Belügyi Szemle

A jogellenes tartalomközléssel megvalósított kiberbűncselekmények elleni fellépés eljárásjogi dilemmái a nemzetközi együttműködésben

Kinga Sorbán — 2024-01-29

Cél: A tanulmány fő célja, hogy átfogó képet adjon a nemzetközi elemet tartalmazó kiberbűncselekmények nyomozásának eljárásjogi dimenzióiról. E körben két nagy területtel, a joghatósággal és a jogsegéllyel összefüggésben emeli ki azokat a nehézségeket, amelyek lassíthatják, sőt szélsőséges esetekben akár el is lehetetleníthetik az eredményes fellépést.
Módszertan: Mivel a tanulmányban főként jogszabályi megoldásokról esik szó, a tanulmány összegyűjti és összehasonlító elemzésnek veti alá azokat a fontosabb EU-s és nemzetközi jogforrásokat, amelyek az országok közötti együttműködést szabályozzák a kiberbűnözés területén.
Megállapítások: Főként a nemzetközi jogsegély területén aktív európai uniós jogalkotás zajlik, ahol egyre inkább előtérbe kerül a közvetlenség elve, azaz az eljáró hatóságoknak az a lehetősége, hogy közvetlenül keressenek meg más tagállamban letelepedett közvetítő szolgáltatókat. Ez egyrészt gyorsíthatja az eljárásokat, másrészt azt a veszélyt rejti magában, hogy a számtalan rendelkezésre álló eszköz átfedésbe kerül egymással, gyengítve a fellépés hatékonyságát.
Érték: Mivel a jogalkotási eljárások egy része még folyamatban van, mindenképpen további kutatást érdemel, hogy a tagállamok hogyan tudják majd alkalmazni az új eszközöket a gyakorlatban.

A kapcsolati erőszak áldozatai

Andrea Domokos — 2024-01-29

Cél: Ezen írás célja a kapcsolati erőszak megelőzési lehetőségeinek vizsgálata. A cikk a kapcsolati erőszakkal szembeni európai uniós küzdelem újabb állomásait ismerteti.
Módszertan: Módszertana a nemzetközi jog összehasonlító elemzése, az áldozattá és erőszak tevővé válás okainak szociológiai és pszichológiai feltárása. Dióhéjban áttekinti az Isztambuli Egyezmény legfontosabb feladatait. Szól arról, hogy az Európai Unió mint szervezet 2023-ban csatlakozott ehhez az egyezményhez, egyúttal azonban szükségesnek tűnik egy egységes uniós jogszabály megalkotása is. Az írás felvázolja az Európai Bizottság e témában javasolt irányelvtervezetét. Az irányelvtervezet szerint a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak büntetőjogi kérdés, és az emberi jogok komoly megsértésével jár együtt. Noha az irányelvtervezet a nőkkel foglalkozik, az Emberi Jogok Európai Bizottsága maga is kinyilvánította már, hogy férfiak is válhatnak családon belüli erőszak áldozataivá, sőt gyakran a gyerekek is áldozatai a jelenségnek, akár közvetlenül, akár közvetve. Arról is szó esik a cikkben, hogy az EU 2020-as áldozati stratégiája és a 2021-es gyermekjogi stratégiája mennyiben igyekszik hatékonyabb védelmet kialakítani a kapcsolati erőszak áldozatai számára.
Megállapítások: Főbb megállapításai között szerepel, hogy mind a társadalomban, mind a területtel foglalkozó szakembergárdában tudatosítani kell ennek az erőszaktípusnak a specialitásait. Az áldozatok függő helyzetét és az elkövetők kontrollra törekvését, birtoklási vágyát is figyelembe kell venni a büntetőeljárás során.
Érték: Értékként jelentkezik a megoldási javaslat, mely szerint az államnak el kell nyernie az áldozatok bizalmát, és ez a látencia csökkentéséhez vezet. Az áldozatok akkor bíznak majd a társadalomban és a hatóságokban, ha érzékelik a speciális védelmet. Menedékhelyek, telefonos segélyvonalak, orvosi és igazságügyi segítség biztosítása mind szükséges az ilyen jellegű erőszak áldozatai számára.

