Utasítás a diszkriminációval szembeni holisztikus megközelítésben

Kulcsszavak: utasítás, diszkrimináció, jog, állami szektor

Absztrakt

Az adminisztrációs tevékenység manapság az élet minden területén jelen van és általánosan jellemzővé vált. A cikk azzal a céllal készült, hogy felhívja a figyelmet az olyan diszkriminatív eróziókra, amelyek időnként rejtett területként jelennek meg a közigazgatásban, és amelyek kisebb devianciáknak tűnhetnek a gyerekkorban, de a szervezeti egység dezintegrációjához vezethetnek felnőttkorban. Másrészt azonban a dolgozók életminőségét is rontják, mivel a pszichoszociális kockázatoknak kitett dolgozók egészségügyi kockázata sokkal magasabb szintű, mint az ebben nem érintetteké. Ennek legismertebb tünetei a stressz, az alvászavar, a fáradékonyság és a depresszió (URL 1). Az utasítás és a diszkrimináció kapcsolatának holisztikus megközelítésére törekedtem, az ember legenyhébb szocializációs tévedésétől a legsúlyosabb bűncselekményekig. Úgy vélem, hogy valamely személy diszkriminatív viselkedését az egyszerűbb személyes devianciától a súlyosabb esetekig terjedő skála jellemzi. A genocídium is bizonyosan magában foglalja ennek négy egyszerűbb fokozatát, a fizikai erőszak kifejtését, a diszkriminációt, a verbális kifejezéseket és a diszkriminatív gondolatokat. Felhívtuk a figyelmet, hogy a ‘láthatatlan’ formájában káros hatású, de a tartalmában a normálistól eltérő. Talán az elkerülés az egyik leginkább befelé forduló magatartás napjainkban, amely – a személyiség gyermekkorban történő torzításával – nyomot hagy a felnőtt mindennapi életében és közéleti tevékenységében. Diszkrimináció esetében a nem jogi jellegű szankciók, amelyek aláássák az elkövető társadalmi autoritását, szintén jelentősek lehetnek, pl. gúnyolódás, bosszantás, kinézet, beszédmód, amelyek sokkal gyakoribbak, mint a jogi szankciók és számos torzulást okozhatnak az elkövetőben és környezetében, nem utasítás jellegű diszkrimináció kell a közigazgatásban, amely a jó közigazgatási szolgáltatásokat és a közalkalmazottak jó közérzetét biztosítja. A bürokratikus rendszerben a precíz szabályozás az, ami az utasítás általi diszkrimináció leküzdésére használható, mivel az nemcsak a legjobb módszer koordinálására és rögzítésére szolgál, de az egyedi esetek egységes és azonos kezelését is biztosítja (Gajduschek, 2000, 44.). Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy a diszkriminációs tilalom érvényesítése, annak elvei, lojalitása, nem részrehajló jellege, elkötelezettsége vagy professzionalizmusa, valamint a közszolgáltatások felhasználóinak bizalma a közszolgáltatásban mindig a szakszerű közigazgatás érdeke.

Hivatkozások

Allport. G. W. (1954): The Nature of Prejudice. Addison-Wesley

Argyle, M. (1992): The Social Psychology of Everyday Life. New York: Routledge

Belovics E. – Gellér B. – Nagy F. – Tóth M. (2014): Büntetőjog I.; Általános rész. [Criminal Law I.; General part]. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft

Hopwood, C. J. – Morey, L. C. – Markowitz, J. C. (et.al.) (2009): The Construct Validity of Passive-Aggressive Personality Disorder. Psychiatry: Interpersonal and Biological Processes, 3, 256–267.

Kaltenbach J. – Muhi E. – Márton U. – Geskó S. – Iványi K. (2007): Anti-Discrimination Handbook Prepared within the framework of the program of the Ministry of Social Affairs and Labor entitled Civil Organizations and the Implementation of the Anti-Discrimination Act. Budapest: Clone Design Kft., 26.

Kis, B. – Gellért, B. (2005): The Hungarian codification of international crimes de lege ferenda. In: Imre A. (2005): Wiener Festive Volume. Budapest: KJK-Kerszöv Kft., 365.

Kussbach E. (2005): International and European Criminal Law. Budapest: Stephen’s Company, 40–41.

Lemkin’s, R. (1944): Axis Rule in Occupied Europe: Laws of Occupation - Analysis of Government - Proposals for Redress. Washington, D.C.: Carnegie Endowment for International Peace

Nieminen, K. (2019): Eroding the protection against discrimination: The procedural and de-contextualized approach to S.A.S. v France. International Journal of Discrimination and the Law, 2, 69–88. https://doi.org/10.1177/1358229119838457

Numhauser-Henning, A. (2001): Legal Perspectives on Equal Treatment and Non-Discrimination Kluwer. Law International

Polt, P. (1987): Some issues of the development of international criminal law. Journal of Law, 4, 172-178.

Roulstone, A. – Mason-Bish. H. (eds.) (2013): Disability. Hate Crime and Violence Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203104460

Szajbély, K. (2009): Action against Racial Discrimination in the European Union, Transposition of Standards in France, Great Britain and Hungary. Doctoral Dissertation

Tobler, C. (2006): Indirect Discrimination a Case Study Develeopment of the Legal Concept of Indirect Discrimination under EC. Antwerpen: Law Intersentia

Vincent, F. – Radford, K. – Jarman, N. – Martinowitz, A. – Mary-Rallings, M-K. (2009): Hate Crime against People with Disabilities A baseline study of experiences in Northern Ireland. Institute for Conflict Research, 6. 69-70.

Megjelent
2020-07-15
Hogyan kell idézni
MakkosN. (2020). Utasítás a diszkriminációval szembeni holisztikus megközelítésben. Belügyi Szemle , 68(1. ksz.), 79-93. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.1.6
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei