Személytelen megjegyzések a személyességről
Absztrakt
A tézisszerű főmondatokból és azokhoz fűzött magyarázatokból felépülő írás a személytelen tudás lehetőségét vizsgálja. Mivel szubjektum nélküli tudásról értelmetlenség beszélni, ezért a helyes kiindulókérdés nem az, hogy van-e objektív tudás, hanem hogy mikor érdemes a tudást megalkotó szubjektum kilététől eltekinteni. Ennek mérlegelésére az írás több egymással összekapcsolható szempontot javasol, majd megállapítja, hogy a személytelen tudás ideájának teljesíthetőségét cáfoló különböző filozófiai irányzatok (szkepticizmus, nominalizmus, posztempirista tudományfilozófia stb.) érveire támaszkodva, akár az a szélsőséges álláspont is elfoglalható, hogy csakis mások számára közvetíthetetlen szolipszisztikus tudás létezik. Ez az álláspont azonban teljes mértékben haszontalan, s éppen ezért érdemes a hagyományos megközelítést megfordítani. Ne abból induljunk ki, hogy létezhet objektív (értsd: szubjektumnélküli) tudás, mely azonban legtöbbször különböző szubjektív elemektől szennyezett, hanem inkább abból, hogy a sokféle személyes tudás bizonyos pontokon összekapcsolható, s ezért lehetséges a sikeres kommunikáció.
Hivatkozások
Barden, Garrett 1973. Reflexion of Time. The Human Context. 5/1. 331-343.
Dilthey, Wilhelm 2004. Gondolatok egy leíró és taglaló pszichológiáról. In uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Ford. Erdélyi Ágnes. Budapest, Gondolat. 167-255.
Eco, Umberto 2006. A nyitott mű poétikája. In uő: A nyitott mű. Ford. Dobolán Katalin. Budapest, Európa Kiadó. 24-59.
Fehér Márta 1983. A tudományfejlődés kérdőjelei. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Fehér Márta 2002. Utószó. In Barry Barnes - David Bloor - John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése. Ford. Faragó Péter és Tanács János. Budapest, Osiris. 294-310.
Foucault, Michel 1999. Mi a szerző? Ford. Erős Ferenc és Kicsák Lóránt. In uő: Nyelv a végtelenhez. Szerk. Sutyák Tibor. Latin Betűk, Debrecen. 119-145.
Gadamer, Hans-Georg 1984. Igazság és módszer. Ford. Bonyhai Gábor. Budapest, Gondolat.
Herskovits, Melville J. 1955. Cultural Anthropology. III/19. New York, Alfred A. Knopf. 348-367.
Kant, Immanuel 1783/1999. Prolegomena. Ford. John Éva és Tengelyi László. Budapest, Atlantisz.
Leach, Edmond 1966. Zwei Aufsätze über die symbolische Darstellung der Zeit. In Kulturantropologie. Szerk. W. E Mühlmann - E. W. Müller. Köln, Kiepenheuer & Witsch. 392-408.
Lejeune, Philippe 2003. Gide és az önéletrajzi tér. Ford. Bárdos Zsuzsanna. In uő: Önéletírás, élettörténet, napló. Budapest, L'Harmattan. 47-75.
Lejeune, Philippe 2009. On Diary. Ford. Katherine Durnin. University of Hawai'i Press.
Lejeune, Philippe 2009a. The Practice of the Private Journal: Chronicle of an Investigation. In Lejeune 2009. 29-48.
Lejeune, Philippe 2009b. The Diaryas "Antifiction". In Lejeune 2009. 201-210. https://doi.org/10.1007/978-2-8178-0157-5_9
Lurija, Alekszandr Romanovics 1987. Utam a lélekhez. Ford. Pléh Csaba. Budapest, Gondolat Kiadó.
Márkus György 1992. Miért nincs hermeneutikája a természettudományoknak? Ford. Mezei György. In uő: Kultúra és modernitás. Budapest, T-Twins Kiadó - Lukács Archívum. 273-355.
Marx, Karl - Engels, Friedrich 1845/1974. A német ideológia. Ford. Kislégi Nagy Dénes. Budapest, Magyar Helikon.
Marx, Karl 1845/1974a. Tézisek Feuerbachról. In Marx - Engels 1845/1974. 7-11.
Nietzsche, Friedrich 1873/1992. A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. Ford. Tatár Sándor. Athenaeum. I/3. 3-15.
Platón 2001. Theaitétosz. Ford. Bárány István. Budapest, Atlantisz.
Rickert Henrik 1923. Kultúrtudomány és természettudomány. Ford. Posch Árpád. Budapest, Franklin-Társulat.
Searle, John R. 2000. Elme, nyelv és társadalom. Ford. Kertész Balázs. Budapest, Vince.
Sextus Empiricus 1998. A pürrhonizmus alapvonalai. In Antik szkepticizmus. Szerk. Kendeffy Gábor. Budapest, Atlantisz. 171-373.
Sümegi István 2016. Mit jelent kérdezni? Kőszeg-Szombathely, Savaria University Press.
Sümegi István 2016a. Ingovány. In Sümegi 2016. 133-153.
Sümegi István 2016b. A humaniora alkonya. In Sümegi 2016. 9-83.