„Állampolgárság 30”, avagy a magyar állampolgárságról szóló törvény elmúlt három évtizede

Barbara Mágó — 2024-01-29

Cél: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a hatályba lépésének 30. évfordulóját ünnepli. E tanulmány célja egyfelől tisztelgés a jogszabály elmúlt három évtizede előtt, másrészt a jelenleg hatályos törvény elfogadásához vezető út és az azóta bekövetkezett főbb változások bemutatása. A szerző emellett megkísérli a jelenkor állampolgársági jogi változásainak vizsgálatát is.
Módszertan: A szerző a hatályos állampolgársági törvény elfogadásához vezető út bemutatása során a jogszabályelőkészítő munkára is támaszkodott, a jogszabály és az időközbeni változások ismertetése során, a rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozása mellett, saját szakmai tapasztalatait is rögzítette, a nemzetközi állampolgársági joggyakorlat vizsgálatát követően pedig újító szándékú gondolatokat fogalmazott meg.
Megállapítások: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a rendszerváltoztatás időszakát követő jogalkotási folyamat egyik szülötte. A demokratikus, jogállami berendezkedés valóságát tükröző új és korszerű jogszabály az addigi állampolgársági jogi eljárások többségét alapjaiban változtatta meg. Legfőbb értékei az állampolgárságtól való megfosztás jogcímének megszüntetése, a nyilatkozattal való állampolgárság-szerzés intézménye által a szükséges erkölcsi jóvátétel kiteljesítése, valamint a honosítási rendszer racionális, nemzetközi mintákra épülő újraszabályozása voltak. Legnagyobb, átfogó módosítására az úgynevezett egyszerűsített honosítás elfogadásáról szóló döntést követően került sor, 2011-től a magyar állampolgárságú felmenővel rendelkező személy esetében a honosítás feltételei lényegesen kedvezőbbek. A kisebb mértékben sokszor módosított, idén harminc éves jogszabály összességében tehát kiállta az idő viharait. Mindemellett azonban szem előtt szükséges tartani azt a tényt, hogy a világban – különösen Európában – zajló migrációs és ehhez kapcsolódó társadalmi folyamatok, egyes migrációs háttérrel rendelkező, nemzetbiztonsági kockázatot hordozó személyek vonatkozásában az állampolgársági jog szerepe és rendszere kontinensszerte átalakulóban van, pontosabban egyfajta szankciós irányba mozdul.
Érték: A tanulmány méltatja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapelveinek időtállóságát, egyszersmind bemutatja az elmúlt harminc év főbb jogszabályváltozásait. Továbbá fel kívánja hívni a figyelmet azokra a nemzetközi trendekre, melyekben a migráció jelentette kihívásokra az állampolgársági jog szintjén is válasz adható.

Vámszakemberek közös képzése az Európai Unióban

Kristóf Péter Bakai — 2024-01-29

Cél: A tanulmány célja, hogy bemutasson egy olyan – jelenleg szakértői csoportként működő – megoldást, amelynek küldetése, hogy az unió keleti és délkeleti külső határán támogassa a vámhatóságok szakembereinek tevékenységét. Támogatólag jelenik meg a kockázatkezelés, a vámellenőrzések, az eszközök és azok beszerzése, a különböző tematikájú képzések, a teljesítménymérés és értékelés, továbbá a határőrizeti szervekkel történő együttműködés területén. A szakértői csoport horderejét tovább fokozza, hogy a vámunió irányításának reformját elemző írásokban időről-időre felmerül a jelentősége.
Módszertan: A szekunderkutatás során a releváns szakirodalmi forráselemzés mellett megvizsgáltuk az uniós dokumentumokat, amelyek a szakértői csoport létrehozásához vagy a projetidőszakokban végzett tevékenyégéhez kapcsolódnak. Az összehasonlító elemzésbe bevontunk olyan más, a rendészeti szervek területén értelmezhető képzést folytató szervezeteket, amelyek tevékenysége sok esetben mutat hasonlóságot, így például a képzés témaköreit, vagy a részt vevő országokat illetően.
Megállapítások: A kutatás során megállapítást nyert, hogy a rendészeti képzés területén kifejezetten megfér egymás mellett több olyan szervezet is, amelyek ugyan mutatnak hasonló vonásokat, de a témaköröket, a képzésben érintett hivatásrendeket vagy tagországokat érintően eltéréseket is. Az egyes szervezetek közt sokkal inkább az együttműködés, az együtt gondolkodás az, ami eredményre vezet.
Érték: A kutatásban rejlő érték egyrészt a vámszempontú megközelítés, amely a tanulmány olvasása során végig érzékelhető, másrészt a cikk hiánypótló volta, harmadrészt a rendészeti jellegű képzésben érintett szervezetekkel történő összehasonlítás.

