A szakértő szerepe a személyi állapotot érintő perekben
Absztrakt
Cél: A szakértői bizonyítás talán a legköltségesebb és legidőigényesebb bizonyítási mód. Ugyanakkor az aggálytalan szakértői vélemény perdöntő jelentőséggel bír. Értékelése mégis folyamatosan vitás kérdés volt, van és lesz. Az eljárási szabályok változásával számos kérdésre választ kapott a joggyakorlat, miközben újabbak merültek fel. A változások középpontjában jelenleg a személyállapoti perekben történő szakértői bizonyítás szabályai állnak.
Módszertan: A joggyakorlat felől érkező változtatási igények azonosítása mellett a tanulmány elemzi a módosítások irányait, jelentőségét, hatását.
Megállapítások: A személyi állapotot érintő perek a vagyonjogi perektől eltérő szemléletmódot követelnek meg. Ennek során éppen a formalizált megoldások jelentik a gyorsaságot. A személyre szabott bizonyítás továbbra is nagyfokú rugalmasságot követel meg.
Érték: A tanulmány jelenleg csak tendenciákat határozhat meg. Ezek helyessége a gyakorlat eredményei alapján ítélhető meg. Mégis a legfontosabb, hogy a szakértői bizonyítás értékelő elemzése minél szélesebb körű legyen.
Hivatkozások
Ádámkó V. (2016). A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés alkalmazásának kihívásai a Ptk. fényében a bíróság és a gyámhivatal gyakorlatában. Családi Jog, 3, 19–24.
Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1-12. számú módszertani levelei (1977-1986.) Igazságügyi Minisztérium.
Bagdy E. (2010). Quo Vadis magyar klinikai Pszichológia? Avagy mit tudjon az, aki ma e hivatás szolgálatára vágyik? Alkalmazott Pszichológia, 12(3-4), 109–124.
Bartal G. (2018). Magánszakértői vélemény az új Pp.-ben. Magyar Jog, 6, 321–326.
Döme A. (2021). A bizonyítás vezérelhetősége a polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 4, 194–199.
Eckhoff T. (1979). A közvetítő, a bíró és az adminisztrátor a viszályrendezésben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Gondán-Eventovits A. (2021). A személyi állapotot érintő perek szabályozásának legutóbbi módosítása és annak értékelése az elsőfokú bíró szemszögéből. Családi Jog, 3, 1–11.
Grád A., Mede L., Jánoskúti Gy. & Kőrös A. (2010). Az igazságügyi pszichológus szakvélemény szerepe a gyermekelhelyezési perekben. Családi Jog, 1, 13–22.
Griffiths J. (2005). A jogalkotás társadalmi működése. Szent István Társulat.
Hajnal P. & Huszárné Oláh É. (2015). A magánszakértői véleményre vonatkozó észrevételek. Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium, 1, 99–100.
Hajnal P. & Huszárné Oláh É. A magánszakértői véleményre vonatkozó észrevételek. Kúria Közigazgatás, 1, 99–100.
Kiss V., Maléth A., Tőkey B., Hoffman I., Zsille K. & Dombrovszky B. (2021). A gondnoksági perek empirikus vizsgálata. Állam- és Jogtudomány, 62(2), 84–114. https://doi.org/10.51783/ajt.2021.2.04
Molnár A. (2014). A magánszakértői vélemény perjogi helyzete a polgári peres eljárásban. Kúria – Összefoglaló vélemény, 242–251.
Nonett F. (1979). Közigazgatási igazságszolgáltatás. In Sajó A. (Szerk.), Jog és Szociológia (pp. 191). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Nyírőné Kiss I. (2021). Származási perek. In Petrik F. (Szerk.), Polgári eljárásjog I-II. Kommentár a gyakorlat számára (XXXIV. fejezet 464. §). HVG-ORAC.
Somfai B. (2009). Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga. HVG-ORAC.
Stammler R. (1998). Helyes jog. In Varga Cs. (Szerk.), Jog és Filozófia (pp. 73–89).
Szabadfalvi J. (2004). Jogbölcseleti töredékek. Bíbor Kiadó.
Szabó I. (2017). Szakértelem és felelősség. Jogtudományi Közlöny, 72(9), 373–385.
Tancsik A. (2022). „Fókuszban a gyermek”:beszámoló a Családi Jog folyóirat 2021. évi konferenciájáról. Családi jog, 20(1), 51–55.
Udvary S. (2021). Az első Pp. novella hatása az elsőfokú eljárásra. Jogtudományi Közlöny, 76(3), 129–139.
Völcsey B. (2016). A személyi állapoti perek specialitásai, különös tekintettel a hivatalbóliságra. Családi jog, 14(1), 24–28.
Wopera Zs. (Szerk.) (2019). A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Wolters Kluwer.
Wopera Zs. Az új polgári perrendtartás elvi alapjai. Jogtudományi Közlöny, 4, 153–161.
.png)
