Magyar Filozófiai Szemle

Ludassy Mária 80

László Bernáth — 2025-09-10

Ludassy Mária köszöntése

János Kis — 2025-09-10

A processzuális jogfilozófiától a rendszerváltások pszichológiájáig

Iván Zoltán Dénes — 2025-09-10

1979 novemberében (eredetileg a Bibó emlékkönyv számára) tanulmányt írtam A hatalom humanizálása címmel Bibó István 1945 előtti írásairól, amely a Magyar Filozófiai Szemlében (Dénes 1980), majd Az önrendelkezés érvényessége című tanulmánykötetben (Dénes 1988. 305–340) látott napvilágot. Alábbi tanulmányomban Bibó István (azóta javarészt a Bibó István Szellemi Műhely keretében feldolgozott) életrajza és életműve áttekintésére vállalkozom.

Lejtős pályán

László Perecz — 2025-09-10

Res cogitans és a történetek

Gábor Boros — 2025-09-10

Hume és a gyakorlati indokok

Imre Orthmayr — 2025-09-10

Tanulmányom nem Hume-nak a gyakorlati érveléssel kapcsolatos felfogását elemzi, bár részben tárgyalja. Célom a gyakorlati indoklásról szóló kortárs elméletek egy részének feltérképezése, amelyeknek kiinduló- vagy célpontja többnyire Hume koncepciója volt.

A könyvégetés elveszett kultúrája

Tamás Miklós — 2025-09-10

Ha fellobbannak is a világban könyvmáglyák, nyugaton nincs már tűz a könyvégetésekben. Egykor veszedelmesnek tartott erőket ítéltek tűzhalálra. A könyvektől felénk ma legfeljebb néhány groteszk politikus vagy fanatikus szubkultúra tart – a tragikus ezúttal is komikusba fordult.
Ideje megemlékeznünk az emberi civilizáció ama évezredeiről, amikor a szavak, könyvek, képek stb. tiltásának, ünnepélyes megsemmisítésének még megvolt a rémületet keltő vagy éppen felszabadító dimenziója, hihető pátosza, súlya. Amikor a szövegrombolás fúriáját még nem pusztán langyos viszolygás kísérte. Azokról az időkről, amikor még félték a szavakat, mert azok roppant erővel bírtak, s hiszen valóban: az az elmúlt világ a szó világa volt.
Az emberiség hosszú gyermekkora volt ez, amikor a szó varázserővel bírt, a tiltás szent, a tiltott szavakat kimondani, leírni, terjeszteni pedig bűn, olykor meg boldog lázadás, csíny, próba volt: szembeszegülés a felsőbb erőkkel. A nemnek csak ott van értelme, ahol az igennek is: összetartoznak, egymásra utalnak.

Tocqueville és a történelem vége

Tamás Nyirkos — 2025-09-10

Lehetséges-e immanens kritika?

György Czétány — 2025-09-10

Szükségetika

István Sümegi — 2025-09-10

A testi szelf és a testtelen

Katalin Vermes — 2025-09-10

Miért vitatkozunk a kognitív fenomenológián?

Julianna Végh — 2025-09-10

Kepler gondolatainak közvetlen közelében

Boglárka Berei — 2025-09-10

Az alexandriai szőnyegszövő

Róbert Somos — 2025-09-10

Studium és punctum

András Kardos — 2025-09-10

Képek által érteni

Veronika Darida — 2025-09-10

Bacsó Béla filozófiai és esztétikai szövegközléseiről

János Weiss — 2025-09-10