Az (új) általános szabálysértési hatóság és a pandémia
Absztrakt
Cél: A szabálysértési jogterületen jelentős változások következtek be az elmúlt másfél évben. A leglényegesebb, hogy 2020. március 1-jétől a rendőrség lett az általános szabálysértési hatóság. A rendőrségen belül az igazgatásrendészeti szolgálati ág látja el a szabálysértési hatósági feladatokat. Ez a másfél ezer ember óriási ügyszámmal dolgozik, melyet a 2020. év elején hazánkat elért pandémia tovább növelt. A tanulmány célja rámutatni arra, hogy a pandémia minként befolyásolta a szabálysértési jogalkotást, milyen nehézségeket okozott a jogalkalmazó szervek számára, és minként sikerült az újszerű és megnövekedett feladatokat megoldani és hozzájárulni hazánk pandémia elleni eredményes védekezéséhez.
Módszertan: A szerző az egykori gyakorlati szakember, az egyetemi oktató és a védekezésben aktívan részt vevő rendőrtiszt szemével egyaránt vizsgálja a témát. A jogszabályváltozások nyomon követése, a statisztikai adatok elemzése, a személyes tapasztalatok, illetve a szabálysértési előadókkal történő konzultációk révén született meg a tanulmány.
Megállapítások: A pandémia elleni védekezés érdekében hozott intézkedések betartatásában elévülhetetlen érdemeket szereztek a rendőrség igazgatásrendészeti osztályain dolgozó szakemberek. Az általános szabálysértési hatósággá válás miatt megnövekedett feladatokkal egyidőben kellett a védekezés feladatait is megoldani. Annak ellenére, hogy ez 70%-kal (!) növelte az egyébként is túlterhelt állomány leterheltségét, a szabálysértési szakterületen szolgálatot ellátók magasfokú szakmai felkészültséggel, precizitással látták el szolgálati feladataikat.
Érték: A tanulmány rávilágít a szabályozás újszerűségére, a felmerült problémákra és azok lehetséges megoldásaira. Fontos ez, mert amikor jelen sorok íródnak már a COVID–19-járvány negyedik hulláma éri el hazánkat.
Hivatkozások
Ambrus I. (2020). A koronavírus-járvány és a büntetőjog. Magyar Tudományos Akadémia Law Working Papers, 7(5), 1–22.
Balázs I. & Hoffman I. (2020). Közigazgatás és korona vírus – A közigazgatási jog rezilienciája vagy annak bukása? Közjogi szemle, 13(3), 1–10.
Balla Z. (2020). Az igazgatásrendészet, mint a rendészet „irodai” ágazata. Rendőrségi Tanulmányok 3(klsz.), 148–162.
Forgács J. (2021). Kapcsolattartás járvány idején. Börtönügyi szemle, 40(1), 51–68.
Hollán M. (2020). A járványügyi szabályszegés ”dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején. Magyar Tudományos Akadémia Law Working Papers, 7(24), 1–36.
Linder V. (2020). COVID 19 – transzparencia és participáció a közszolgálatban. In Rixer Á. (Szerk.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra (pp. 265–279). Patrocinium Kiadó.
Merkl Z. (2020). A rendészeti igazgatás egyes aspektusai a különleges jogrendben. Belügyi Szemle 68(11), 19–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.11.2
Móré S. & Szilvásy Gy. P. (2020). A rendészeti és katonai fellépés egyes kérdései járványügyi veszélyhelyzet és járványügyi készültség idején. Glossa Iuridica, 7(3-4), 67–89.
Póczik Sz., Sárik E.,Vass P. & Bolyky O. (2021). A COVID-19 pandémia egyes kriminológiai aspektusai. Belügyi Szemle, 69(3), 375–400. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.3.2
Skorka T. (2020). Rendőrség a korona vírus ellen. Magyar rendészet, 20(4), 173–192. https:// doi.org/10.32577/mr.2020.4.11
Szilvásy Gy. P. (2019). A különleges jogrend és a rendeletalkotás. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 7(1), 105–131.
.png)
