Magyar Filozófiai Szemle

Nyelv – filozófia – történet

2026-09-30T08:25:41+00:00

Kelemen János – barátai, kollégái számára Jimmy – Széchenyi-díjas akadémikus, nemzetközileg elismert, többszörösen iskolateremtő filozófus a történelemfilozófia, filozófiatörténet, analitikus filozófia és nyelvfilozófia mellett az italianisztikában és a magyar Dante-kutatásban maradandó és megkerülhetetlen eredményekkel. Az ELTE BTK Filozófia Intézetének meghatározó oktatója, vezetője. 1999-ben ő indította azt a Nyelv, jelentés, interpretáció tanévnyitó konferenciasorozatot, amelynek keretében az Intézet 2024. október 10–11-én Jimmy-emlékkonferenciát szervezett Nyelv – filozófia – történet címmel. A Magyar Filozófiai Szemle 2025/4. lapszáma e konferencia előadásaiból válogatott tanulmányokkal tiszteleg Kelemen János filozófiai munkássága előtt. A konferencia nyomán tervezett online kötet több további megemlékező írással egészíti majd ki e lapszámot.

Kelemen János és a történelemfilozófia

2026-09-30T08:25:42+00:00

2024. január 31-én, 80 éves korában elhunyt Kelemen János, az ELTE professor emeritusa, az MTA rendes tagja, barátai és ismerősei számára Jimmy. Az ELTE BTK Filozófia Tanszékén 27 évesen kezdett filozófiát tanítani 1970-ben és folytatta 2012-ig. Elsősorban a történelemfilozófia területén voltam tanítványa, majd vele közös szemináriumokat tartó kollégája. Az alábbiakban főként, de nem kizárólag ebben a tárgykörben tekintem át oktatói és publikációs tevékenységét.
Mondandóm első felét Jimmy két korai egyetemi kurzusa köré szervezem, amelyekről részletes órajegyzeteim alapján tematikus áttekintést nyújt az I. és II. Függelék: az első az 1978–1979-es tanév 1–2. félévében tartott A humán tudományok episztemológiája című szemináriumáról, a második az 1979–1980-as tanév 1–2. félévében tartott Strukturalizmus előadásáról.

Kelemen János a történelemfilozófia hasznáról és káráról

2026-09-30T08:25:41+00:00

Kelemen János gazdag és szerteágazó életművének egyik fő tengelyét – a nyelvfilozófia és a strukturalizmus mellett – a történelemfilozófia jelöli ki. Filozófiai karrierje legkorábbi kezdeteitől fogva tanulmányok sorában foglalkozott a modern történelemfilozófiával és annak gyökereivel. Különösen a klasszikus német filozófia törekvéseire, valamint annak későbbi folyományaira összpontosított. Messzemenően empatikus volt a klasszikus német filozófia képviselőinek arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy filozófiailag megalapozott módon értelmet találjanak a történelemben. Kelemen János attitűdjét ezzel kapcsolatban mindig az óvatos, mértéktartó szkepticizmus jellemezte, ami viszont mindig az ilyen irányú filozófiai vállalkozások alapintencióinak elfogadásával párosult. Másfelől az előbb említett kritikai, szkeptikus jellegű megfontolások nála nem kevésbé érintették az előbbi, a történelemnek, illetve a történelmi eseményeknek valamiféle jól körülhatárolható rendet, értelmet tulajdonító elméleteket bíráló, elutasító koncepciókat is. Ha választani kellett, Kelemen János mindig inkább az elsőként említett elméletek csoportjával értett egyet, megannyi, erőteljesen hangoztatott fenntartásával együtt.

Megismerés, cselekvés, történelem

2026-09-30T08:25:41+00:00

Egy filozófus örökségének vannak látható, érzékelhető, ha úgy tetszik, testet öltött vagy materializálódott megjelenési formái. Ezek az általa írott vagy szerkesztett kötetek, tanulmányok, amiket az utókor is haszonnal forgathat, amikor az azokban tárgyalt problémákat igyekszik tovább gondolni. De van a szellemi örökségnek egy szubtilisebb, nehezebben megragadható formája is, ami nem csak hivatkozások formájában jelenik meg, hanem mintegy autonóm módon él tovább, a filozófus tanítványaira gyakorolt hatásában; azokban a kérdésekben, amelyeket tovább vizsgálnak és ahogyan, amilyen megközelítéssel teszik ezt.

Individualizmus, társas és társadalmi a nyelvben

2026-09-30T08:25:41+00:00

A tanulmány a nyelvfilozófus Kelemen János korai nyelvértelmezéséből indul ki. Ez a felfogás eltérő érvekkel az 1960-as és az 1970-es évek két elképzelését vitatta az emberi nyelv specifikumáról. Az egyik bírált elmélet a korai Chomsky felfogása volt, mely a nyelv különlegességét a nyelven belül, sajátos típusú szabályok rendszerében értelmezi, melyeket az individuális beszélők mentális rendszeréhez rendeli. A másik vitatott elképzelés a korai etológia felfogása volt, mely a nyelvet az állati közlési rendszerek evolúciós kibontakozásaként értelmezte, mint egyéni biologikumot. Kelemen mindkét felfogással az emberi nyelv társadalmi működését és eredetét állította szembe. Csányi Vilmossal folytatott vitájában ez egyenesen úgy jelenik meg, mint a természettudományos és a filozófiai megközelítés közti dialógus lehetetlensége.

