A Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer – a tudomány válasza a rendvédelmi hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatának kihívásaira
Absztrakt
Számos nemzetközi és hazai kutatás igazolja, hogy minden olyan munka, melyet a belügyi rendvédelmi szervek hivatásos állománya végez, fokozott egészségi, pszichikai és fizikai megterheléssel jár. Mindez elengedhetetlenné és egyben kiemelt fontosságúvá teszi a hivatásos állomány alkalmasságvizsgálati rendszerét. Egy ilyen rendszer hatékonyságának alapvető feltétele, hogy folyamatosan igazodjon a szervezeti igényekben, valamint a szervezethez jelentkezők jellemzőiben bekövetkező változásokhoz. A digitalizáció és a világháló használatának robbanásszerű megnövekedése jelentette rendvédelmi kihívások, valamint a fiatal generáció megváltozott képességei és munka iránti motivációja törvényszerűen vonta maga után a rendvédelmi hivatásos állomány több, mint tíz éves alkalmasságvizsgálati rendszerének felülvizsgálatát. Ezen kihívásokra adott válaszként született meg a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (röviden: KLIR), melyet a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII.16.) BM. rendelet 2021. január 1-jével kötelező érvénnyel bevezetett. Tanulmányunkban a KLIR rendszer tudományos megalapozását ismertetjük a rendszer legfontosabb alapelvei mentén tárgyalva. Bemutatjuk, hogy a KLIR rendszer két lépcsőfoka – a munka és az egyén illeszkedését több szinten vizsgálva – miként szolgálja az alkalmatlanok kiszűrésén túl a leginkább alkalmas jelölt kiválasztását, ezen keresztül pedig az egyéni és szervezeti hatékonyságot. A szervezeti hatékonyság egyik kulcsának tekintett rugalmas alkalmazkodóképesség jegyében ismertetjük a KLIR rendszer újításaiban, az alkalmasságvizsgálati kategóriák rendszerében, a háromszintű szabályozási rendben, valamint az alkalmasságvizsgálatok és a továbbképzési rendszer összekapcsolásában rejlő lehetőségeket. A cikket a célzott tudományos kutatásnak
a KLIR rendszer kialakításában játszott szerepének ismertetése, valamint a vonatkozó jövőbeni perspektívák felvillantása zárja.
Hivatkozások
Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E E. & Bem, D. J. (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó.
Barna B. (2020). A pályakezdő katonák megszólításának és megtartásának lehetősége a szervezeti szocializáció eszközével. Honvédségi Szemle, 148(6), 67-80. https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/issue/view/19/22
Bokodi M., Fekete L., Lóczy P. & Szakács G. (2020). Szervezeti És Személyzeti Hatékonyság És Teljesítmény. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Csirszka J. (1966). Pályalélektan. Gondolat Könyvkiadó.
Harrison, R. V. (1978). Person-environment fit and job stress. In Cooper, C. L. & Payne, R. (Eds.), Stress at work (pp. 175–205). Wiley.
Hunyady Gy., Münnich, Á. (2016). A szilárd erkölcsiség elvárása a rendvédelemben: egy lehetséges pszichológiai modell. Belügyi Szemle, 64(6), 34–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.6.2
Johnson, S., Cooper, C., Cartwright, S., Donald, I., Taylor, P. & Millet, C. (2005). The experience of work-related stress across occupations. Journal of Managerial psychology 20(2), 178-187. https://doi.org/10.1108/02683940510579803
Juhász M. (2006). A kiválasztás és a munkaköri alkalmasság pszichológiája I. rész. Munkaügyi Szemle 50(1), 21-25. http://www.munkaugyiszemle.hu/sites/default/files/Juhasz_Marta.pdf
Karasek, R., Theorell, T. (1990). Healthy work: Stress, productivity and the reconstruction of working life. Basic Books.
Kaucsek Gy. & Simon P. (2002). A vállalati rugalmasság elemzése, Vezetéstudomány, 33(7-8), 2-17. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4757/1/VT_2002n7_8p2.pdf
Malét-Szabó E. (2015). Egészség és hatékonyság: A Magyar Rendőrségen folyó pszichológiai tevékenységek kettős célkitűzése. In Balázs K. (Szerk.), Alkalmazott pszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára (pp. 87-110). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Malét-Szabó E. (2020a). A rendvédők pszichológiája. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 185-242). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Malét-Szabó E. (2020b). Mentálhigiéné és vezetői mentálhigiéné. In Farkas J. & Haller J. (Szerk.), Pszichológia a közszolgálatban II. (pp. 75-88). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Malét-Szabó E. (2021a). A SZEM-szemlélet születése. In Malét-Szabó E., Münnich Á. & Takács-Fehér M. (Szerk.), Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában (pp. 223-232). Belügyminisztérium.
Malét-Szabó E., Kurucz Gy., Balázs K. & Münnich Á. (2021b) Kompetenciarendszerek kialakítási és mérési módszertana a belügyi alkalmasságvizsgálati rendszerben. Belügyi Szemle, 69(8), 1361-1383.
Münnich Á. (2017). Az új belügyi vezetőkiválasztási és vezetőképzési rendszer hatékonyságvizsgálati módszertanának tudományos alapon történő elméleti kidolgozása (kivonat). Belügyminisztérium. http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/kutat/2017/osszbtt2018.pdf
Papp G. & Münnich Á. (2021). A szilárd erkölcsiség pszichológiai modellje. In Malét-Szabó E., Münnich Á. & Takács-Fehér M. (Szerk.), Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában (pp. 10-20). Belügyminisztérium.
Pásztor A. & Szabó B. (2005). A Rendőrségen folyó egészségügyi alapellátás pszichológiai feladatkörei. Alkalmazott Pszichológia, 7(1), 30-40.
Queirós, C., Passos, F., Bártolo, A., Marques, A. J., da Silva, C. F. & Pereira, A. (2020). Burnout and Stress Measurement in Police Officers: Literature Review and a Study With the Operational Police Stress Questionnaire, Frontiers in Psychology, 11(587), 1-23. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.00587
Szabó E. (2009). A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében (doktori értekezés). Debreceni Egyetem. http://hdl.handle.net/2437/93931
Szabó E., Rigó B. (2005). A munkahelyi stresszmegterhelés sajátosságai a rendőrség hivatásos állományának körében. Alkalmazott Pszichológia, 7(3), 15-29.
.png)
