A bosszúpornó és deepfake pornográfia büntetőjogi fenyegetettségének szükségességéről
Absztrakt
A közösségi média és a mesterséges intelligencia alapú tartalomszerkesztő alkalmazások könnyű hozzáférhetősége kimondottan kedvez az olyan újfajta tartalmak közzétételének, mint a bosszúpornó (revenge porn) és az algoritmusok által manipulált felvételek (deepfake). Ezeknek a tartalmaknak a közzététele Magyarországon jelenleg nem képez külön tényállást a büntető törvénykönyvben. Más országokban már élénk szabályozási diskurzusok folynak a jelenség büntetendővé nyilvánításáról. Az, hogy az USA, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság is megtette a kezdő lépéseket ebbe az irányba, azt mutatja, hogy olyan problémáról van szó, amely országtól és régiótól független, és amelyre figyelni kell. A jövőbeli szabályozás alapjogi szempontból talán az egyik legjelentősebb kérdése az, hogy az egyének számára okozott sérelem indokolja-e a közléstípus előzetes, teljes tilalmát és a szólásszabadság büntetőjogi eszközökkel történő korlátozását. Az egyelőre kezdetleges állami szabályozás hézagjait jelenleg a platformok magánszabályozás révén töltik ki. Ez egyrészről üdvözlendő, hiszen a felhasználók számára a védelem minimális szintje biztosított. Nem szerencsés viszont abból a szempontból, hogy az egyes platformok eltérő szigorral, szemléletmóddal szabályozzák ugyanazokat a jelenségeket.
Hivatkozások
Citron, D. K. – Franks, M. A. (2014): Criminalizing Revenge Porn. Wake Forest Law Review, 49, 345–391.
Delfino, R. (2019): Pornographic Deepfakes — Revenge Porn’s Next Tragic Act – The Case for Federal Criminalization. Fordham Law Review, 3, 887-938. https://doi.org/10.2139/ssrn.3341593
Dworkin, R. (1981): Is There a Right to Pornography? Oxford Journal of Legal Studies, 177. https://doi.org/10.1093/ojls/1.2.177
Harris, D. (2019): Deepfakes: False Pornography Is Here and the Law Cannot Protect You. Duke Law & Technology Review, 1, 99-127.
Kiss T. – Parti K. – Prazsák G. (2019): Cyberdeviancia. Budapest: Dialóg Campus Kiadó
Koltay A. (2009): A szólásszabadság alapvonalai: magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban. Budapest: Századvég Kiadó
Koppelman, A. (2016): Revenge Pornography And First Amendment Exceptions. Emory Law Journal, 3, 661–693.
Mill, J. S. (1994): A szabadságról. Budapest: Századvég – Readers International
Post, R. C. (1988): Cultural Heterogeneity and Law: Pornography, Blasphemy, and the First Amendment. California Law Review, 76, 297–309. https://doi.org/10.2307/3480615
Schauer, F. (1979): Speech and “speech” – obscenity and “obscenity”. An exercise in the interpretation of constitutional language. Georgetown Law Journal, 67, 899–933.
Setterfield, R. C. (2019): The regulation of ‚revenge porn’ in England and Wales: are existing legal solutions effective? Doctoral thesis, University of Surrey
Stone, G. R. (2017): Sex and the Constitution: Sex, Religion, and Law from America’s Origins to the Twenty-First Century. New York: Liveright.
Sunstein, C. R. (1986): Pornography and the First Amendment. Duke Law Journal, 4, 589–627. https://doi.org/10.2307/1372485
Török B. (2018): Szabadon szólni, demokráciában: a szólásszabadság magyar doktrínája az amerikai jogirodalom tükrében. Budapest: HVG-ORAC
Warren, S. D. – Brandeis, L. D. (1890): The Right to Privacy. Harward Law Review, 5, 193–220. https://doi.org/10.2307/1321160
.png)
