Az objektív túlterhelés rendészeti kihívásai az irreguláris migráció kezelésében

Kulcsszavak: ellenőrizhetőség, határellenőrzés, menekültügy

Absztrakt

A tanulmány a klasszikus és modern migrációelméletek tanait követve, azok elemzésének felhasználásával, tudományelméleti módszertan alkalmazásával vizsgálja a Magyarország schengeni külső határain jelentkező irreguláris migrációt. Az értékelési adatokból beazonosítható egy olyan migrációs jellemző, amely korábban sem európai, sem más földrészek nemzeteit nem érintette abban a komplexitásában, mint Magyarországot a 2014. és 2015. években. Az adatok vizsgálatának és a kapcsolódó elemek összefüggéseinek elemzéséből leírható a migráció hatásának egy újszerű megközelítése, a migrációt kezelő rendészeti szervek tevékenységének objektív túlterhelése, amit új fogalomként írok le. A
tanulmányban bemutatok egy korábban még nem rögzített migrációtipológiai elemet, amely a vándor személyazonossága hiteles megállapításának lehetőségét vizsgálja. A migrációs túlterhelés által a magyar rendészeti szervekre gyakorolt objektív hatásokat a 20. századi tömeges migrációs események jellemzőivel hasonlítom össze. Az eltérések megerősítik a túlterheléses és a tömeges migráció fogalma közti eltérést. A túlterheléses migrációra jellemző szerveződési felületeket és annak célját leírva szintén a fogalom újszerűségét erősítem. A rendészeti szervekre gyakorolt objektív migrációs túlterhelési hatásokat újszerű módszertannal lehet érdemben kezelni, amelynek öt elemét mutatom be a tanulmányban.

Hivatkozások

Anderson, M. (1996): Frontiers: Territory and State Formation in the Modern World. Cambridge: Polity

Annan, K. (2006): Address of Mr. Kofi Annan, Secretary-General, to the High-Level Dialogue of the United Nations General Assembly on International Migration and Development. New York, September 14, 2006. https://doi.org/10.1111/j.1747-7379.2006.051_1.x

Balogh R. (2008): Migráció, mint anomália — a bevándorló-kérdéstől a bevándorló-veszélyig. De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat, 2, 414–426.

Bernát A. – Fekete Zs. – Sik E. – Tóth J. (2019): Borders and the mobility of migrants in Hungary. CEASEVAL Research on the Common European Asylum System, 29.

Berry, M. – Garcia-Blanco, I. – Moore, K. (2015): Press Coverage of the Refugee and Migrant Crisis in the EU: A Content Analysis of Five European Countries. https://www.unhcr.org/56bb369c9.pdf

Biczó G. (2008): Migráció, migráció elmélet. Debreceni Disputa, 1, 12–15.

Brettel, C. B. (2007): Constructing Borders / Crossing Boundaries Race, Ethnicity, and Immigration. Lanham: Lexington Books

Bruhács J. (1999): Nemzetközi jog II. Budapest: Dialóg Campus Kiadó

Chimienti, M. – Solomos, J. (2011): Social Movements of Irregular Migrants, Recognition, and Citizenship. Globalizations, 3, 343–360. https://doi.org/10.1080/14747731.2011.576854

Christián L. (2019): A vidékbiztonság rendészeti szereplői és együttműködésük. Rendőrségi Tanulmányok, 1, 123–143.

Czüczor G. – Fogarasi J. (1874): A magyar nyelv szótára. https://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/

Éberhardt G. (2018): A migrációval összefüggő járványügyi kockázatok és veszélyek. In.: Gaál Gy. – Hautzinger Z. (szerk.): A XXI. század biztonsági kihívásai – Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. Pécs: MRTT Határőr Tagozat, 273–282.

Éberhardt G. (2019a): A túlterheléses migráció kifejezésének helye a migrációelméletben. Belügyi Szemle, 10, 42–52.

Éberhardt G. (2019b): A közúti teherforgalom költséghatékony, biztonságos határrendészeti ellenőrzése. Határrendészeti Tanulmányok, 1, 87–124.

