A biztonság szerepe a kötöttpályás közösségi közlekedésben Budapest agglomerációjában

Kulcsszavak: bántalmazások, biztonság, kötöttpályás közlekedés, vonat

Absztrakt

Az 1867-es kiegyezés egy békés, gyarapodó korszak kezdetét jelentette Magyarország számára. A polgárosodás és az ipari termelés növekedésének hatására az ország egyre több városa vált regionális központtá. Különösen Budapest fejlődése volt erős, a századfordulóra igazi metropolisszá vált a Kárpát-medence szívében. Hatalmas gyárai egyre távolabbi környékről vonzották a dolgozókat, míg újonnan felépült vásárcsarnokai és forgalmas piacai a környező települések gazdáinak, kofáinak nyújtottak megbízható jövedelemforrást. Ebben az időszakban az ország és a települések gazdasági fellendülésének egyik alapfeltétele volt a megfelelő vasúthálózat és vasúti kapcsolatok kiépítése. Ennek megfelelően az emberek vándorlásához igazodva a közösségi közlekedési rendszerek is fejlődésnek indultak, amelynek fő funkciója a mobilitás. Ezzel lehet biztosítani a versenyképességet, a megfelelő életminőséget és a kohéziót a társadalom számára. A fejlődésnek ugyanakkor sajnos megvoltak az árnyoldalai is, az egyre növekvő utazó tömeget követve megjelentek az utasokat megkárosító, a személyzetet, a vasúti közlekedés biztonságát fenyegető egyének is. Napjainkban a MÁV-csoport Magyarország legnagyobb, legfontosabb kötöttpályás közlekedési szolgáltatója. A MÁV-START Zrt. a cégcsoport személyszállító leányvállalata. Ma országosan a MÁV-START mintegy 148 millió fő utasforgalmat bonyolít le évente. Ugyanakkor a kezelésében működő vasutakon sajnos az elmúlt években jelentős számban történtek jegyvizsgálók elleni bántalmazások és támadások, amelyek rendőri intézkedéseket is vontak maguk után. Tanulmányunk három fő részből áll: egyrészt a hazai vasút és a MÁV-START Zrt. rövid bemutatása, másrészt a MÁV-HÉV és a kezelésében működő helyiérdekű vasutak ismertetése, harmadrészt a vasúton megjelenő bűncselekmények, különös tekintettel az utazó személyzet, a jegyvizsgálók bántalmazására vonatkozó helyzetvizsgálat, valamint hatásai a kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságára a budapesti agglomerációban.

Hivatkozások

Köller L. (2003): A különböző vasúti hálózatok vonali és hálózati hatékonysága, illetve a versenyképesség értelmezése a vasútnál hazai tapasztalatok és nemzetközi példák alapján. http://www.vki.hu/~tfleisch/~haver/szakirodalom/haver-KOLLER-vasut.pdf

KSH (2019): Helyközi személyszállítás közlekedési módok szerint. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstatadat/xstatadat_eves/i_odme003.html

Lovas Gy. (1999): A Budapest-Gödöllő-Vác helyiérdekű vasút. In: Villányi Gy., Varga K., Keller L., Horváth F., Molnár E., Kubinszky M. (szerk.): Vasúthistória Évkönyv. Magyar Állam Vasutak, 240–288.

MÁV-START (2019): MÁV-START Zrt. belső adatai

Tisza I. (1996): A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876-1900 között. In: Kovács L. (szerk.): Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Közlekedési Dokumentációs Kft., 83–84.

Wettstein D., Szabó A. (2005): Helyiérdekű vasutak építészete. Architectura Hungariae, 7, 3. http//ww.arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/27/27szabow.html

Megjelent
2020-11-15
Hogyan kell idézni
Erdeiné Késmárki-Gally SzilviaS., ErdeiA., & GrotteJ. (2020). A biztonság szerepe a kötöttpályás közösségi közlekedésben Budapest agglomerációjában. Belügyi Szemle , 68(11), 89-103. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.11.6
Rovat
Tanulmányok