Nyelvtudományi Közlemények

Rövid szófejtések – öt ismeretlen származásúnak tartott szavunk eredete

Gergely Antal M. — h, 30 dec 2024 00:00:00 +0000

Az UEW digitalizált, online változata, az Uralonet adatbázisként és keresőmotorként hasznos eszköze lehet új magyar vagy más uráli etimológiák megtalálásában, és erre a célra már a korábbi etimológiai kutatásaimban is felhasználtam. Jelen tanulmányomban négy nyelvjárási, ill. elavult szót, valamint egy egy közszót mutatok be, amelyeket korábban ismeretlen vagy bizonytalan eredetűnek tekintettek, és amelyekhez most az Uralonet segítségével felmutathatunk lehetséges uráli megfelelőket. A nyelvjárási gyóta ’erdő; erdei legelő’ szó töve az U *jotka ’Zwischenraum, Mitte’ (№ 193) rekonstruktummal hozható összefüggésbe. A kihalt hatak ’gyomor, has’ szó töve feltehetően egy U *koktɜ (? *koptɜ) ’belsőség; üreges belső szerv’ (№ 1327 alapján) alakból származik mordvin, manysi és szölkup példákkal kiegészülve. A régi nyelvi héla ’vadzab; gyomnövényes terület’ hangtani bizonytalanságok mellett talán a FW *kalke ’Haar; Halm, Achel’ (№ 1265) leánynyelvi szavakhoz köthető. A hever- ige és újonnan javasolt obi-ugor megfelelői esetleg bizonytalanul kapcsolódnak az U? *kȣrŋa- ’partra sodródik, kiköt; sodródik, lebeg a víz tetején’ (№ 361 alapján) szócsaládhoz. A nyelvjárási, bizonytalan képzésű szilke ’széles szájú öblös cserépedény’ töve és a manysi сулья ’бутылка’ valószínűleg az U *śulɜ ’edény, vályú’ (№ 982 alapján) rekonstruktumhoz tartoznak.

Egy komi-permják korpusz létrehozásának kihívásai: igék és melléknevek

Ditta Szabó, Nikolett F. Gulyás, Szilvia Németh — h, 30 dec 2024 18:24:21 +0000

A tanulmány egy új komi-permják korpusz (PermCorp) létrehozásának aktuális lépéseiről számol be. Projektünk (NKFIH FK 143242) célja a nyelv első gold sztenderd korpuszának létrehozása elsősorban korábban már publikált, írott szövegek alapján. A korpusz szövegeit kutatócsoportunk a FieldWorks Language Explorer (FLEx) szoftver segítésével annotálja oly módon, hogy a program beépített általános célú morfológiai elemzőjével előcímkézzük a mondatokat, majd az előállt gépi javaslatokat manuálisan ellenőrizzük. A projekt kimeneteleként elérhetővé tesszük majd a FLEx állományt, melynek segítségével más kutatók is könnyebben annotálhatják a saját komi-permják szövegeiket. Ahhoz, hogy az általános elemzőt használni lehessen, fel kell készítenünk a komi-permják nyelvrendszerre, vagyis a szoftver igényei szerint formalizálnunk kell a komi-permják morfológiát. A tanulmány az elemző alapelveinek ismertetése után ennek a folyamatnak a kihívásaiból mutat be néhány konkrét példát a melléknevekkel és az igékkel kapcsolatban.

Az elme szó ’memória’ jelentése az ómagyar korban

Réka Szabó — h, 30 dec 2024 18:55:34 +0000

Tanulmányomban az elme szó ’memória’ jelentésének létezését bizonyítom az ómagyar korban. Ez a jelentés egy szélesebb körű kutatás „melléktermékeként” került napvilágra. Eredendően a kutatás középpontjában az elme fogalmának konceptualizációja áll, a legrégebbi adatoktól kezdve a jelenkorig. E folyamat rekonstruálásához kigyűjtöttem az elme szó összes ómagyar kori adatát a Magyar Generatív Történeti Szintaxis korpuszából. Ezekből kitűnik, hogy számolhatunk egy ’memória’ és egy ’figyelem’ jelentéssel is, amelyek közül a jelen cikkben a ’memória’ jelentést tárgyalom. Hangsúlyozandó, hogy az elme szó esetében ez a jelentés napjainkban része a köznyelvnek, a mai értelmező szótárak tartalmazzák őket, ám történeti szótárainkban nem szerepelnek. Megtalálhatók viszont számos régi szótárunkban. A kérdés tehát nem az, hogy létezett-e valaha ilyen jelentés, hanem az, hogy meddig nyúlik vissza az adatolhatóságuk, mikor kezdték elfoglalni helyüket a jelentésstruktúrában.

Tulajdonképpeni jelentésükben (is) szinonim igék jelentéseinek összefüggései a felcserélhetőség és a szinonímia vonatkozásában

Éva Hrenek — h, 30 dec 2024 19:27:55 +0000

Esettanulmányomban három ige, a szúr, a bök és a döf jelentéseit elemezve az igei szinonímia azon típusával foglalkozom, amelyben az egy szinonimakörbe tartozó igék tulajdonképpeni jelentésükben is közel állnak egymáshoz. A valós nyelvhasználatból származó (korpusz)adatokat vizsgáló kutatásom egyrészt a szerves nyelvelmélet komponenses szemantikájára épül, amely a metaforizációs folyamatokban is döntő szerepet tulajdonít a jelentésmozzanatoknak (pl. Zsilka 1978), másrészt a rendelkezésre álló korpuszadatokon gyakorisági vizsgálatokat is végzek, összekapcsolva egymással a kvalitatív jelentéselemzések eredményeit és a gyakorisági adatokat. Az eredmények értelmezése során felhasználom a funkcionális kognitív nyelvészet (pl. Dancygier (szerk.) 2017, Tolcsvai Nagy (szerk.) 2017) releváns alapvetéseit is.