Mi köze van a fikcionalizmusnak a fikcióhoz?

2026-09-30T08:25:41+00:00

Tanulmányunkat Kelemen János emlékének ajánljuk. Az elmúlt évtizedekben sokat beszélgettünk Jimmyvel – változatos helyszíneken: doktori szemináriumokon, konferenciák szünetében vagy informális környezetben, a lakásán vagy valamelyik törzshelyén üldögélve – az elméleti fogalmak és a valóság viszonyáról. A fikció kérdése is gyakran szóba került közöttünk: vajon mitől válik egy nyelvi megnyilatkozás fiktívvé, azaz mi ruházza fel a kimondott mondatainkat a fikcionalitás tulajdonságával? A két témáról együtt azonban soha nem beszélgettünk.

Moore korai nézetei a jóra vonatkozó tudásról és a józan ész episztemológiája

2026-09-30T08:25:41+00:00

A tanulmányban Moore híres erkölcsmetafizikai tézisét, a jó tulajdonság természetére vonatkozó nézetet vizsgálom, valamint ennek igazolási kísérleteit. A Principia Ethicában kifejtett etikai elmélet sarokpontjai a következők. A jó (vagy a jóság) valóságos tulajdonság, a világ objektív összetevője, amely sui generis, egyszerű, nem-természeti tulajdonság. A legfőbb értékek, tehát azok a dolgok, amik jók, a művészet (és más nagy szellemi alkotások) értő élvezete, valamint a barátság, a mély emberi kapcsolatok megélése. A jó természetéről és az értékek mibenlétéről (részben) „intuitív”, azaz közvetlen értelmi belátással nyert tudásunk van. A jó cselekvés pedig az értékeket a közösségre maximalizáló cselekedet. Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy mi igazolja a jó természetére vonatkozó tézist.

A Dante-kutató Kelemen János

2026-09-30T08:25:41+00:00

Az itt közölt két írás Kelemen János dantista pályáját zárja le. Az egyiket – A politikus Dante és a korai kapitalizmus – még volt ideje 2021 októberében a Mérce című online folyóiratban közölni, a másik azonban asztalfiókban maradt, és most kerül először az olvasók elé. Teljesen érthető ugyanakkor, hogy A dantei társadalomkritika és a korai kapitalizmus miért nem került közlésre a szerző életében: egy rövid bevezetőről van szó, ami egy egész könyvet nyit meg, s így önmagában nem lehet egységes és lezárt műnek tekinteni. Sajnos maga a könyv nem készült el, s így ez az írás megmarad torzónak, kezdeménynek. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor miért is kell ezt közölni, ráadásul egy olyan szöveg kíséretében, amely már évekkel ezelőtt megjelent, s amelyet könnyen elérhet bárki.

A politikus Dante és a korai kapitalizmus

2026-09-30T08:25:41+00:00

Dante halálának hétszázadik évfordulóján még mindig rejtélyesnek tűnik némileg, hogy miben áll vagy minek köszönhető költészetének és gondolkodásának nagysága, az a példátlan hatás, melyet művei évszázadokon átnyúlva a mai olvasóra is gyakorolnak. Mert hiszen művei élők, szerves részét alkotják a nemzeti kultúráknak, s ellentétben a múlt legtöbb klasszikusával, nemcsak filológusok, tudós kutatók, hanem hétköznapi, spontán, „naiv” olvasók is olvassák őket. A Biblia után Az Isteni színjáték a legtöbb nyelvre lefordított szöveg, s manapság sincs olyan év, hogy valamelyik nyelven ne jelenjen meg egy újabb fordítása. Így van ez mifelénk is: Babits Mihály fordítása után, mellyel sokáig senki sem mert versenyre kelni, néhány éve megjelent Baranyi Ferenc és Simon Gyula fordítása, kisvártatva pedig Nádasdy Ádámé, mely azóta igazi bestseller lett.

A Dantei társadalomkritika és a korai kapitalizmus

2026-09-30T08:25:41+00:00

Episztemikus vakság, kognitív disszonancia és intellektuális apátia: egy drámai szembenézés

2026-09-30T08:25:41+00:00

Tőzsér János: The Failure of Philosophical Knowledge. Why Philosophers are Not Entitled to Their Beliefs. London, Bloomsbury. 2023. 230 oldal. https://doi.org/10.5040/9781350340077

Túl a nyelvfilozófián és túl a szavakon

2026-09-30T08:25:41+00:00