A szénhidrát-anyagcsere állapot jellemzése a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer alkalmazása mellett

Judit Ildikó Hevesi — 2024-01-29

Cél: A tanulmány bemutatja, hogyan lehet a szénhidrát-anyagcsere állapotot jellemezni és leírni a Magyarországon az 1-es típusú cukorbetegség esetén 2020 január 1-je óta társadalombiztosítás mellett elérhető folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer, köznapi nyelven szenzortechnika alkalmazásával.
Módszertan: A szerző bemutatja a Advanced Technologies & Treatments for Diabetes (ATTD) 2019-es kongresszusán összehívott nemzetközi konszenzus-konferencia kapcsán megszületett, a napi több száz glükózérték elemzésének egységes ajánlását, mely az Ambulantory Glucose Profile riportban, magyarul összefoglaló szenzorjelentésben öltött testet. Ismertetésre kerül, hogy a jelentésben mely adatokat és standardizált mutatókat kell feltüntetni, azoknak mi a szénhidrát-anyagcsere állapotra utaló természete, illetve javasolt terápiás értéke.
Megállapítások: A szenzorrendszer a szöveti glükózérték mellett rendelkezésre bocsátja a glikémiás kontroll egyéb biomarkereit is, melyekkel objektívebb és részletesebb képet kapunk a szénhidrát-anyagcsere állapotról, megkönnyítve a cukorbetegséggel élő hon- és rendvédelmi dolgozók egészségügyi alkalmasságának értékelését. Az összefoglaló jelentés egyértelmű és strukturált áttekintése megkönnyíti a terápiás döntések meghozatalát, illetve a beteg és az egészségügyi személyzet közötti kommunikációt.
Érték: A cikk bemutatja a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszert alkalmazó betegek diabetológiai dokumentációján feltüntetett szenzoradatok jelentését és javasolt értékét, melyek segítségével az alapellátásban dolgozó egészségügyi személyzet is értelmezni tudja az adatokat, és jellemezni tudja a szénhidrát-anyagcsere állapotot.

A veszélyes üzemek információbiztonsági képességeinek fejlesztési lehetőségei napjaink kihívásainak tükrében

Örs Vásárhelyi — 2024-01-29

Cél: Napjaink egyik, ha nem a legnagyobb kihívásai közé tartozik a kibertértámadásokkal szembeni eredményes és hatékony védelmi képesség kialakítása. Ez mára már nemcsak állami szinten elvárás, hanem vállalati és magánfelhasználói szinten is jelentkező valós igény. Jelen tanulmányban a szerző elsősorban a 21. század új típusú fenyegetésének globális trendjeire, a leginkább veszélyeztetett szektorokra kívánja felhívni a figyelmet, valamint a hazai veszélyes üzemek kiberbiztonsági képességeinek fejlesztési lehetőségeit veszi számba.
Módszertan: A szerző elsődlegesen kvalitatív kutatási módszer által, szekunder adatok segítségével végzett kutatást, valamint dokumentumelemzést annak érdekében, hogy globális és regionális szinten is meghatározza a kibertér fenyegetéseinek aktuális trendjeit, támadási vektorjait. Emellett empirikus kutatást is végzett primer adatok felhasználásával a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek irányítási/biztonsági irányítási rendszereinek fejlesztési lehetőségei meghatározása érdekében, valamint hogy ezen üzemek elektronikus információs rendszerei korunk fenyegetéseivel szembeni rezilienciáját a későbbiekben kialakíthassa.
Megállapítások: A kibertérből érkező támadások száma folyamatos növekedést mutat az elmúlt évtizedekben, az ipari szereplők kiemelt célpontjai ezeknek az új típusú támadásoknak. Annak érdekében, hogy hazánk hatékony védelmi képességet alakítson ki, különösen az ipari szereplők esetén, fontos a katasztrófavédelem iparbiztonsági hatóság felügyelete alá tartozó, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek kibervédelmi képességének létrehozása.
Érték: A hazai veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek biztonsági irányítási rendszerének 21. századi fenyegetésekkel szembeni védelmi képesség kialakítási lehetőségeinek számbavétele. Az irányítási rendszer információbiztonsági szempontokkal történő kiegészítéséről és megvalósíthatóságáról e tudományos munka részletesebb tájékoztatást kíván adni.

