A hőkezelés alkalmazási lehetőségei a kriminalisztikai üvegvizsgálatokban

Kulcsszavak: üveg, kriminalisztika, hőkezelés, optikai törésmutató, összehasonlító vizsgálat

Absztrakt

Cél: Az alábbiakban célunk bemutatni a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban végzett, üvegek hőkezelésével kapcsolatos kísérletek eredményeit, valamint a hőkezelés alkalmazási lehetőségeit a kriminalisztikai vizsgálatokban.
Módszertan: Az üvegek törésével is együtt járó bűncselekményekkel (például gépjárműfeltörés, betöréses lopás, rongálás) kapcsolatosan jellemzően felmerülő, szakértői vizsgálatot igénylő kérdés, hogy a lefoglalt ruházati tárgyon talált üvegszemcse származhat-e a bűncselekmény helyszínén eltört üvegtárgyak valamelyikéből. Mikroméretű üvegszemcsék kriminalisztikai vizsgálatának elterjedt módszere az optikai törésmutató mérés. Az üvegmaradvány-szemcse és a referenciaminta törésmutatójának azonossága esetén valószínűsíthető a származási kapcsolat. Az ilyen jellegű vizsgálatok kiegészítéseként szolgál az üvegszemcsék kontrollált körülmények között történő hőkezelése és az azt követő optikai törésmutató mérés. Jelen munkánk során ezt a vizsgálati lehetőséget mutatjuk be példákon keresztül, az eredményeket összevetve korábbi irodalmi adatokkal.
Megállapítások: Hőkezelés hatására az üvegszemcsén belül szerkezeti átrendeződés történik, melynek hatására a szemcse optikai törésmutatója megváltozik. Ennek mértéke a különböző típusú üvegekben jelen lévő, eltérő belső feszültség miatt üvegtípusonként különböző és jellegzetes. Ez lehetőséget nyújt a pontosabb származási viszony megállapítása mellett az üveg típusának meghatározására is. A hőkezelést olyan esetekben is sikerrel alkalmaztuk, ahol a bűncselekményt követően a referenciamintát ért jelentős hőterhelés (például tűz) miatt az üvegmaradvány-szemcsékkel optikai törésmutató alapján történő közvetlen összehasonlítás téves eredményt adna.
Érték: Sikeresen alkalmaztuk a hőkezelést üvegtípus megállapítására, származási viszonyok vizsgálatára, valamint hőterhelésnek kitett üvegek analíziséreis, ezzel segítve a büntetőügyekben felmerülő szakkérdések megválaszolását.

Hivatkozások

Lambert, J. A. & Evett, I. W. (1984). The refractive index distribution of control glass samples examined by the Forensic Science Laboratories in the United Kingdom. Forensic Science International, 26(1), 1–23. https://doi.org/10.1016/0379-0738(84)90207-X

Locke, J. & Hayes, C. A. (1984). Refractive index variations across glass objects and the influence of annealing. Forensic Science International, 26(2), 147–157. https://doi.org/10.1016/0379-0738(84)90071-9

Locke, J. & Rockett, L. A. (1985). The application of annealing to improve the discrimination between glasses. Forensic Science International, 29, 237–245. https://doi.org/10.1016/0379-0738(85)90117-3

Locke, J., Sanger, D. G. & Roopnarine, G. (1982). The identification of toughened glass by annealing. Forensic Science International, 20(3), 295–301. https://doi.org/10.1016/0379-0738(82)90131-1

Marcouiller, J. M. (1990). A Revised Glass Annealing Method to Distinguish Glass Types. Journal of Forensic Sciences, 35(3), 554–559. https://doi.org/10.1520/JFS12861J

Vörös T. & Sándorné Kovács J. (2020). Kriminalisztikai üvegvizsgálat a Nemzeti Szakértői és Kutató központban. Belügyi Szemle, 69(2), 177–194. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.2.1

Vörös T. & Takács K. (2021). Refractive index measurement of the smallest bulk and surface glass microfragments in a model case. Journal of Forensic Sciences, 66, 1948–1955. https://doi.org/10.1111/1556‑4029.14752

Vörös T., Takács K. & Réger P. (2020). Refractive index variations of glass microfragments by annealing – forensic applications. Journal of Silicate Based and Composite Materials, 72(6), 205–209. https://doi.org/10.14382/epitoanyag-jsbcm.2020.33

Vörös T., Takács K., Szabó A. & Krizsán A. (2022). Forensic investigation of glass microfragmentsexposed to heat. Forensic Science International, 334, 111265. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2022.111265

Winstanley, R. & Rydeard, C. (1985). Concepts of annealing applied to small glass fragments. Forensic Science International, 29(1-2), 1–10. https://doi.org/10.1016/0379-0738(85)90028-3

Megjelent
2023-01-27
Hogyan kell idézni
VörösT., TakácsK., SzabóA., & KrizsánA. (2023). A hőkezelés alkalmazási lehetőségei a kriminalisztikai üvegvizsgálatokban. Belügyi Szemle , 71(1), 77-90. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.1.4
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok