Mire jó a büntetőjog?
Célszerűségi megfontolások kontra ultima ratio
Absztrakt
A 21. században a világnak újabb és újabb típusú veszélyekkel kell szembenéznie, amelyek kezelése során gyakran alkalmazzák elsődleges eszközként a legintruzívabb közhatalmi beavatkozás lehetőségét biztosító büntetőjogot. Meglátásunk szerint a büntetőjog hagyományos megtorláson és elrettentésen alapuló prevencióelmélete önmagában azonban kevéssé alkalmas bizonyos modernkori veszélyek – így terroristacselekmények, a szervezett bűnözés – elhárítására. Feltételezésünk szerint a közrend, közbiztonság megóvása, fenntartása, mint állami feladat csak abban az esetben biztosítható, ha az ilyen kiemelt veszélyességű cselekmények esetében nem a már megtörtént bűncselekményre reagál az állam, és az elkövetők példás megbüntetésével kívánja a generális prevenció céljait elérni, hanem akkor, ha képes a még el sem követett bűncselekmények megelőzésére, az elkövetők felderítésére, elfogására, jövőbeli cselekményük megakadályozására. Az államnak polgárai biztonságának garantálásához eszközökre, törvényi felhatalmazásra van szüksége. Tanulmányunkban a kriminálpolitika mibenlétének és alakulásának áttekintését követően, egy álláspontunk szerint kiemelt jelentőségű kriminálpolitikai vezérelvet mutatunk be: a végső eszköz (ultima ratio) jellegű büntetőjog követelményét. Célunk elsődlegesen az, hogy felhívjuk a figyelmet a magatartásirányítás büntetőjogon kívüli eszközeiben rejlő lehetőségekre, amelyek alkalmazásával bizonyos, a büntetőjoggal kevéssé jól kezelhető jelenségekkel szemben hatékonyabb védelmi mechanizmus alakítható ki.
Érkezett: 2020. augusztus 15.
Elfogadva: 2020. október 8.
Hivatkozások
Amberg E. (2012): Büntetőjogi ultima ratio? Magyar Rendészet, 12(4), 41–47.
Amberg E. (2014): Hol a határ? A büntetendőség problematikája az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében. Magyar Rendészet, 14(2), 11–18.
Amberg, E. (2018): Az ultima ratio elv interpretációjának fejlődési íve az Alkotmánybíróság gyakorlatában 1992 és 2016 között. Belügyi Szemle – Ordinem Facere: A Belügyi Szemle folyóirat időszaki kiadványa, 1, 5–15.
Angyal P. (1920): A magyar büntetőjog tankönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság
Barabás A. T. (2014): Áldozatok és igazságszolgáltatás. Országos Kriminológiai Intézet
Bárd K., Gellér B., Ligeti K., Margitán É. & Wiener A. I. (2002): Büntetőjog Általános rész. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Bárdos P. (1988): Megjegyzések a jog módszertanához. Jogtudományi Közlöny, 43(5), 269–272.
Békés Á. (2010): Az európai büntetőjog - Luxemburgi és Strasbourgi Büntető Ítélkezés. Értekezés.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola
Békés I. (2010): A büntetőjog és a büntetőjog tudománya. In Busch B. (szerk.): Büntetőjog Általános Rész. HVG-ORAC
Belovics E., Békés I., Busch B., Domokos A., Gellér B., Margitán É., Molnár G. & Sinku P. (2009): Büntetőjog Általános rész. Negyedik, hatályosított kiadás. HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Bengoetxea, J., Jung, H. & Nuotio, K. (2013): Ultima Ratio, is the Principle at Risk? Editors’ Introduction. Oñati Socio-legal Series, 1, 1–5.
Blaskó B. (2002): Magyar Büntetőjog Általános Rész. Tankönyv. Rendőrtiszti Főiskola. Rejtjel Kiadó
Blaskó B. (2017): Magyar Büntetőjog Általános Rész. Tankönyv. Hetedik, átdolgozott kiadás, Rejtjel Kiadó
Borbíró A. (2009): Bűnmegelőzés. In Borbíró A. & Kerezsi K.: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. I. kötet. Országos Bűnmegelőzési Bizottság
Bócz E. (1994): Legalitás, opportunitás és az ügyész diszkrecionális jogköre. Rendészeti Szemle, 42(1), 12–18.