Éberhardt G. (2019c): A reguláris migráció túlterheléses hatása és a bűnmegelőzés kapcsolata. In. Gaál Gy. – Hautzinger Z. (szerk.): A bűnmegelőzés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. Pécs: MRTT Határrendészeti Tagozat, 257–269.

European Commission (2011): Migrant Integration - Aggregate Report. https://bit.ly/31Vrw7r

Fehér L. (2005): Illegális migráció, embercsempészet, emberkereskedelem. In: Irk F. (szerk.): Kriminológiai tanulmányok, 42. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 210–233.

Finszter G. (2002): Jogi válaszok a migráció kezelésében. https://www.kriminologia.hu/sites/ kriminologia.hu/files/finszter_geza.pdf

Finszter G. (2013): A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.

Friedrich, K. von S. (1840): System des heutigen römischen Rechts. Bd. 1. Berlin: Veit

Giddens, A. (1990): The consequences of Modernity. Cambridge: Polity Press

Groenewold, G. – Bruijn, de B. – Bilsborrow, R. (2012): Psychosocial Factors of Migration: Adaptation and Application of the Health Belief Model. Oxford: IOM, Oxford. https://doi.org/10.1111/j.1468-2435.2012.00781.x

Gyurok J. (1994): Jugoszláviai menekültek Magyarországon. Regio – Kisebbség, politika, társadalom, 4, 50–65.

Habermas, J. (1981): Theorie des kommunikativen Handelns. Bd. II. 2. Aufl. Frankfurt am Main: Suhrkampf

Hajós L. – Gősi M. (2006): Emberi erőforrás gazdálkodás (EEG). In: Hajós L. – Berde Cs. (szerk.): Emberi erőforrás gazdálkodás. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 18–30.

Hárs Á. (2009): Nemzetközi migráció a számok és a statisztika tükrében. Statisztikai Szemle, 7-8, 711.

Hautzinger Z. (2014): A magyar idegenjog rendszere és az idegenjogi (szak)igazgatás. Pro Publico Bono, 2, 69–78.

Hautzinger Z. – Hegedüs J. – Klenner Z. (2014): A migráció elmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar

Hautzinger Z. (2016): Büntetőjogi tényállások a külföldiség és a migráció vonzásában. In: Hautzinger Z. (szerk.): A migráció bűnügyi hatásai. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, 181–203.

Hautzinger Z. (2016): Szemelvények a migráció szabályozásáról. Pécs: AndAnn Kft.

Hautzinger Z. (2017): Menedékjog és a büntetőjog lehetséges kapcsolatai Magyarországon. Magyar Rendészet, 3, 31–46.

Hegyaljai M. (2016): Migráció – bűnügy – nemzetközi kitekintés. In: Hautzinger Z. (szerk.): A migráció bűnügyi hatásai. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, 11–26.

Hood, M. V. – Morris, I. L. (1998): The Effects of Documented and Undocumented Migrant Context on Anglo Opinion Toward Immigration. Political Behavior, 1, 2–8.

Huntington, S. P.: Transnational Organizations in World Politics. World Politics, 3, 333–368.

Ilenczfalvi Sz. V. (2008): A koszovói válság lokális és regionális hatása. Kisebbségkutatás, 1

Kallen, M. H. (1915): Democracy Versus the Melting Pot I. Nation, 100, 190–194.

Kalmár Á. (2016): Innovációs javaslatok a határrendészeti szolgálati ág részére a tömeges méretű migráció kezelésében. BM-RTT pályázat, Budapest

Kerezsi K. (2018): A párbeszéd hatalma - A helyreállító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitikában. Budapest: Dialóg Campus

Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről, a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján, Genf. 1992 https://bit.ly/2o54tqZ

Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M. (1998): A preszókratikus filozófusok. Budapest: Atlantisz Kiadó, 29–37.

Kmety K. (1897): A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest: Politzer Zsigmond kiadása

Krasner, S. D. (1995): Power Politics, Institutions, and Transnational Relations. In: Risse-Kappen, T. (szerk.): Bringing Transnational Relations Back In: Non-State Actors, Domestic Structures, and International Institutions. Cambridge: Cambridge University Press 268. https://doi.org/10.1017/CBO9780511598760.009

Larry, O. (2000): Egy fekete közösség létrejötte Budapesten? In: Sik E. – Tóth J. (szerk.): Diskurzusok a vándorlásról. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 52.

