Magyarország az újabb tömeges nemzetközi migráció kapujában

Kulcsszavak: COVID-19, járványveszély, kockázatelemzés, migráció

Absztrakt

Tanulmányomban a nemzetközi migráció rövid távú prognosztizációját befolyásoló egyes faktorok vizsgálatával mutatom be az emberiséget veszélyeztető kockázati elemeket. Adat- és forrásirodalmi elemzéssel vizsgálom, hogy a COVID-19 globális járvány nemzeti szintű egyedi és eseti kezelése generálhat-e tömeges, nemzetközi irreguláris migrációt, okozhat-e ismételt járványveszélyt a tranzit- és befogadó országok társadalma számára? A nemzetközi migráció és a közegészségügyi járvány összefüggésének lehetőségét a történelem és az orvostudomány már igazolta, a kialakult helyzeteket az érintett országok és szervezetek érdemben kezelték. A jelenkori társadalmi viszonyok között ugyanakkor a rendkívüli helyzetre tekintettel, a cikkben is bemutatott egyes nemzetközi példák szerint, rendkívüli/vitatható módon (is) történnek intézkedések. Ilyen problematikus humán járványmegelőzési módszerként vált ismertté a globális járvány során a fogvatartottak szabadon bocsátása, amely új típusú irreguláris kibocsátó faktorként jelenhet meg.

Hivatkozások

Achilli, L. & Sanchez, G. (2020). Stranded: the impacts of COVID-19 on irregular migration and migrant smuggling. Policy Brief, May, 1–11.

Annan, K. (2006). High-Level Dialogue of the United Nations General Assembly on International Migration and Development. International Migration Review, 40(4), 93–965. https://doi.org/10.1111/j.1747-7379.2006.051_1.x

Boda J. (2014). Biztonsági kihívások – nemzetbiztonsági válaszok. Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi határőr tudományos közlemények XV., Tanulmányok a Biztonsági kockázatok – rendészeti válaszok című tudományos konferenciáról (pp. 35–47). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja

Boda J. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus

Bossányi K. (1995). Az élhetőbb kapitalizmus esélye – Interjú Göncz Árpáddal. Mozgó Világ, 2, 3–17.

Chimienti, M. & Solomos, J. (2011). Social Movements of Irregular Migrants. Recognition, and

Citizenship. Globalizations, 8(3), 344–345. https://doi.org/10.1080/14747731.2011.576854

Csiki V. T. & Tálas P. (2020). Magyarország új nemzeti biztonsági stratégiájáról. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések, 17, 13–14.

Dunavölgyi Sz. & Póczik Sz. (2013) (Szerk.), Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Éberhardt G. (2018). A migrációval összefüggő járványügyi kockázatok és veszélyek. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A XXI. század biztonsági kihívásai. Pécsi határőr tudományos közlemények (pp. 273-282). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja

Feyerabend P. (2002). A módszer ellen. Atlantisz Kiadó

Fisher, L. B., Quinn, C. S., Egnoto, M., Freimuth, V. & Boonchaisri, N. (2017). Public Understanding of Medical Countermeasures. Health Security, 15(2), 194–206. https://doi.org/10.1089/hs.2016.0074

Fővárosi Közlöny (1918): A közegészségügyi bizottság ülése 1918. szeptember 30-án. Budapest, 1861–1871.

Frontex (2020). Risk analyzis for 2020 Frontex. https://euagenda.eu/upload/publications/untitled-301445-ea.pdf

Gazdag F. (2013). A biztonsági tanulmányok alapjai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Gazdag F. & Remek É. (2018). A biztonsági tanulmányok alapjai. Dialóg Campus

Giambi, C. Manso, M., Marchetti, G., Olsson, K. A. & Declich, A. S. (2019). Immunisation of migrants in EU/EEA countries: Policies and practices. Vaccine, 37(36), 5439–5451. https://doi.org/10.1016/j.vaccine.2019.06.068

Giddens, A. (1990). The consequences of Modernity. Polity Press

Glied V. & Keserű D. (2016). Migrációs kihívások az Európai Unióban. In Glied V., Tarrósy I. & Vörös Z. (Szerk.), Migráció a 21. században (pp. 260-270). IDResearch Kft. / Publikon Kiadó

Hautzinger Z. (2017). Menedékjog és a büntetőjog lehetséges kapcsolatai Magyarországon. Magyar Rendészet, 17(3), 31–46.