Chronowski N. (2009): Uniós tagság és alkotmányos büntetőjog-alkotás. Bűnügyi Szemle, 57(1), 99–108.
Domokos A. (2008): A büntetőpolitika változásai Magyarországon. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Dubber, M. D. (2013): Ultima Ratio as Caveat Dominus: Legal Principles, Police Maxims, and the Critical Analysis of Law. TSpace Research Repository. https://doi.org/10.2139/ssrn.2289479
Eörsi Gy. (1961): A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Akadémia Kiadó
Eser, A. (2000): „Menschengerechte” Strafjustiz im Zeitalter von Europäisierung und Globalisierung. Sonderdrucke aus der Albert-Ludwigs-Universität
Finkey F. (1933): Büntetéstani problémák. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának
Kiadványsorozata, IV. sz.
Finszter G., Hajas G., Irk F., Kerezsi K., Kiss A. & Márki Z. (1999): Magyar kriminálpolitikai és rendvédelmi koncepció. Kriminológiai Közlemények, 57
Finszter G. (2013): A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó
Finszter G. (2018): A rendészeti igazgatás a közigazgatás része. In Dobák I. & Hautzinger Z. (szerk.): Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötete a 65 éves Boda József tiszteletére. Dialóg Campus Kiadó, 203–217.
Finszter G. (2019a): Forgatókönyvek. In Végh Zs. (szerk.): A rend kedvéért. Magánkiadás, 1129–1140.
Finszter G. (2019b): A vállalható és a nem vállalható társadalmi kockázatok. In: Végh Zs. (szerk.): A rend kedvéért. Magánkiadás, 934–966.
Forster K. (1874): Jog, Politika és Bölcsészet. Első rész. Zilahy Sámuel Bizománya
Földvári J. (1984): Magyar büntetőjog Általános rész. Tankönyvkiadó
Földvári J. (1987): Kriminálpolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Földvári J. (1997): Magyar büntetőjog általános rész. Negyedik, átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó
Gönczöl K. (2002): A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny, 57(5), 197–205.
Görgényi I. (2006): Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben. HVG-ORAC
Hacker E. (1924): Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe. Dunántúli Könyvkiadó és Nyomda Rt.
Herlin-Karnell, E. (2010): What Principles Drive (or Should Drive). European Criminal Law? German Law Journal, 11(10), 1115–1130. https://doi.org/10.1017/S2071832200020137
Herzog, F. (1990): Nullum crimen sine lege periculo sociali. Strafrecht als Fortsetzung der Sozialpolitik mit anderen Mitteln. – Vier Skizzen. In Lüderssen, K., Nestler, C. & Weigend, E.:
Modernes Strafrecht und ultima-ratio-Prinzip. Frankfurter kriminalwissenschaftliche Studien. Peter Lang
Hollán M. & Pallagi A. (2017): Közrend és közbiztonság, kriminálpolitika. Válaszok a bűnözésre. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Hollán M. (2016): Az új Büntető Törvénykönyv. In Jakab A. & Gajduschek Gy.: A magyar jogrendszer állapota. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet, 344–384.
Horváth T. (1981): A büntetési elméletek fejlődésének vázlata. Akadémia Kiadó
Husak, D. (2004): The Criminal Law as Last Resort. Oxford Journal of Legal Studies, 24(2), 207–235. https://doi.org/10.1093/ojls/24.2.207
Irk A. (1933): Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban. Szent István Akadémia
Irk A. (1938): A büntetőjog racionális és irracionális elemei. Székfoglaló értekezés. In Értekezések a filozófia és a társadalomtudományok köréből, 5(4), Magyar Tudományos Akadémia
Janza F. (2018): Elmélkedések. In Dobák I. & Hautzinger Z. (szerk.): Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötete a 65 éves Boda József tiszteletére. Dialóg Campus Kiadó
Jareborg, N. (2005): Criminalisation as Last Resort (Ultima Ratio). Journal of Criminal Law, 25(2), 521–534.