Leresche, J-P. – Saez, G. (2002): Political Frontier Regimes: Towards Cross-Border Governance? In. Perkmann, M. – Sum, N-L. (szerk.): Globalization, Regionalization and Cross-Border Regions. New York: Palgrave MacMillan, 77-103. https://doi.org/10.1057/9780230596092_4

Lukács J. (2015): A tömeges méretű illegális migráció rendészeti kezelésének Csongrád megyei tapasztalatai 2010–2015. Határrendészeti Tanulmányok, különszám, 24.

Mai, N. (2005): The Albanian Diaspora-in-the-Making: Media, Migration and Social Exclusion. Journal of Ethnic and Migration Studies, 3, 543–561. https://doi.org/10.1080/13691830500058737

Malét-Szabó E. (2015): Az erkölcsi értékrend és a személyiség közötti kapcsolat vizsgálati szempontjai. Budapest: Belügyminisztérium

Maresca, J. J. (2002): Business and humanitarian values. Refugee Survey Quarterly, 3, 245–247. https://doi.org/10.1093/rsq/21.3.245

McAuliffe, M. – Laczko, F. (2016): Migrant Smuggling Data and Research - A global review of the emerging evidence base. Geneva: International Organization for Migration

McDonald, W. F. (1995): The Globalization of Criminology: The Next Frontier Is the Frontier. Transnational Organized Crime, 1, 1–22.

Nagy B. (1996): Lehetséges-e belső határok nélküli Európai Unió közép- és kelet-európai államokkal való bővülés után? In: Sik E. – Tóth J. (szerk.): Táborlakók, diaszpórák, politikák. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 180–194.

Newman, O. (1996): Creating Defensible Space. Washington: U.S. Department of Housing and Urban Development Office of Policy Development and Research

Ördög I. (2013): Menekültügyi mítoszok, féligazságok. Fundamentum, 2, 74–77.

Park, E. R. – Burgess, W. E. (1921): Introduction to the Science of Society. Chicago: University of Chicago Press

Pearson, K. (1906): A mathematical theory of random migration. London: Dulau and Co. https://doi.org/10.5962/bhl.title.57440

Pok, B. (2012): Mass migration. In: Ritzer, G. (szerk.): The Wiley-Blackwell Encyclopedia of Globalization Chicester: Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9780470670590.wbeog370

Provera, M. (2015): The Criminalisation of Irregular Migration in the European Union. CEPS Paper in Liberty and Security in Europe No. 80, 4–19.

Ravenstein, E. G. (1885): The laws of migration. Journal of the Statistical Society of London, 2, 167–235. https://doi.org/10.2307/2979181

Ritecz Gy. – Sallai J. (2015): A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetősége. Budaörs: Hanns Seidel Alapítvány

Sallai J. (2013): A határrendészet első kézikönyve. In: Gaál Gy. – Hautzinger Z. (szerk.): A modernkori magyar határrendészet száztíz éve. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata, 61-63.

Sallai J. (2015): A rendészet kihívásai napjainkban. Magyar Hadtudomány, 1-2, 135.

Sallai J. (2008): Forró ősz a lengyel-magyar határon, 1939. Budapest: Újpesti Lengyel Kisebbségi Önkormányzat

Sallai J. (2009): Vasfüggöny a magyar államhatár mentén. Közép-Európai Közlemények, 121–127.

Shelley, L. (2014): Human Smuggling and Trafficking into Europe. A Comparative Perspective. Washington DC: Migration Policy Institute, 2–14.

Sik E. (1990): Erdélyi menekültek Magyarországon. In: Andorka R. – Kolosi T. – Vukovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport. Budapest: TÁRKI, 516–533.

Sik E. (1990): Policy networks to cope with crisis: The case of Transylvanian refugees in contemporary. The European Journal of Social Science Research, 3–4, 729–748. https://doi.org/10.1080/13511610.1990.9968239

Sik E. (2003–2004): Migráció – burokban. Akadémiai doktori értekezés. Budapest: Delmenhorst

Sik E. (2007): A menekültügy születése, felnövekedése és az ártatlansága elvesztése. In: Kósáné Kovács M. – Pető A. (szerk.): Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben. Budapest: Napvilág Kiadó – Táncsics Mihály Alapítvány, 259–270.