Hautzinger Z., Hegedüs J. & Klenner Z. (2014). A migráció elmélete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészet Tudományi Kar

Héjja I. & Kenedli T. (2011). Az elemző-értékelő munka elméleti és gyakorlati kérdései. Egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Katz Z., Marek E. & Szilárd I. (2012). Migráns vakcináció és foglalkozás-egészségügyi kockázatok. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIII. Tanulmányok A biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások című tudományos konferenciáról (pp. 349-355). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja

Kirk, G. S., Raven, J. E. & Schofield, M. (1998). A preszókratikus filozófusok. Atlantisz Kiadó

Laufer B. (2017). Migrációs státuszkérelmezők esetében felmerülő lehetséges nemzetbiztonsági és terror kockázatok. Terror és elhárítás, 6(3), 67–107.

Meglécz K. (2012). A pandémiák története és kialakulásuk okai. Hadmérnök, 7(9), 92–98.

Ness, I. (2015). The Global Prehistory of Human Migration. John Wiley & Sons Park, R. E. (1928). Human Migration and the Marginal Man. American Journal of Sociology, 33(6), 887–889. https://doi.org/10.1086/214592

Pauwels, A. (2019). Rising right-wing violence and its impact on the fight against terrorism. Global Terrorism Index 2019, 80–81. http://visionofhumanity.org/app/uploads/2019/11/GTI-2019web.pdf

Pauwels, A. (2020). How Europe’s terrorists take advantage of the pandemic. euobserver. Brussels, 29 April, 4.

Pok, B. (2012). Mass migration. In Ritzer, G. (Eds.): The Wiley-Blackwell Encyclopedia of Globalization. First Edition. Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9780470670590.wbeog370

Ravenstein, E. G. (1885). The Laws of Migration. Journal of the Statistical Society of London, 48(2), 167–235. https://doi.org/10.2307/2979181

Ritecz Gy. & Sallai J. (2016). A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0. Hanns Seidel Alapítvány

Ritecz Gy. (2018a). Az Európába irányuló tömeges irreguláris migráció felfutásának és megszűnésének okai. Hadtudomány, 3-4, 66-78.

Ritecz Gy. (2018b). Nemzetközi mobilitás és a turizmus hatásai. Határrendészeti Tanulmányok, 15(4), 25–57.

Sallai J. (2020). Orvos vagy egészségügyi rendészet története az ókortól a XIX. század végéig. Belügyi Szemle, 68(5), 91–100. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.5.6

Sassen, S. (1996). Losing Control? Sovereignty in an Age of Globalization. Columbia University Press. https://doi.org/10.1080/1353464052000321083

Sassen, S. (2005). Regulating Immigration in a Global Age: A New Policy Landscape. Parallax, 11(1), 35–45.

Sik E. (2020). Vázlat a csapálság társadalomrajzához. Élet és Irodalom, 2020. április 30. . Seeing like a state. How certain schemes to improve the human condition have failed. Yale University Press

Sorokin, P. A. (1942). Man and Society in Calamity. E. P. Dutton & Co.

Stumpf, J. P. (2006). The Crimmigration Crisis: Immigrants, Crime, and Sovereign Power. American University Law Review, 56(2), 367–419.

Szép Á. (2016). A nemzetbiztonsági szempont erősödése a menedékjogi törvényben. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 299-313). Magyar Rendészet Tudományi Társaság

Szigetvári T., Novák T., Wagner P. & Biedermann Zs. (2015). Küldő országok és a kiáramlás felgyorsulásának egyes okai, Nyugat-Balkán. In Csuka Gy. & Török Á. (Szerk.), Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai (pp. 42-44). A Magyar Tudományos Akadémia, Migrációs Munkacsoport

Teke A. (2006). A veszély kezelése és a határbiztonság. In Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok a Határellenőrzés a veszélyhelyzetek tükrében (pp. 65-91). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja

Teke A. (2017). A deklarált veszélyértelmezés biztonsági kockázatai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig (pp. 27-35). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja

Tóth J. (2003). Átjárható határok az Európai Unióban. Európai füzetek

Tóth J. (2015). Migrációs fogalomtár. Közelkép, 4, 159-169.

Megjelent
2021-03-22
Hogyan kell idézni
ÉberhardtG. (2021). Magyarország az újabb tömeges nemzetközi migráció kapujában. Belügyi Szemle , 69(3), 345-374. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.3.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>