Látens és manifeszt hatások a rendészeti felsőoktatásban
A magyar tisztjelöltek pályaválasztási és motivációs vizsgálata tükrében
Absztrakt
Cél: A tanulmány a magyar oktatási rendszert és azon belül is a rendőrtisztképzést vizsgálja, amelyek között manifeszt és a látens célok elemzésével is foglalkozik. A képzési rendszer elvárásain és sajátosságain felül egyedi jellemzőkkel is bírnak, amelyben a társadalmi elvárások lenyomatait is felfedezhetjük. Fontos, hogy megvizsgáljuk milyen hatások mentén választják a rendőri szakmát a hallgatók, és ez miként hoz létre egy sajátos társadalmi és kulturális reprodukciót.
Módszertan: A tanulmány során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemeztük a magyar rendészeti felsőoktatás funkcióit. A rendőr hallgatók pályaválasztási motivációit és értékeit kérdőíves adatfelvétellel, Liker-skálákkal vizsgáltuk.
Megállapítások: Az oktatási funkciók közül a szakmaspecifikus sajátosságoknak köszönhetően inkább manifeszt funkciók azonosíthatók. Motivációs hatása van a rendőr hallgatók körében az ösztöndíjnak és a jövőbeli biztos munkahelynek is, így egy látens funkció aktiválódása erőteljesen érezteti hatását. A felsőoktatásnak értékközvetítése a képzés során folyamatos monitorozást igényel, hiszen a benne résztvevő hallgatók változó háttérrel és jövőképpel, motivációs eszköztárral kívánnak a rendőri életpályára lépni.
Érték: A tanulmány egy nemzetközi kutatás magyar adatait ismerteti. Részletesen vizsgálja a rendészeti felsőoktatási képzésbe bekapcsolódó és a végzős hallgatók értékelését a szakmai értékek, a professzionalizmus és az elhivatottság viszonyában. Feltételezzük, hogy a szaktudás, a felelősségtudat, a tudatos pályaválasztás hozzájárulhat egy stabil szakmai identitás kialakulásához, amely még az egyetemen formálható, és így az oktatás manifeszt hatása hangsúlyos. Kikristályosodik, hogy a nappali tagozatos rendőrtisztekre az oktatás főleg
a szakmai munka tekintetében jelentős hatással bír, főleg, ha pluralizált attitűddel vannak abban jelen a hallgatók.
Hivatkozások
Andor M. & Liskó I. (1999). Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra.
Baráth N. E. (2020a). A rendészeti modellek és rendőrhallgatók attitűdjeinek vizsgálata. Ügyészek Lapja, 1, 19–30.
Baráth, N. E. (2020b). Etikai értékek vizsgálata tisztjelöltek körében. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A hadtudománytól a rendészettudományig- társadalmi kihívások a nemzeti összetartozás évében (pp. 161–166). Magyar Hadtudományi Társaság.
Baráth N. E. (2021). Rendészeti professzionalizmus. Magyar Rendészet 21(2), 215–224. https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.14
Boda J. (2018). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar fejlesztésének tapasztalatai 2015–2018. Belügyi Szemle, 67(11), 15–29. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.11.2
Christián L. (2018). A helyi rendészeti együttműködés rendszere. Iustum Aequum Salutare, 14(1), 33–61.
Christián L. & Erdős Á. (2020). Vészharang és jubileum? A rendészeti felsőoktatás kilátásai, a tisztjelöltek toborzásának és életpályára állításának nehézségei. Belügyi Szemle, 68(12), 11–42. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.1
Clark, B. R. (1983). The Higher Education System. University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520340725
Erdős Á. (2019). A rendészeti tisztté válás első nehézségei – A gyermeki elképzelések találkozása a realitással. Új Pedagógiai Szemle, 69(1-2), 76–99.
Halász G. (2001). Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó.