Stumpf, P. J. (2006): The Crimmigration Crisis: Immigrants, Crime, and Sovereign Power. American University Law Review, 56, 367–419.

Suhajda A. (2019): Néhány gondolat a preventív rendészetről. Rendőrségi Tanulmányok, 3, 75–85.

Szabó É. E. (2002): A bumerángeffektus. Az amerikai külpolitika és bevándorláspolitika összefüggései a Karib-medencében az 1960-as években. Külügyi Szemle, Tél, 87–120.

Szalai É. E. (2014): Nemzetközi migráció jelensége és tendenciái az egyes földrajzi térségekben; Indiai migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra. In: Tarrósy I. – Glied V. – Vörös Z. (szerk.): Migrációs tendenciák napjainkban. Budapest: IDResearch Kft./Publikon Kiadó, 137.

Szigetvári T. – Novák T. – Wagner P. – Biedermann Zs. (2015.): Küldő országok és a kiáramlás felgyorsulásának egyes okai. In: Csukás Gy. – Török Á. (szerk.): Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai, a Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoportjának elemzése. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 36–45.

Tapia, de. S. (2002): New patterns of irregular migration in Europe.Strasbourg: Council of Europe Publishing

Teke A. (2017): A deklarált veszélyértelmezés biztonsági kockázatai. In: Gaál Gy. – Hautzinger Z. (szerk.): Szent Lászlótól a modernkori rendészettudományig. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. Pécs: MRTT Határrendészeti Tagozat, 27–33.

Teke A. (2018): A migrációkezelés és a problématérkép dilemmája In: Teke A. (szerk.): Európa határokkal – határok nélkül? Mobilitás – legalitás – illegalitás. Tudományos konferencia, Budapest 121–125.

Tóth I. (2009): Menekültkérdés és határnyitás - A magyar és a német diplomáciai szolgálatok szerepe az 1989-es menekültválság megoldásában. Múltunk, 4, 38.

Tóth J. (2001): A nemzetközi migráció jogi alapjai. In: Lukács É. – Király M. (szerk.): Migráció és Európai Unió. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium

Tőkei F. (1963): Szun-Ce: A hadviselés törvényei. Budapest: Zrínyi Kiadó

Töttős Á. (2015): A legális migrációs csatornákkal való visszaélés kérdései az uniós és hazai jogban és gyakorlatban. In: Hautzinger Z. (szerk.): Migráció és rendészet. Pécs: MRTT Migrációs Tagozat, 215.

Ujházi L. (2017): A magyar katolikus egyház szerepvállalása a migrációs válság kezelésében. Honvédségi Szemle, 1, 143–146.

Ujházi L. (2018): Az Apostoli Szentszék válságkezelése, avagy a soft power eredményei a keresztény közösségek védelme érdekében. In: Kaló, J. – Ujházi, L. (szerk.): Budapest-jelentés a keresztényüldözésről. Budapest: Dialóg Campus, 211–223.

UNHCR (2011a): Protection of refugees in mass influx situations: overall protection framework. https://bit.ly/3bAQNs9

UNHCR (2011b): Global consultations on international protection: report of the second meeting in the third track. https://www.unhcr.org/en-ie/3b83dee64.pdf

Voigt, R. (1988): Rechtspolitologie als Wissenschaftsdisziplin. In: Görlitz, A. – Voigt, R. (szerk.): Rechtspolititologische Forschungskonzepte. Pfaffenweiler: Centaurus Verlagsgesellschaft, 11.

Yang, Q. P. – Zlotnik, H. (1992): International Migration Systems: A Global Approach. Oxford: Clarendon Press

Zieck, M. (2013): The 1956 Hungarian Refugee Emergency, an Early and Instructive Case of Resettlement. Amsterdam Law Forum, 2, 49–58. https://doi.org/10.37974/ALF.250

Megjelent
2020-06-15
Hogyan kell idézni
ÉberhardtG. (2020). Az objektív túlterhelés rendészeti kihívásai az irreguláris migráció kezelésében. Belügyi Szemle , 68(6), 9-52. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.6.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>