Az itt bemutatott kutatás fő célkitűzése a felcserélhetőség és a(z igei) szinonímia közötti kapcsolat jobb megismerése, valamint annak feltérképezése, hogy hogyan integrálhatók a gyakorisági adatok a dolgozatban felvázolt, alapvetően kvalitatív elemzéseken alapuló megközelítésbe.

Szinte, szintén, éppen, majd: funkcionális variáció és változás középmagyar regiszterekben

Mónika Varga — h, 30 dec 2024 20:14:16 +0000

A mai magyar köznyelvben a közös eredetű szinte és a szintén eltérően használatos. A 16–18. században ugyanakkor egymás funkcionális variánsai lehettek olyan szerepekben is, amelyekben manapság nem aktívak (emellett kevésbé is vannak feltárva). Az approximátor és az intenzitást, sőt akár meggyőződést kifejező szinte és szintén elhatárolását objektív szerkezeti tényezők híján eddig elsősorban a tágabb kontextus segítette. Jelen tanulmány a kollokációk bevonásával és korszakra jellemző funkcionális variánsokkal való összevetéssel próbál hozzájárulni az egyes korábban feltárt szemantikai-pragmatikai (al)kategóriák szerkezeti-szemantikai sajátosságainak megértéséhez. Az elemzés a variánsok időbeli és az eltérő regisztersajátosságokkal bíró szövegtípusok szerinti megoszlására is kitér.

Magyar artikulációs fonetikai kísérleti kutatások a kezdetektől napjainkig

Alexandra Markó, Tekla Etelka Gráczi, Kornélia Juhász, Andrea Deme — h, 30 dec 2024 21:31:47 +0000

A tanulmány a magyar artikulációs fonetika történetét ismerteti, áttekintést nyújtva annak főbb tendenciáiról, a változó technológiai háttérről és a főbb eredményekről. A magyar nyelvvel kapcsolatos artikulációs kísérletek közel 140 éves történetét három nagy korszakban mutatja be. Az időszakok határait jelentős mérföldkövek és/vagy a történelmi-politikai háttér változása miatti többéves szünetek jelölik ki. Az első, 1887-től a második világháború végéig tartó időszak a szórványos vizsgálatok korszaka, amelyben egyes beszédhangcsoportok vizsgálata áll a középpontban. A második időszak a Magyar Népköztársaság égisze alatt új intézményi háttér és új eszközök megjelenését mutatja. Ennek az időszaknak a második felében a magyar köznyelv kimerítő dokumentálásának igénye kerül a középpontba egy új műfaj, a fonetikai atlasz formájában. A második évezred utáni harmadik időszak új kutatási kérdések és paradigmák előtt nyitotta meg a teret a modern eszközök, mint például az elektromágneses artikulográfia, az ultrahangos nyelvi képalkotás vagy az elektroglottográfia révén.

Stratégiák a belső beszédben

Zoltán Bánréti, Bálint József Ugrin — k, 31 dec 2024 10:17:13 +0000

A belső beszédre vonatkozó nemzetközi kérdőíves kutatások egy továbbfejlesztett változatát elsőként adaptáltuk magyar nyelvre, tanulmányunkban 1675 személy részvételével kinyert eredményeket értelmezünk. Az interneten elérhető kérdőív 35 különböző állítást tartalmazott a belső beszédről. A személyek ezekre válaszoltak a mindig, gyakran néha, előfordult már, soha képezte skála valamelyik elemének kiválasztásával. A válaszmintázat elemzésén túl a mintán belüli varianciák feltárása révén olyan válaszadói csoportokat, azaz válaszadói stratégiákat találtunk, melyek a személyeknek a belső beszédük karakterére vonatkozó élményei variánsait tükrözik. Öt fő válaszadói csoportot, azaz alapstratégiát találtunk: Elszenvedő, Dialogikus-Mondatszerű, Monologikus-Mondatszerű, Monologikus-Sűrített és Hezitáló alapstratégiák. Ezek motiválják a kiinduló feltételezésünket, miszerint a belső beszéd olyan szenzomotoros rendszer, mely mentálisan szimulált jeleket használhat a külső beszédfolyamatok belső modelljében, azaz a belső beszéd a külső beszéd szimulációs modellje lehet.

Nyina Alekszejevna Liszkova (1944–2024)

Márta Csepregi — k, 31 dec 2024 08:35:47 +0000

Jevdokija Andrejevna Nyomiszova (1936–2024)

Mária Sipos — k, 31 dec 2024 08:33:10 +0000

Simoncsics Péter (összeáll.), Párhuzamos életrajzok: Hajdú Péter (1923–2002) és Robert Austerlitz (1923–1994) pályájáról

Tamás Janurik — k, 31 dec 2024 08:37:51 +0000

Maticsák Sándor, Megtalált szavak. Az orenburgi expedíció (1768–1774) Volga–Káma-vidéki finnugor anyaga

János Pusztay — k, 31 dec 2024 08:40:46 +0000

Gregor Ferenc, A szlovák nyelv magyar elemei

István Vig — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

Baranyiné Kóczy, Judit – Sipőcz, Katalin (eds), Embodiment in cross-linguistic studies: The ‘heart’

Lilla Petronella Szabó — k, 31 dec 2024 08:51:07 +0000