Jeschek, H-H. (1978): Lehrbuch des Strafrechts Algemeiner Teil. Dunker & Humblot
Kaiafa-Gbandi, M. (2011): The Importance of Core Principles of Substantive Criminal Law for an European Criminal Policy Respecting Fundamental Rights and the Rule of Law. European Criminal Law Review, (1)1, 7–34. https://doi.org/10.5235/219174411798862640
Kaiser, G. (1976): Kriminologie. Eine Einführung. In die Grundlagen. C. F. Müller
Karsai K. (2015): Az alapelvek rendszere az európai büntetőjogban. MTA Doktori értekezés. Szeged
Kerezsi K. (1998): Az alternatív szankciók szerepe a posztmodern társadalomban. In Gönczöl K. & Kerezsi K. (szerk.): Tanulmányok Szabó András 70-dik születésnapjára. Magyar Kriminológiai Társaság, 124–134.
Kerezsi K. (2020): Trend lesz-e (a jövőben is) a bűnözés csökkenése? Magyar Tudomány, 181(5), 577-590. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.2
Kis J. (2000): Az első magyar Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlata. In Halmai G.: A megtalált Alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. Indok, 48–98.
Kis N. (2018a): Az állami jogérvényesítés és a közigazgatási büntetés dilemmái. Dialog Campus
Kis N. (2018b): Lábjegyzet egy új törvényhez. In Dobák I. & Hautzinger Z. (szerk.): Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére. Dialóg Campus Kiadó, 361–368.
Kis N. (2019): A szabálysértési jog kialakulása, fejlődése és elméleti alapjai. In Hollán M. & Nagy J.: A szabálysértési jog tankönyve. Dialóg Campus, 25–33.
Korinek L. (2007): A büntetőpolitika irányelvei Magyarországon. In Jakab A. & Takács P.: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. I. kötet. Gondolat–ELTE ÁJK
Korinek L. (2019): A bűnözés haszna. In Végh Zs. (szerk.): A rend kedvéért. Magánkiadás, 1164–1166.
Lévay M. (2011): A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre. Pázmány Law Working Papers, (2)24, 2–10.
Ligeti K. (2000): Az Európai Közösség büntetőjoga. Állam és Jogtudomány, 41(3–4), 331–362.
Ligeti K. (2006a): Kriminálpolitika és pönológia. In Gönczöl K., Kerezsi K., Korinek L. & Lévay M.: Kriminológia – Szakkriminológia. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.
Ligeti K. (2006b): Az új Büntető Törvénykönyv általános részének koncepciója. Büntetőjogi Kodifikáció, 1, 4–53.
Ligeti K. (2009): Kriminálpolitika. In Borbíró A. & Kerezsi K.: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. I. kötet. Országos Bűnmegelőzési Bizottság
Liszt, von F. (1905): Strafrechtliche Aufsatze und Vortrage. J. Guttentag
Mándi T. (2015): Politikai gondolkodás. In Körösényi A.: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. OSIRIS–MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, 13–32.
Melander, S. (2013): Ultima ratio. European Criminal Law. Oñati Socio-legal Series, 4(1), 42–61. https://doi.org/10.5235/219174413806915441
Mitsilegas, V. (2014): EU Criminal Law Competence after Lisbon: From Securitised to Functional Criminalisation. In Arcarazo, D. A. & Murphy, C. C.: EU Security and Justice Law. After Lisbon and Stockholm. Hart Publishing
Montesquieu, C.-L. (1955) [1721]: Perzsa levelek. Budapest
Nagy F. & Tokaji G. (1998): A magyar büntetőjog általános része. Korona kiadó
Nagy F. (2010): A magyar büntetőjog általános része. Második, átdolgozott kiadás. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Nagy F. (2013): Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban. Akadémiai Kiadó
Nagy F. (2018): Az állami büntetőhatalom korlátozása ellen ható tendenciák a büntetőjogban. Állam- és Jogtudomány, 59(1), 78–92.
Németh Zs. (2012): A közbiztonság kriminológiai aspektusai. In Juhász Zs., Nagy F. & Fantoly Zs. (szerk.): Sapienti sat: Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 365–376.
