Gondolatok az „Ius Puniendi” definíciójáról a jogelméletben

Kulcsszavak: ius puniendi, büntetés jogának értelmezése, ius puniendi értelmezése jogi állapotban

Absztrakt

Dolgozatomban az ius puniendi joggyakorlati értelmezésével foglalkozom azáltal, hogy történeti áttekintést nyújtok az e fogalommal kapcsolatos elméletekről a majdnem 6000 éves időtartam alatt, amíg állami monopóliummá és a büntetőjog humanizálásáig nem vált. Az ius puniendi, mint a büntetés jogalapjának értelmezése a különböző korokban, különböző elveken alapszik. A jogtudományi értelmezés kevésbé lesz releváns a jogi állam megszületésével, amikor az ius puniendi állami monopólium. Manapság az ius puniendi jelentése új, különböző elemekkel módosult és bővült, mivel a lehetőségek elve meghatározóbb szerepet játszik a modern államok büntetőjogi rendszerében. Tanulmányomban a büntetőjog klasszikus szerzőitől eltérően értelmezem és vizsgálom az ius puniendi-t, vagyis a büntetés jogalapjára utaló fogalmat, de modern funkciója miatt eredeti jelentésében, azaz a büntetés jogában. Munkámmal azt a kérdést kívánom megválaszolni, hogy be kell-e építeni az ius puniendi dogmatikusan kidolgozott kategóriáját a 21. századi anyagi és eljárási joggyakorlatba.

Hivatkozások

Angyal, P. (1920). A magyar büntetőjog tankönyve [Coursebook of Hungarian Criminal Law]. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság

Beccaria, C. (1989). A bűnökről és a büntetésekről [On Crimes and Punishment]. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Bentham, J. (1842). Polgári és büntető törvényhozási értekezések [An Introduction to the Principles of Morals and Education]. Tilsch

Blaskó, B. (2011). A büntetőjog előtörténete, eredete, kialakulása és fejlődéstörténeti vázlata az ókortól a XVIII. század végéig [The Pre-history, Origin, Birth and Development of Criminal Law from Classical Times to the End of the 18th Century]. Rendőrtiszti Főiskola

Blaskó, B. (2016). Magyar büntetőjog, általános rész [Hungarian Criminal Law]. Rejtjel KiadóBlaskó, B. (2019). A nemzetközi bűnügyi együttműködés alapjai [The Fundamentals of International Criminal Cooperation]. In Blaskó, B. & Budaházi, Á. (Eds.), A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga [The Law of International Criminal Cooperation] (pp. 5-32). Dialóg Campus Kiadó

Chauveau, A. & Hélie, F. (1837). Théorie de code pénal. Legrand et Descauriet

Farkas, Á. (2002). A falra akasztott nádpálca – avagy a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai [Cane out of Use – the Limits of Criminal Justice]. Osiris Kiadó

Feuerbach, J. A. (1799). Revision der Grundsätze und Grundbegriffe des positiven peinlichen Rechts. Henning

Finkey, F. (1902). A magyar büntetőjog tankönyve [Hungarian Criminal Law]. Politzer Zsigmond és fia Könyvkereskedése

Friedmann, E. (1912). A büntetés átalakulása [The Transformation of Punishment]. In Büntetőjogi dolgozatok Wlassics Gyula születése hatvanadik évfordulójának ünnepére [Studies in Criminal Law. Commemorating the 60th Anniversary of the Birth of Gyula Wlassics]. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda

Grotius, H. (1999). A háború és a béke jogáról II [De Jure Belli ac Pacis II]. Pallas Stúdió–Attraktor Kft.

Heller, E. (1924). A büntetőjogi elméletek bírálata [Criticism of Penal theories]. Budapest Kiadó

Horváth, T. (1981). A büntetési elméletek fejlődésének vázlata [The Development of Penal Theories]. Akadémia Kiadó

Irk, A. (1915). A büntetés átalakulása [The Transformation of Punishment]. Gombos Ferencz Lyceum Nyomda

Jhering, R. v. (1877). Der Zweck im Recht. Breitkopf & Härtel

Liszt, F. v. (1882/83). Der Zweckgedanke im Strafrecht. Juristische Zeitgeschichte 6. Nomos Verlagsgesellschaft

Locke, J. (1694). Two Treatises of Government. Awnsham and John Churchill

Martini, C. A. (1795). Positiones de iure civitatis. Buda Typis Regiae Universitatis

Montesquieu, C. L. (2000). A törvények szelleméről [L’Esprit des lois]. Osiris Kiadó–Attraktor Kft.

Nagy, F. (2012). Bevezető tanok [Introduction]. In Belovics, E., Gellér, B., Nagy, F. & Tóth, M. (Eds.), Büntetőjog I. Általános rész [Criminal Law. 1 General Part] (pp. 17-79). HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó

Pauler, T. (1872). Büntetőjogtan. [Criminal Law]. Pest

Szabó, A. (1989). A bűnfogalom jogi megítélése [Legal Definition of Crimes]. Jogtudományi Közlöny, 44(4), 167–172.

Szabó, I. (1980). A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon [Bourgeois State and Legal Studies in Hungary]. Akadémiai Kiadó

Szemere, B. (1841). A büntetésről, s különösebben a halálbüntetésről [On Punishment, Especially on Capital Punishment]. Magyar Kir. Egyetem

Szibenliszt, M. (1821). Institutiones juris naturalis, II. kötet (II. rész, VIII, 96. §. fejezet, 96. §) Jus naturae sociale complectens

Tóth, M. (2012). A büntetőjogi jogkövetkezmények [Legal Consequences in Criminal Law]. In Belovics E., Gellér B., Nagy F. & Tóth M. (Eds.), Büntetőjog I. Általános rész. [Criminal Law. 1 General Part] (pp. 369-464). HVG- Orac Lap- és Könyvkiadó

Vámbéry, R. (1913). Büntetőjog [Criminal Law]. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata

Megjelent
2021-05-06
Hogyan kell idézni
HorgosL. (2021). Gondolatok az „Ius Puniendi” definíciójáról a jogelméletben. Belügyi Szemle , 69(1. ksz.), 9-19. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.1.1
Rovat
Tanulmányok