A japán kōban közösségi rendészeti modell

Gábor Héra — 2024-01-29

Cél: A szerző a közösségi rendészet iránt érdeklődő hazai közönség számára kíván információt szolgáltatni a japán kōban modellről. Egyúttal arra kíván rávilágítani, hogy a rendészeti modell sikerességéhez a cikkben nevesített társadalmi és szakpolitikai adottságokra és tényezőkre is szükség van.
Módszertan: A szerző egy tanulmányút keretében interjúkon és résztvevő megfigyelésen alapuló empirikus adatgyűjtést végzett Japánban 2022-ben. Az adatfelvételt a korábban a rendőrség kötelékében dolgozó, a terepmunka időszakában már a rendészettudományi oktatás és kutatás területén aktív professzor támogatta. Ez a támogatás sokat segített abban, hogy a szerző kapcsolatba lépjen rendőri vezetőkkel, közösségi rendőrökkel, kriminológusokkal és más szakemberekkel. Emellett sor került a témába vágó szakirodalom és jogszabályok feldolgozására is.
Megállapítások: A közösségi rendőrség sikerességéhez a kormányzati elköteleződés mellett a japán társadalomra jellemző kollektivizmus és a normakövetés is hozzájárult. Emellett szükség volt egy olyan bűnmegelőzési hálózat kiépítésére is, amely a lakosság bevonására és aktivizálásra, valamint a rendőrség és az önkéntes alapon működő helyi szervezetek együttműködésére épített.
Érték: Az eredmények alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a közösségi rendészeti modell bevezetése vagy elemeinek átvétele során figyelemmel kell lenni az adott társadalom sajátosságaira. A cikk emellett az összehasonlító kriminológia szerepére és lehetőségeire is felhívja a figyelmet.

A jogellenes tartalomközléssel megvalósított kiberbűncselekmények elleni fellépés eljárásjogi dilemmái a nemzetközi együttműködésben

Kinga Sorbán — 2024-01-29

A japán kōban közösségi rendészeti modell

Gábor Héra — 2024-01-29

Az emberkereskedelem elleni küzdelem szervezetrendszere és az áldozatok segítése Ausztriában

Máté Hollósvölgyi — 2024-01-29

Cél: A tanulmány dr. Molnár Melinda írásos összefoglalóját mutatja be a „Komplex áldozatsegítési szolgáltatások az emberkereskedelem áldozatai részére” című projekt keretén belül tartott online szakmai tapasztalatcseréről.
Módszertan: A szerző a kiadvány részletekbe menő tanulmányozását végezte el.
Megállapítások: A szerző meglehetősen informatív kivonatot készített, ahol a legfontosabb és leginkább releváns információk kerültek feldolgozásra, mellyel a téma kapcsán egy igazán átfogó bemutatást hozott létre.
Érték: Az emberkereskedelem elleni küzdelem ausztriai és hazai tendenciáiról képet kap az olvasó. A tanulmány a „Komplex áldozatsegítési szolgáltatások az emberkereskedelem áldozatai részére” elnevezésű projekt kapcsán tartott online szakmai találkozó írásos összefoglalójaként született meg. A kötet célja részletes képet adni azon komplex szervezetrendszerről, mely keretein belül Ausztriában az emberkereskedelem ellen küzdenek. Az online találkozón az osztrák szakértők mellett a magyar Igazságügyi Minisztérium, valamint a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány képviselői is jelen voltak, kik országunk saját mechanizmusait és szervezeti rendszerét ismertették az emberkereskedelem elleni harc kapcsán. A közös eszmecserét és részletes bemutatásokat követően meghatároztak olyan konkrét területeket, ahol a két ország fejlődhet, valamint szorosabbra fűzheti egymással az együttműködést.