A felügyelet és az integritás lehetséges interferenciái

Kulcsszavak: felügyelet, megfigyelés, compliance, integritás

Absztrakt

Cél: A 2020-ban kiadott Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában (2020–2022) a Kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ez a komplex, értékalapú korrupcióellenes megközelítés nagy hangsúlyt fektet a törvényes közszolgálatra, az eddig elért eredmények megőrzésére, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség erősítésére, valamint az egyéni és szervezeti integritás fejlesztésére is.
Módszertan: Az antikorrupciós, illetve az integritásfókuszú eszközök együttes alkalmazása során azonban hatékonyságrontó interferenciahatások is megjelenhetnek. Ezek a „gyógyszerkölcsönhatások” nemcsak a külön-külön hatékony módszerek eredményeit csökkenthetik, hanem a ténylegesen elért eredmények értelmezését, illetve a további intézkedések megtervezését is megnehezíthetik.
Megállapítások: Jelen írás – mintegy gondolatkísérletként – öt ilyen lehetséges interferenciahatás bemutatásával szeretné a jelenségre felhívni a figyelmet. Bemutatja a felügyeleti intézkedések hatására csökkenő belső motiváció és az átmeneti viselkedésváltozás lehetőségét; a szervezetek és személyek számára nem adekvát módszerek differenciálatlan alkalmazásának veszélyeit; a törvénytisztelő viselkedés mögött húzódó okok rejtettségét; az erős felügyelet negatív emocionális hatásait; valamint a képzésfejlesztés lehetséges anomáliáit, felhívva a figyelmet a kérdéskörben való további empirikus kutatások fontosságára. A komplex, értékalapú korrupcióellenes megközelítés különféle eszközeinek együttes alkalmazása ma már elkerülhetetlen, a különféle módszerek célzott és differenciált alkalmazása pedig nagyban hozzájárul a közös társadalmi cél, a korrupció visszaszorításához, illetve a szervezeti és egyéni integritás erősödéséhez. Azonban a siker szempontjából kardinális kérdésnek bizonyulhat, hogy felismerjük-e az együttesen alkalmazott módszerek között fellépő hatékonyságcsökkentő interferenciákat, és teszünk-e lépéseket kiküszöbölésükre.
Érték: A korrupcióellenes fellépés sikerének kulcsa ugyanis a rendvédelem területén is a meglévő erőfeszítések strukturált elemzése, az eredmények mentén történő hatékony értékelés és rendszerszintű tervezés.

Hivatkozások

Ambrus I. & Farkas Á. (2019). A compliance alapkérdései. Az etikus vállalati műdökés elmélete és gyakorlata. Wolters Kluwer Hungary Kft.

Báger G. (2018). Nemzetközi antikorrupciós irányok, gyakorlatok. Dialóg Campus.

Báger G., Pulay Gy. & Korbuly A. (2008). Korrupciós kockázatok feltérképezése a magyar közszférában. Állami Számvevőszék Fejlesztési Módszertani Intézet.

Bárd P. & Borbíró A. (2010). Kontrollálatlan kontrolltársadalom. Kriminológiai Tanulmányok, (47), 87–112.

Farkas Á. (2019). Kriminálpolitikai dimenziók a 20. század végén, a 21. század elején. In Bárd P., Borbíró A. & Gönczöl K. (Szerk.), Kriminológia és kriminálpolitika a jogállam szolgálatában – Tanulmányok Lévay Miklós tiszteletére (pp. 223–233). ELTE Eötvös Kiadó.

Fenyvesi Cs. (2019). A kriminalisztikai világtendenciák – Különös tekintettel a digitális felderítésre. In Mezei K. (Szerk.), A bűnügyi tudományok és az informatika (pp. 64–82). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.

Finszter G. (2003). Korrupció által sújtott rendőrségek (Nemzetközi kitekintés). Kriminológiai Tanulmányok, (40), 9–39.

Fonyó, A. (1999). Az orvosi élettan tankönyve. Medicina könyvkiadó Rt.

Finszter G. (2011). A korrupció nyomozása. Belügyi Szemle, 59(11), 75–97.

Gábri A. (2015). Titkos adatszerzés a hatékony bűnüldözés szolgálatában. Büntetőjogi Szemle, 63(3), 52–55.

Gyires K. & Fürst Zs. (2011). A farmakológia alapjai. Medicina.

Hunyady Gy. & Münnich Á. (2016). A szilárd erkölcsiség elvárása a rendvédelemben: egy lehetséges pszichológiai modell. Belügyi Szemle, 64(6), 34–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.6.2

Inzelt É., Kerezsi K. & Lévay M. (2014). Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.

Kőhalmi L. (2014). Etikai stratégiák a korrupció elleni küzdelemben. JURA, 20(2), 92–98. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf

Kőhalmi L. (2015). A Korrupció. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.

Lepper, M., Greene, D. & Nisbett, R. (1973). Undermining Children’s Intrinsic Interest with Extrinsic Reward: A Test of the „Overjustification” Hypothesis. Journal of Personality and Social Psychology, 28(1), 129–137. https://doi.org/10.1037/h0035519

Lyon, D. (2002). Surveillance studies: láthatóság, mobilitás és fenetikus rögzítés. Replika, 89(5),15–20.

Magyarország Kormánya (2015). Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018).

Magyarország Kormánya (2020). A 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (2020).

Malét-Szabó E., Münnich Á. & Takács-Fehér M. (Szerk.) (2021). Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában. Belügyminisztérium.

Nyitrai E. (2014). A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések. Büntetőjogi Szemle, 62(3), 32–40.

Pallai K. (é.n.). Demokrácia és korrupció. ÁROP-1.1.21-2012-2012-0001 számú „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” című kiemelt projekt keretében készült szakanyag. https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/0/00/80000/Demokr%C3%A-1cia%20%C3%A9s%20korrupci%C3%B3.pdf

Petrétei J. (2007). A korrupció jellemzői és az ellene való küzdelem lehetőségei. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, (4), 25–35. http://rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/003Petretei.pdf

Pulay Gy. (2014). A korrupció megelőzése a szervezeti integritás megerősítése által. Pénzügyi Szemle, 59(2), 151–166.

Pulay Gy. (2017). Miért (lehet) eredményes eszköz a szervezeti integritás a korrupció megelőzésére? Köz-Gazdaság, 12(4), 13–28.

Somogyi-Végh A. (2019). Nem kívánt gyógyszer-kölcsönhatások ellentmondásainak értékelése és előfordulásuk hazai gyakorisága. PhD dolgozat. Pécsi Tudományegyetem, Gyógyszertudományok Doktori Iskola.

Somogyvári I. (2009). A korrupciós kockázatokról és veszélyhelyzetekről az Állami Számvevőszék nézőpontjából. Közigazgatási Reformprogramok Országos Szakmai Konferencia.

Veprik Z. (2019). A rendészeti környezetben elkövetett korrupciós bűncselekmények felderítésének gyakorlati sajátossága. Belügyi Szemle, 67(7-8), 159–176. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.9

Veprik Z. (2020). Titkos eszközök alkalmazása a rendőri korrupciós bűncselekmények nyomozásában. Belügyi Szemle, 68(12), 85–104. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.4

Megjelent
2022-06-20
Hogyan kell idézni
HéderK. (2022). A felügyelet és az integritás lehetséges interferenciái. Belügyi Szemle , 70(6), 1193-1213. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.6.4
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok