Az emberölés kriminálpszichológiai megközelítése

Kulcsszavak: emberölés, deviancia, erőszak, neurotikus

Absztrakt

2019. év végén óriási médianyilvánosságot is kapó, közmegbotránkozást keltő győri gyermekgyilkosság kapcsán érdemes lehet azzal foglalkozni, hogy ilyen és akár más hasonló emberölések hátterében mi állhat. Az emberölés bűnügyi lélektanát, az ehhez kapcsolódó pszichológiai és kriminálpszichológiai elméleteket vetettük górcső alá. A kriminális személyiségzavar vagy a kriminális veszélyeztetettség közös sajátosságai a személyiség általános éretlensége (a személyiségfejlődés elakadása, a személyiség sérülése következtében) és a nagy intenzitású agresszív telítettség, valamint annak társadalmilag elfogadhatatlan levezetése. Mindezekhez társul a morális defektus, azaz a viselkedést szabályozó erkölcsi normák hiánya vagy súlyos torzulása.

Hivatkozások

Andorka R. (2006). Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó.

Aronson, E. (1997). A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Bakóczi A. (1984). Az emberölés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Buda B. (1985). Az empátia – a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó.

Clinard, M. B. & Meier, R. F. (2008). Sociology of Deviant Behavior. Thomson Wadsworth.

Csondorné Schüller G. (1996). A kriminálpszichológia tárgya és helye a tudományok rendszerében. In Kis G. (Szerk.), Pszichológiai Szakismeretek (pp. 7–14). Rejtjel Kiadó.

Ekert A. Zs. (2014). Az élet elleni támadások kriminológiai és kriminálpszichológiai aspektusai. Szakdolgozat. Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék.

Elekes Zs. (1997) Devianciák, mentális betegségek. In Lévai K. & Tóth I. Gy. (Szerk.), Szerepváltozások: Jelentés a nők helyzetéről. TÁRKI, 151–169.

Fromm, E. (2001). A rombolás anatómiája. Háttér Kiadó.

Németh A. & Füredi J. (Szerk.) Lazáry J. & Somlai Zs. (Társszerk.) (2001). A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Kiadó.

Giddens, A. (2003). Szociológia. Osiris Kiadó.

Gönczöl K. (1991). Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Gönczöl K. (1996). Devianciák, devianciakontroll, bűnmegelőzési stratégiák. In Gönczöl K., Korinek L. & Lévai M. (Szerk.), Kriminológiai ismeretek. Bűnözés – Bűnözéskontroll (pp. 119–134). Corvina.

Habony J. (1986). A beilleszkedés és a bűnözés. Zrínyi Katonai Kiadó.

Hare, R. D. (2004). Kímélet nélkül. A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. Háttér Kiadó.

Kis G. (Szerk.) (1996). Pszichológiai szakismeretek. Főiskolai jegyzet a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói számára. Rejtjel Kiadó.

Kolozsi B. (1992). Deviancia. Gondolat Kiadó.

Kósa É. (2001). A szociális fejlődés alapkérdései. In Oláh A. & Bugán A. (Szerk.), Fejezetek a pszichológia alapterületeiből (pp. 259-326). ELTE Eötvös Kiadó.

Körmendi A. & Szklenárik P. (2013). A pszichopátia elméletei. Alkalmazott Pszichológia, 13(3), 29–55.

Merton, R. K. (1968). Social Theory and Social Structure. The Free Press.

Münnich I. (2013). Az emberölést elkövetett személy lélektanáról. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 50. (pp. 135-174). Országos Kriminológiai Intézet.

Nyirkos P. (2005). Antiszociális személyiségzavar. In Nyirkos P. (Szerk.), Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások (pp. 2044-2056). Melania Kiadói Kft.

Ozsváth K. (1986). A neurózis, a pszichopátia és a bűnözés kapcsolatai. In Polt P. (Szerk.), A neurózis, a pszichopátia és a bűnözés kapcsolatai. A gondatlan bűnözés kriminálszociológiai problémái (pp. 6-24). Magyar Kriminológiai Társaság.

Pertorini R. & Horváth Sz. (1972). Személyiségzavarok. Medicina Kiadó.

Popper P. (1984). Kriminálpszichológia. In Lénárd F. (Szerk.), Alkalmazott pszichológia (pp. 453-498). Gondolat Kiadó.

Ranschburg J. (1987). Félelem, harag, agresszió. Tankönyvkiadó.

Rácz J. (1989). Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkori „devianciák”. Magyar Pszichiátriai Társaság.

Remete L. (Szerk.) (1980). A deviáns jelenségek külföldi könyvirodalmából. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

Rosta A. (2006). Fiatalkori bűnözés és bűnmegelőzés. PhD-értekezés. Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar.

Rózsa J. & Münnich I. (1990). Erőszakos bűnözés az elmúlt negyedszázadban. In Horváth T. & Lévai M. (Szerk.), Kriminológiai szakirodalom-gyűjtemény II. kötet (Válogatás a magyar kriminológiai irodalomból.) (pp. 20-35). Tankönyvkiadó.

Seeman, M. (1991). Alienation and Anomie. In Robinson, J. P., Shaver, P. R. & Wrightsman, L. S. (Eds.), Measures of Personality and Social Psychological Attitudes (pp. 290-371). Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-590241-0.50011-3

Simon, G. (2009). Báránybőrben. A nyílt agressziótól a manipulációig. Háttér Kiadó.

Smith, E. R. & Mackie, D. M. (2001). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó.

Urbán R. (2004). Érzelmek. In N. Kollár K. & Szabó É. (Szerk.), Pszichológia pedagógusoknak (pp. 95-118). Osiris Kiadó.

Virág Gy. & Vág A. (1990). Elméletek a bűnöző személyiségről. In Horváth T. & Lévai M. (Szerk.), Kriminológiai szakirodalom-gyűjtemény I. kötet (Válogatás a magyar kriminológiai irodalomból.) (pp. 312-327). Tankönyvkiadó.

Megjelent
2021-06-23
Hogyan kell idézni
BodaZ. (2021). Az emberölés kriminálpszichológiai megközelítése. Belügyi Szemle , 69(2. ksz.), 9-30. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.1
Rovat
Tanulmányok