásokhoz való kapcsolatáról kérdeztük Karikó Katalin professzor asszonyt. Az interjút Dános Valér és Szabó Csaba készítették.

Hivatkozások

Gaudillière, J.P. (1996). Molecular Biologists, Biochemists, and Messenger RNA: The birth of a scientific network. Journal of the History of Biology, 29(3), 417-445. https://doi.org/10.1007/BF00127382

Guyer, R. L. & Koshland, D. E. (1989). „The Molecule of the Year”. Science, 246(4937), 1543–1546. https://doi.org/10.1126/science.2688087

Martinon, F., Krishnan, S., Lenzen, G., Magné, R., Gomard, E., Guillet, J.G., Lévy, J.P. & Meulien, P. (1993). Induction of virus-specific cytotoxic T lymphocytes in vivo by liposome-entrapped mRNA. European Journal of Immunology, 23(7), 1719-1722. https://doi.org/10.1002/eji.1830230749

Megjelent
2021-02-15
Hogyan kell idézni
DánosV., & SzabóC. (2021). A tudomány fejlődése töretlen: Interjú Karikó Katalin professzor asszonnyal, a hírvivő RNS terápiás alkalmazás kidolgozójával. Belügyi Szemle , 69(2), 311-319. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.2.8
Folyóirat szám
Rovat
Kitekintés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 5 6 > >>