Hegedűs J. (2020). Rendészeti felsőoktatásban tanuló hallgatók tanulási szemléletmódjának alakulása. In Hegedűs J. (Szerk.), Magatartástudományi kutatások a rendészeti képzés megújítása érdekében (pp. 51–64). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hermanowicz, J. C. (2005). Classifying universities and their departments: A social world perspective. Journal of Higher Education, 76(1), 26–55. https://doi.org/10.1353/jhe.2005.0005
Hrubos I. (2009). Az értékekről. In Pusztai G. & Rébay M. (Szerk.), Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára (pp. 229–239). Csokonai Könyvkiadó.
Hrubos I. (Szerk.) (2012). Elefántcsonttoronyból világítótorony. Aula Kiadó.
Huber, L. (1991). Sozialisation in der Hochschule. In Hurrelmann, K. & Ulich, D. (Eds.), Neues Handbuch der Sozialisationsforschung (pp. 417–441). Beltz Verlag S.
Hunyadi, Gy. (2016) Jelentörténeti szociálpszichológia. Eötvös Kiadó.
Jencks, C. & Riesman, D. (2002). The Academic Revolution. Doubleday.
Klein B. & Klein S. (2008). Stratégiai gondolkodás – tervszerű változtatás. Humánpolitikai Szemle, (1), 45–62.
Kovács I. (2019). Egy valós kihívás: toborzás vezetői szemmel. Avagy hogyan tehető vonzóbbá a rendőri hivatás a pályaválasztás előtt álló Z generáció számára? Rendőrségi Tanulmányok, 2(2), 75–138.
Kozma T. (1994). Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Lengyel J. & Török T. (2012). 11-12. évfolyamos szegedi gimnazisták továbbtanulási elképzelései. Iskolakultúra, 22(10), 58–75.
Magasvári A. & Szakács É. (2021). Pályakezdőkkel kapcsolatos kompetenciaelvárások a közszolgálatban. Belügyi Szemle, 69(8), 1411–1427. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.6
Pascarella, E. T. & Terenzini, P. T. (2005). How College Affects Students. A Third decade of research. Jossey-Bass.
Parsons, T., Platt, G. M. & Smelser, N. J. (1973). The American University. Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674423626
Polónyi I. (2004). A hazai felsőoktatás demográfiai összefüggései a 21. század elején. Felsőoktatási Kutatóintézet.
Pusztai G. (2010). Kollegiális kezek a felsőoktatásban. Az értelmező közösség hatása a hallgatói pályafutásra. Akadémiai doktori értekezés
Pusztai G. (2013). A felsoktatás munkára felkészít szerepe a hallgatók értelmezésében. In Kun A. I. & Polónyi I. (Szerk.), Az Észak-Alföldi régió helyzete: Képzés és munkaerpiac (pp. 9–29). Új Mandátum Kiadó.
Szabó A. (2018). A tisztjelölti jogállás sajátosságai. In Erdős Á. (Szerk.), Integrált pénzügyőri ismeretek I. Kezdő pénzügyőrök kézikönyve (pp. 156–180). Magyar Rendészettudományi Társaság, Vám- és Pénzügyőri Tagozata.
Tam, M. (2002). Measuring the effect of higher education on university students, Quality Assurance in Education, 10(4), 223–228. https://doi.org/10.1108/09684880210446893
Tinto, V. (1997). Classrooms as Communities: Exploring the Educational Character of Student Persistence. Journal of Higher Education, 68(6), 599–623. https://doi.org/10.1080/00221546.1997.11779003
Varga J. (Szerk.) (2019). A közoktatás indikátorrendszer. Magyra Tudományos Akadémia, Közigazgatástudományi Intézet.
Vári V. (2018). A rendőri életpályamodell és a rendőri felsőoktatás összehangoltsága. Magyar Rendészet, 18(2), 205–222.
Weidman, J. C., Twale, D.–S. & Elisabeth, L. (2001). Socialization of Graduate and Professional Students in Higher Education: A Perilous Passage? Jossey-Bass.
.png)
