Gondolattöredékek az előkészítő ülésről a vád és a bizonyítás viszonylatában
Absztrakt
Cél: Kutatásom kiindulópontjául konkrét büntetőeljárást választottam, melynek során a 2018-ban hatályba lépett új büntetőeljárási kódex, a 2017. évi XC. törvény rendelkezéseivel funkciójában is megújított és egyben hangsúlyosabbá tett előkészítő ülés intézményét mutatom be, különös tekintettel a vád és a bizonyítás kapcsolatára.
Módszertan: A tanulmány vizsgálja, hogy a Be.-ben szabályozott előkészítő ülés megfelel-e annak a követelménynek, hogy a vádat ellenőrizve kiszűrje a vád megalapozatlanságát. Amennyiben nem, akkor milyen rendelkezésekkel bővítve felelne meg ennek az elvárásnak a jelenlegi szabályozás, figyelemmel a büntető igazságszolgáltatási politika által közvetített kodifikációs irányelvekre, különösen a hatékonyságra, a gyorsaságra, az egyszerűségre, a korszerűségre, a koherenciára.
Megállapítások: A szerző górcső alá veszi annak lehetőségét is, hogy a bíróságnak joga és kötelezettsége legyen-e a bírói eljárás megindításának jogszabályi feltételeként nemcsak a benyújtott vádiratban a törvényes elemeknek és a vádirat információs funkciót ellátó további elemeiből a bizonyítási eszközök megjelölésének, hanem az előkészítő eljárás és a nyomozás törvényességének a vizsgálata is. A tanulmány ismerteti továbbá a Be. hatályos rendelkezéseit az előkészítő ülésen történő bizonyításra, kiemelve a vádlott kihallgatására vonatkozó rész 2020. évi XLIII. törvény általi módosítását. Ennek jelentőségét hangsúlyozva egyúttal rámutat arra, hogyan lehetne kiküszöbölni az ezzel kapcsolatos anomáliákat a bizonyítás korlátai kapcsán a bírói jogalkalmazásban.
Érték: A jogállami követelményeknek nem felelhet meg olyan tárgyalás előkészítése, ahol a vád elégtelensége esetén a bírósági tárgyalás megkezdhető. Ezért szükséges lenne bővíteni a jelenlegi Be. rendelkezéseit, hogy a vádlott és a védő, a váddal kapcsolatos álláspontjának kifejtése mellett, a vád elégtelensége esetén kifogást terjeszthessen elő. Továbbá a jogalkotó nem munkálta ki részletesen az előkészítő ülésre vonatkozó bizonyítási tilalom áttörésének a szabályait a terhelt kihallgatása vonatkozásában. Úgy gondolom az anomáliákat a bizonyítás korlátai kapcsán nem a bírói jogalkalmazásnak kell megoldani az előkészítő ülés intézményénél, hanem egyértelmű törvényi szabályozás szükséges.
Hivatkozások
Angyal P. (1915). A magyar büntetőeljárásjog tankönyve. Athenaeum.
Belovics E. & Tóth M. (2020). Büntető eljárásjog. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó.
Belovics E. (2018). Az előkészítő ülés szerepe a 2017. évi XC. törvényben. In Molnár G. M. & Koltay A. (Szerk.), Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapjára (pp. 39–53). Pázmány Press.
Degré M. (1914). A vád alá helyezési eljárásról. In Büntetőjogi dolgozatok Balogh Jenő születése évfordulójának ünnepére (pp. 78–93). Wessely és Horváth Könyvnyomdája.
Elek B. (2018). Előkészítő ülés. In Polt P. (Szerk.), Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. 2. kötet (pp. 1015–1086). Wolters Kluver.
Fantoly Zs. (2016). Törvényes legyen-e a vád, avagy újabb gondolatok a vádelvről – egy törvénytervezet tükrében. In Gál A. & Karsai K. (Szerk.), Ad Valorem. Ünnepi tanulmányok Vida Mihály 80. születésnapjára (pp. 55–66). Iurisperitus Kiadó.
Finkey F. (1903). A magyar büntető eljárás tankönyve. Politzer Zsigmond és Fia.
Gellér B. J. (2011). A vád törvényességének egyes aspektusai. In Belovics E., Tamási E. & Varga Z. (Szerk.), Örökség és büntetőjog. Emlékkönyv Békés Imre tiszteletére. Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Handó T. (2013). Előterjesztés az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat tervezetéhez, 4. (az OBH Elnökének 30237-32/2013. számú előterjesztése).
Horgos L. (2021). A ius puniendi jogállami tartalmának kiteljesedése. In Szabó Cs. & Molnár D. (Szerk.), Studia Doctorandorum Alumnae. Válogatás a DOSz Alumni Osztály tagjainak doktori munkáiból. II. kötet (pp. 11–260). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Horgos, L. (2021). Thought fragments of Preliminary Session in Relation to Accusation and Evidentiary Procedure. Belügyi Szemle, 69(SI6), 89–106. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.6.6
Király T. (2003). Büntető-eljárásjog. Osiris Kiadó.
Laczó A. & Pecze T. (2020). A 2017. évi XC. tv. (Be.) a bírósági eljárást érintő leglényegesebb újításai. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégium bíráinak online előadása, 2020. október 22.
.png)
