Meddig folytatható a szukcesszív szintézis?
Absztrakt
A szukcesszív szintézis fogalma Kant kritikai rendszerében különös jelentőséggel bír: az egész tapasztalatfolyamot meghatározza. Azt igyekszem megmutatni, hogy e gondolat fenomenológiailag is tartható. Ehhez azonban a szukcesszió fogalmának egy olyan, Georg Cantor által bevezetett változatára van szükség, amelyet Kant még nem ismerhetett. (Valójában még az általa implicit módon használt szukcesszió-fogalom részleteit is csak jóval később dolgozta ki Giuseppe Peano és Gottlob Frege.) E ténynek természetesen nem csupán Kant gondolataival kapcsolatban van jelentősége, hiszen például ha az elme működését valamiféle algoritmus alapján szeretnénk felfogni, akkor szükségképpen a hagyományos, Kant által is használt értelemben szukcesszívnak kellene tekintenünk. Az itt körvonalazott elképzelésből következik, hogy ez nem lehetséges. A jelen mondanivalóm megfogalmazásához azonban nem kell sem a Kant, sem a Cantor által alkalmazott szukcesszió, illetve progressziófogalom összes részletét megismerni: elegendő csupán egymással való kontrasztjukban, szemléletes módon bevezetni őket.
Hivatkozások
Bolzano, Bernard 1851. Paradoxien des Unendlichen. Leipzig, C.H. Reclam sen.
Cantor, Georg 1878. Ein Beitrag zur Mannigfaltigkeitslehre. In Cantor 1932. 119-133. https://doi.org/10.1515/crelle-1878-18788413
https://doi.org/10.1515/crelle-1878-18788413
Cantor, Georg 1879. Über unendliche lineare Punktmannigfaltigkeiten Nr.1. In Cantor 1932. 139-146. https://doi.org/10.1007/BF01444101
https://doi.org/10.1007/BF01444101
Cantor, Georg 1895. Beiträge zur Begründung der transfiniten Mengelehre §§1-11. In Cantor 1932. 282-311.
Cantor, Georg 1932. Gesammelte Abhandlungen. Hrsg. von Ernst Zermelo, Berlin, Springer Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-662-00274-2
https://doi.org/10.1007/978-3-662-00274-2
Dauben, Joseph Warren 1979. Georg Cantor: His Mathematics and Philosophy of Inifnite. Princeton, New York, Princeton University Press.
Husserl, Edmund 1998. Az európai tudományok válsága I. Ford. Berényi Gábor, Mezei Balázs. Budapest, Atlantisz.
Kant, Immanuel 2004. A tiszta ész kritikája. Ford. Kis János. Budapest, Atlantisz.
Komorjai László 2023. A tudatban rejlő végtelen. Magyar Filozófiai Szemle. 67/4. 135-154.
Komorjai, László 2024a. Infinity in Phenomenology. Phänomenologische Forschungen. Megjelenés alatt. https://doi.org/10.28937/9783787347278_7
https://doi.org/10.28937/9783787347278_7
Komorjai L. 2024b. Keletkezés és végtelen. Budapest, L'Harmattan.
Peirce, Charles Sanders 1960. On the Logic of Number. In Charles Hartshorne - Paul Weiss (szerk.) Collected Papers of Charles Sanders Peirce. Cambridge/MA, Harvard University Press. 158-170.
Zermelo, Ernst 1904/1967. Proof that every set can be well-ordered. In Jean van Heijenoort (szerk.) From Frege to Gödel, A Source Book in Mathematical Logic 1879-1931. Cambridge/MA-London, Harvard University Press. 139-141.
Zermelo, Ernst 1908/1967. A new proof of the possibility of a well-ordering. In Jean van Heijenoort (szerk.) From Frege to Gödel, A Source Book in Mathematical Logic 1879-1931. Cambridge/MA-London, Harvard University Press. 183-198.
