A terrorizmus, mint katasztrófa

A magyar és az európai terrorelhárító egységek első reagáló képességeinek alakulása a harctéri ellátás szempontjából

Kulcsszavak: katasztrófa, terrortámadások, első reagálás, taktikai medicina

Absztrakt

A globális biztonsági kihívások és a katasztrófák között erős párhuzam, több esetben átfedés figyelhető meg. A katasztrófahelyzetek felszámolására, különösen azok első shock stádiumában, Európa-szerte a katasztrófavédelem szervezete a kijelölt erő. Ahogyan a katasztrófa management, úgy az első reagálás is igen komplex tevékenységet takar, a veszélyforrás függvényében speciális képességeket kíván meg. Az akut, helyszíni egészségügyi ellátás is ebbe a csoportba sorolható. A terrortámadások esetében az első reagálás a terrorelhárítási alakulatok kötelessége. A terroreseményben sérült állampolgárok egészségügyi ellátásának végrehajtása újonnan jelentkező társadalmi elvárás. A felelősséget magukra vállaló terrorelhárítási egységeknek a katonai mintára épülő harctéri, egészségügyi ellátásukat (taktikai medicina, TM) újra kellett értelmezniük, s ez vezetett a taktikai medicina új modelljéhez. A magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) úttörő szerepet vállalt a TM új felfogásának kialakításában és egyedülálló rendszert épített fel. A TEK Európában, a terrorellenes együttműködés jegyében, az ATLAS Szövetség Egészségügyi Fórumát vezeti. A TEK, az ATLAS szövetséggel közösen, e felelősség jegyében indította el a TM Képzési Programját, melyen eddig 28 ország 29 egységéből 258 felszámoló vett részt.

Hivatkozások

Kleinot, P. (2017): One man’s freedom fighter is another man’s terrorist: a selected overview of the psychoanalytic and group analytic study of terrorism. Psychoanalytic Psychotherapy, 33, 272–284. https://doi.org/10.1080/02668734.2017.1348979

Laqueur, W. (1996): Postmodern Terrorism. Foreign Affairs, 5, 24–36. https://doi.org/10.2307/20047741

Melcer, I. (2020): Munich Olympics: Massacre of the Israeli Athletes on German Soil. http://web.nli.org.il/sites/NLI/English/collections/personalsites/Israel-Germany/Division-of-Germany/Pages/Munich-Olympics.aspx

Miller, V. – Hayward, K. (2019): ‘I Did My Bit’: Terrorism, Tarde and the Vehicle Ramming Attack as an Imitative Event. The British Journal of Criminology, 1, 1–23. https://doi.org/10.1093/bjc/azy017

Nagy K. – Halász L. (2002): Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet. Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Grósz P. (2013): A honvédelmi katasztrófavédelmi rendszert meghatározó szabályozók változásai figyelemmel a módosult külső jogi környezetre. Hadmérnök, 2, 157–165.

Svéd L. – Vekerdi Z. – Sótér A. (2015): Quo Vadis Honvédorvostan? (Honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan) Helyzetelemzés egy Tanszék remélt újraszületéséhez. Hadtudományi Szemle, 1, 359-380.

Szendy I. (2003): Hadelmélet és katonai műveletek. A katonai műveletek elmélete és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt.

Szűcs L. (2014): Tíz globális biztonsági kihívás. https://www.honvedelem.hu/cikk/43607_tiz_globalis_biztonsagi_kihivas

Megjelent
2020-10-15
Hogyan kell idézni
FaggyasA. (2020). A terrorizmus, mint katasztrófa: A magyar és az európai terrorelhárító egységek első reagáló képességeinek alakulása a harctéri ellátás szempontjából. Belügyi Szemle , 68(10), 105-126. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.10.5
Rovat
Tanulmányok