A túlterheléses migráció kifejezésének helye a migrációelméletben
Absztrakt
A tanulmány a klasszikus és modern migráció elméletek tanait követve, azok elemzésének felhasználásával, tudományelméleti módszertan alkalmazásával vizsgálja Magyarország schengeni külső határain a reguláris és irreguláris migráció (Hautzinger, 2018, 11-21.) hatásait. Az elemzések értékelési adataiból beazonosíthatóvá válik egy olyan jellemző, amely korábban nem jelentkezett európai viszonylatban, illetve más földrészek nemzeteit sem érintette abban a komplexitásában, mint Magyarországot a 2014. és 2015. években, a hatályos nemzeti és nemzetközi, valamint schengeni normatív szabályozókeretek közti elvárásokkal. Az adatok vizsgálatának és a kapcsolódó elemek összefüggéseinek elemzéséből beazonosíthatóvá vált a migráció hatásainak újszerű, korábban nem kutatott és publikált megközelítése, annak leírása, egy új fogalom megalkotása. A reguláris és irreguláris migrációra jellemző túlterhelés módszertani kutatási eredményei önálló tanulmányok tárgyát képezhetik.
Hivatkozások
Anderson M. (1996): Frontiers: Territory and State Formation in the Modern World - Cambridge Polity, 5.
Balogh R. (2008): Migráció, mint anomália - a bevándorló-kérdéstől a bevándorló-veszélyig [Migration as an anomaly - from the immigrant issue to the immigrant threat]. De Iurisprudentia et Iure Publico: Jog- és Politikatudományi Folyóirat, 414-426.
Berry, M. – Garcia-Blanco, I. – Moore, K. (2015): Press Coverage of the Refugee and Migrant Crisis in the EU: A Content Analysis of Five European Countries Report prepared for the United Nations High Commission for Refugees, 3-11.
Bruhács J. (1999): Nemzetközi jog II [International law II.]. Budapest: Dialog Campus, 81.
Chimienti, M. – Solomos, J. (2011): Social Movements of Irregular Migrants, Recognition, and Citizenship. Globalizations, 344-345. https://doi.org/10.1080/14747731.2011.576854
Éberhardt G. (2019): A túlterheléses migráció kifejezésének helye a migrációelméletben [Identification of overloaded migration concept in migration theory]. Belügyi Szemle, 10, 42-45.
Finszter G. (2002): Jogi válaszok a migráció kérdésében [Legal answers in migration issues]. Országos Kriminológiai Intézet, 149-162. http://www.kriminologia.hu/sites/kriminologia.hu/files/finszter_geza.pdf
Finszter G. (2016): A rendészet és a rendészeti igazgatás elmélete [Law enforcement and its theory]. Budapest: NUP, 61.
Giddens, A. (1990): The consequences of Modernity. Polity Press, 64.
Hautzinger Z. (2013): Az első idegenjogi törvény [First Hungarian law of aliens’ rights]. In: Gaál, Gy. – Hautzinger, Z. (eds): A modernkori magyar határrendészet száztíz éve [Hundred and ten years of modern Hungarian border control]. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata, 179-183.
Hautzinger Z. (2014): A magyar idegenjog rendszere és az idegenjogi (szak)igazgatás [The system of Hungarian international law and administration]. Pro Publico Bono, 2, 69-78.
Hautzinger Z. (2018): A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése [Migration and the appearance of foreigners in criminal law]. Pécs: AndAnn Kft.,11-21.
Hárs Á. (1992): A nemzetközi migráció néhány problémájáról [Some issues of international migration]. Szociológiai Szemle, 2, 123-137.
Hegyaljai M. (2016): Migráció - bűnügy - nemzetközi kitekintés [Migration – crime – international overview] In: Hautzinger Z. (ed): A migráció bűnügyi hatásai [Criminal effects of migration]. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, 11–17.
Kerezsi K. (2018): A párbeszéd hatalma - A helyreállító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitikában [Power of dialogue – role of restoring jurisdiction in public politics]. Budapest: Dialóg Campus, 16.
Krasner, S. D. (1995): Power Politics, Institutions, and Transnational Relations. In: Thomas Risse-Kappen, ed., Bringing Transnational Relations Back. New York: Cambridge University Press, 268. https://doi.org/10.1017/CBO9780511598760.009
Huntington, S. P. (1973): Transnational Organizations in World Politics. World Politics, 333–368. https://doi.org/10.2307/2010115
Maslow, H. A. (1943): A theory of human motivation. Psychological Review, 4, 370-396. https://doi.org/10.1037/h0054346
Nagy B. (2016): Hungarian Asylum Law and Policy in 2015–2016. Securitization Instead of Loyal Cooperation. German Law Journal, 6, 1041. https://doi.org/10.1017/S2071832200021581
Ördög I. (2013): Menekültügyi mítoszok, féligazságok [Myths and half-truths related to refugee policy]. Fundamentum, 1, 74-77.
Radcliffe-Brown, A. R. (1940): On Social Structure. Journal of the Royal Anthropological Society of Great Britain and Ireland, 5, 1-12. https://doi.org/10.2307/2844197
Ritecz Gy. – Sallai J. (2015): A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetősége [Trends, reasons and management of migration]. Budapest: Hanns Seidel Alapítvány, 11-20.
Ritecz Gy. – Sallai J. (2016): A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0 [Trends, reasons and management of migration]. Budapest: Hanns Seidel Alapítvány, 169.
Sallai J. (2013): A határrendészet első kézikönyve [The first manual of border control] In.: Gaál Gy. – Hautzinger Z. (eds.): A modernkori magyar határrendészet száztíz éve [Hundred and ten years of modern Hungarian border control]. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata, 61-63.
Sallai J. (2015): A rendészet kihívásai napjainkban [Challenges of law enforcement nowadays]. Magyar Hadtudomány, 1-2, 135.
Sik E. (szerk.) (2012): A migráció szociológiája 1. [Sociology of migration 1.]. Budapest: ELTE TáTK http://old.tarki.hu/hu/about/staff/sb/Migracio_Szociologiaja_1.pdf
Sik E. (szerk.) (2012): A migráció szociológiája 2. [Sociology of migration 2.]. Budapest: ELTE TáTK. http://old.tarki.hu/hu/about/staff/sb/Migracio_Szociologiaja_2.pdf
Stumpf, J. (2006): The crimmigration crisis. Immigrants, crime, and sovereign power. American University Law Review, 2, 367-419.
Szalai É. E. (2014): Nemzetközi migráció jelensége és tendenciái az egyes földrajzi térségekben; Indiai migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra [The phenomenon and tendencies of international migration in crtain geographical regions; migration in India and Indian diaspora]. In: Tarrósy I. – Glied V. – Vörös Z. (eds): Migrációs tendenciák napjainkban [Migration tendencies nowadays]. Budapest: Publikon Kiadó, 137.
Talcott, P. (1951): The social system. London: Routledge, 17-20.
Teke A. (2018): A migrációkezelés és problématérkép dilemmája [Dilemma of migration management and problem map]. In.: Teke A. (ed): Európa határokkal – Határok nélkül? - Mobilitás – legalitás – illegalitás [Europe without borders? – Mobility –legality – illegality]. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, 110-128.
Tóth J. (2001): A nemzetközi migráció jogi alapjai [Basics of international migrationg] In: Lukács É. – Király M. (eds): Migráció és Európai Unió (Migration and the European Union). Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, 20.
Tóth J. (2015): Migrációs fogalomtár [Terms related to migration]. Budapest: Közelkép, 159-169. http://econ.core.hu/file/download/mt_2015_hun/kozelkep_4.pdf
.png)