Öberg, J. (2014): Do we really need criminal sanctions for the enforcement of EU law. New Journal of European Criminal Law, 6(5), 370–387. https://doi.org/10.1177/203228441400500307
Paczolay P. (2003): Alkotmánybíráskodás a politika és jog határán. In Szabó M.: Alkotmánybíráskodás - Alkotmányértelmezés. Rejtjel Kiadó, 9–31.
Palánkai T. (1998): Alkotmányos büntetőjog. Néhány gondolat az Alkotmánybíróság büntető igazságszolgáltatást érintő határozatairól. In Gönczöl K. & Kerezsi K. (szerk.): Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Magyar Kriminológiai Társaság, 17–33.
Pallagi A. (2014): Büntetőpolitika az új évszázad első éveiben. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Petrasovszky A. (2005): Az állam büntetőjogi hatalma Sziebenliszt Mihály művében. In Doktoranduszok fóruma 2005: Miskolc, 2005. november. 9. Állam- és Jogtudományi Kar szekciókiadványa, 209–215.
Pikler Gy. (1897): A jog keletkezéséről. Politzer Zsigmond Könyvkereskedő Kiadása
Pikler Gy. (1898): A büntetőjog bölcselete. 2. kiadás, Politzer
Pikler Gy. (1910): A büntetőjog bölcselete. VII. javított kiadás, Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Polt P. (2020): Az egyezség. Magyar Tudomány, 181(5), 629-644. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.6
Schonsheck, J. (1994): On Criminalization. 1, Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-015-8100-4_1
Sólyom L. (2001): Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó
Somló B. (1906): Somló Bódog jogbölcseleti előadásai. Második füzet. Sonnenfeld Adolf könyvés műnyomdája
Soós L. (2011): Akkor és most. In Fenyvesi Cs. (szerk.): Magyar Büntetőjogi Társaság Jubileumi Tanulmánykötete. Magyar Büntetőjogi Társaság, 189–197.
Szabó A. (1992): Büntetőjogi gondolkodásunk jelenlegi állása. Jogtudományi Közlöny, 47(11–12), 555–557.
Szabó A. (2004): Recepció és kreativitás a büntetőjogban. In Sajó A.: Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban. Áron Kiadó
Szemere B. (1841): A büntetésről, s különösebben a halálbüntetésről. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda
Szomora, Zs. (2013): Büntetőjogi garanciák az Alkotmányban és az Alaptörvényben. In Drinóczi T., Jakab A. & Szabó I. (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011. Pázmány Press, 257–276.
Szöllősi G. (2012): A társadalmi problémák (konstrukcionista) elméletének alapjai. Z–Press
Thorburn, M. (2011): Constitutionalism and the Limits of the Criminal Law. In Duff, R. A., Farmer, L., Marshall, S. E., Renzo, M. & Tadros, V.: The Structures of the Criminal Law, 85-105. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199644315.003.0005
Tóth M. (2020): A precedensek csapdái. In Madai S., Pallagi A. & Polt Péter (szerk.): Sic itur ad astra. Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére. Ludovika Egyetemi Kiadó
Tuori, K. (2013): Ultima Ratio as a Constitutional Principle. Oñati Socio-legal Series, 3(1), 6–20.
Udvarhelyi B. (2017): Az uniós anyagi büntetőjog és alkotmányos alapjai a Lisszaboni Szerződés tükrében. PhD értekezés. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Vámbéry R. (1913): Büntetőjog. Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Vári V. (2015): A bűnüldözés strukturális hatékonysága. Magyar Rendészet, 16(5), 105–129.
Vígh J. (1995): Kriminálpolitikai alapelvek. Kriminológiai Közlemények, Különkiadás, 89–98.
Vokó Gy. (2012): A büntetési teóriák racionalitásai. Büntetőjogi Szemle, 1, 31–45.
Walker, N. (1994): A büntetőjog alkalmazási köre. In Horváth T. & Szük L.: Büntetőjogi szakirodalomgyűjtemény.
Nemzeti Tankönyvkiadó, 458–469.
Yoon, Y. C. (2001): Strafrecht als ultima ratio und Bestrafung von Unternehmen. Peter Lang
Zipf, H. (1973): Kriminalpolitik, Eine Einführung In: die Grundlagen. Müller
.png)
