Gondolatok a koronavírus-járvány és a védelmi, biztonsági szabályozás kölcsönhatásairól
Absztrakt
A tanulmány a koronavírus-járvány kapcsán felmerült alkotmányjogi kérdések és aggályok alapján tesz javaslatokat a szabályozás különleges jogrend utáni fejlesztésére, helyreállítására. E körben a tanulmány rámutat a különleges jogrendi rendkívüli intézkedések fontosságára, azok törvényi úton történő ideiglenes megerősítésének igényére, valamint gondolatokat fogalmaz meg a különleges jogrend utáni átfogó szabályozási felülvizsgálathoz.
Hivatkozások
Csink L. – Fröhlich J. (2016): A Haining-elv. Az alkotmány identitása, stabilitása és változtathatósága. Iustum Aequum Salutare, 4, 21-32.
Csink L. (2017): Mikor legyen a jogrend különleges? Iustum Aequum Salutare, 4, 7-16.
Farkas Á. – Kádár P. (2016): A különleges jogrendi szabályozás fejlődése és a katonai védelmi vonatkozásai. In: Farkas Á. – Kádár P. (szerk.): Magyarország katonai védelmének közjogi alapjai. Budapest: Zrínyi Kiadó, 275-314.
Farkas Á. – Kádár P. (szerk.) (2016): Magyarország katonai védelmének közjogi alapjai. Budapest: Zrínyi Kiadó.
Farkas Á. – Patyi A. (2018): A honvédelmi alkotmány megjelenése és fejlődése a magyar alkotmányozásban 1989–2016. Farkas Á. (szerk.): A honvédelem jogának elméleti, történeti és kortárs kérdései. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 87-112.
Farkas Á. (2015a): Az állam fegyveres védelmi rendszerének kérdései a kortárs fenyegetések tükrében. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 1, 5–51.
Farkas Á. (2015b): Szemléletváltást védelmi aspektusban! Gondolatok a fegyveres erő hazai polgári kontroll-rendszeréről és annak korábbi modelljéről, különös tekintettel a fegyveres erő rendeltetésére és a felette kialakított alkotmányos szabályozási és hatalom-megosztási sémára, valamint a különleges jogrendi szabályozásra. Pázmány Law Working Papers, 18.
Farkas Á. (2017a): A jogállamon túl a jogállam megmentéséért. Gondolatok a különleges jogrend természetéről, jelentőségéről és helyéről a modern jogállamban. Iustum Aequum Salutare, 4, 17-29.
Farkas Á. (2017b): Gondolatok az állam fegyveres védelmének lehetséges intézmény-fejlesztési irányairól. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 1-2, 103-124.
Farkas Á. (2018a): Az állam fegyveres védelmének alapvonalai és kiegyezést követő polgári evolúciója. Doktori értekezés. Győr: Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Farkas Á. (2018b): Egy lehetséges séma Magyarország védelem-szabályozási és védelmi alkotmányos szemléletének megújításához. Vélemények a Katonai Jog Világából, 3.
Farkas Á. (2018c): Gondolatok a 21. század biztonságról, államról, védelemről. Hadtudomány, elektronikus szám, 241-256. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2018.28.E.241
Farkas Á. (2018d): Gondolatok az állam fegyveres védelmének lehetséges szabályozásfejlesztési irányairól. Honvédségi Szemle, 4, 20-32.
Farkas Á. (2019): Az állam fegyveres védelmének alapvonalai. Budapest: Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Hornyacsek J. (szerk.) (2019a): A védelmi igazgatás működésének gyakorlati tapasztalatai napjaink kihívásainak tükrében. Budapest: Dialóg Campus Kiadó
Hornyacsek J. (szerk.) (2019b): A védelmi igazgatás rendszere és a honvédelmi igazgatással való kapcsolatának elméleti és gyakorlati összefüggései. Budapest: Dialóg Campus Kiadó
Jakab A. – Till Sz. (2012): A különleges jogrend. In: Trócsányi L. – Schanda B. – Csink L. (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Budapest: HVG–Orac Kiadó, 429-453.
Kelemen R. (2016): Pillanatképek a kivételes állapot elméleti kérdéseinek köréből. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 1-2, 65-80.
Kelemen R. (2017): Az Alaptörvény különleges jogrendi rendszerének egyes dogmatikai problémái – kitekintéssel a visegrádi államok alkotmányának kivételes hatalmi szabályaira. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 1-2, 37-68.
Kelemen R. (2018a): A derogáció értelmezése a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. Közjogi Szemle, 4, 52-57.
Kelemen R. (2018b): A Honvédelmi Tanács. Szerves fejlődés vagy elnevezésbeli hasonlóságok a magyar jogtörténetben? (Honvédelmi Bizottmány – Legfelső Honvédelmi Tanács – Honvédelmi Tanács szabályozása, jellege.). Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 1, 63-94.
Kelemen R. (2019a): A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban I. – Általános alapvetés, fogalmi elhatárolás. Vélemények a Katonai Jog Világából, 1.
Kelemen R. (2019b): A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban II. – A lengyel, cseh és szlovák különleges jogrend alkotmányos szabályai. Vélemények a katonai jog világából, 2.
Kelemen R. (2019c): A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban III. - Spanyolország különleges jogrendi szabályai az alkotmány és a különleges jogrendre vonatkozó organikus törvény rendelkezései alapján. Vélemények a Katonai Jog Világából, 3.
Kelemen R. (2019d): Az Alaptörvény szükségállapot szabályozásának kritikai áttekintése az egyes európai uniós tagállamok alkotmányainak figyelembevételével –Különös tekintettel a visegrádi államok alkotmányaira. Bartkó R. (szerk.): A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században. Győr: Gondolat Kiadó, 9-34.
Keszely L. (2017): A védelmi igazgatás szerepe a nemzeti szintű átfogó megközelítés megvalósításában. Doktori értekezés. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola
Spitzer J. (2019): A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban IV. – Különleges jogrendi szabályozás a francia jogrendszerben. Vélemények a katonai jog világából, 4.
Szabó Cs. – Horváth L. (2012): Magyarország alaptörvényének és a Magyar Köztársaság alkotmányának összevetése a különleges jogrend vonatkozásában. Hadmérnök, 2, 395-404.
Till Sz. (2017): A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei. Iustum Aequum Salutare, 4, 55-75.
.png)
