Multidiszciplináris Egészség és Jóllét

Elindult a MEJ Café

Szerkesztőség MEJ — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

Lapunk szerkesztősége törekszik a folyamatos megújulásra, fejlődésre, új megoldások alkalmazására ezért a MEJ podcast sorozat után elindítottuk a MEJ Café-t. Az online workshop sorozat keretében tervezetten havi rendszerességgel szervezünk online, ingyenesen látogatható eseményeket.

A Covid-19 járvány hatása iskoláskorúak lelki és társas jóllét mutatóira

sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

BEVEZETÉS: A Covid-19 világjárvány alatt gyűjtött kvantitatív és kvalitatív adatok szerint a fiatalok mentális egészsége kedvezőtlen irányba változott a pandémia időszakában. Ezen belül is még kedvezőtlenebb mentális egészségmutatókról számoltak be az idősebb serdülők, a lányok, a kevésbé jómódú és/vagy a krónikus (mentális) betegséggel élő gyermekek.

MÓDSZERTAN: Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi hátterű kutatás országosan reprezentatív, négy évente ismétlődő adatfelvételein végeztük elemzéseinket. A Covid-19 járvány hatásait leíró statisztika alapján szemléltetjük az 5–9. évfolyamosok körében a 2022-es adatok felhasználásával (N = 4 738). Mindemellett a lelki és társas jóllét egyes változóit hasonlítjuk össze 2018 és 2022 között korcsoportos bontásban, illetve bemutatjuk a változók időbeli trendjeit nemi bontásban is.

EREDMÉNYEK: A legtöbb tanuló (42,7–49,7%) úgy nyilatkozott, hogy a Covid-19 járvány semleges hatást gyakorolt az egész életére, az egészségére, a mentális egészségére, valamint családi és baráti kapcsolataira. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint a pandémia nagyrészt negatív következményekkel járt, nagyobb (28,2–36,7%), mint azok aránya, akik pozitívnak ítélték meg az érzékelt hatásokat (15,8–27,2%). A járvány után a fiatalok alacsonyabb élettel való elégedettségről számoltak be, kevesebben értékelték egészségüket kitűnőnek, családjuk és barátaik támogatását magasnak, többen tapasztaltak intenzívebb pszichoszomatikus tüneteket a későbbi adatfelvétel alkalmával. A lányok és az idősebb serdülők (a 9. évfolyamra járók) kedvezőtlenebb mentális egészségmutatókkal jellemezhetők.

KÖVETKEZTETÉSEK: Annak ellenére, hogy a pandémiás válság önmagában lehetőséget nyújtott a személyes növekedés és a családi összetartás lehetőségeinek átélésére, a hazai fiatalok esetében az észlelt hátrányok meghaladták ezeket a potenciális előnyöket. Az eredmények mindenképpen arra utalnak, hogy szükséges a hazai gyermek és serdülő mentális egészségügyi szolgáltatások erősítés (pl. távpszichiátria a telemedicina eszközeivel), rendszeres adatgyűjtések végzése, átfogó egészségfejlesztési programok fejlesztése és bevezetése, valamint mindennek keretet adó széleskörű, korosztályos (mentális) egészségstratégia kidolgozása.

Kvantitatív vizsgálat egészségügyi szakemberek bevonásával az autista személyek egészségügyi ellátásának jellemzőiről

Bettina Trixler, Henriette Pusztafalvi — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

BEVEZETÉS: Az autizmus spektrum zavarokban érintett személyek egészségügyi ellátásának folyamata számos akadályba ütközhet a tüneti jellegzetességek miatt. A nemzetközi szakirodalom az egészségügyi dolgozók hiányzó ismereteiről számol be az állapotjellemzőket illetően.

MÓDSZER: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunkat online, célirányos mintavétellel végeztük el 2020. szeptember és 2021. február között (N=100). Saját szerkesztésű kérdőívet használtunk. A vizsgálat célja volt feltárni az egészségügyi szakemberek autizmussal kapcsolatos ismereteit és az ellátás specifikus mintázatait. Leíró statisztikai elemzést, χ2 próbát, Fisher tesztet, Pearson-féle korrelációt, lineáris regressziót és ANOVA-t alkalmaztunk. Az eredményeket p<0,05 szinten tekintettük szignifikánsnak.

EREDMÉNYEK: A kutatásban 100 válaszadó adatait értékeltük. Az egészségügyi dolgozók több mint fele legalább jó eredményt ért el az autizmussal kapcsolatos ismeretekben. Kompetenciaszintjük átlaga közepes volt (3,87/7). A segítő környezet valamely elemét 95,5%-ban alkalmazták. A 15-29 év munkatapasztalattal rendelkezők szignifikánsan nagyobb arányban teljesítettek legalább jó tudásszinten (p<0,001). Az aktív fekvőbeteg ellátás jelentős többletidőt igényelt (p=0,004). A fizikális vizsgálat (r=0,628) és a noninvazív beavatkozás (r=0,651) nehézségének mértéke határozta meg a legnagyobb százalékban a többletnehézség mértékét (p<0,001). Az érintettek ellátásához elengedhetetlen információk ismeretével rendelkező szakemberek (76,2%) szignifikánsan (p=0,014) nagyobb arányban jelezték, hogy az autista személyek ellátása jelentős többletidőt igényelt.

KÖVETKEZTETÉS: Bár a jelen vizsgálat szignifikáns eredményei az általánosításra nem alkalmasak az alacsony elemszám és a mintavételi jellegzetességek miatt, az autisták egészségügyi ellátásának további vizsgálata elengedhetetlen a hatékony beavatkozások megalapozásához, megvalósításához. Az evidencia alapú, autizmus-specifikus módszertanok egészségügyi ellátásba történő integrálása elengedhetetlen a hatékony beavatkozás érdekében a nemzetközi eredmények alapján.

Szervezeti „jóllét” a mindennapokban - A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara az örömteli szervezetté válás útján

Zsuzsanna Varga, Zsuzsanna Füzesi — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

BEVEZETÉS: A felsőoktatási intézmények világszerte számottevő változásokkal néznek szembe az oktatás, a hallgatói élmény és az intézményi jóllét területén. A modern felsőoktatási környezetben az intézményi jóllét nem csupán az infrastrukturális fejlesztéseket és a szakmai eredményeket jelenti, hanem szélesebb értelemben a hallgatók, az oktatók és az adminisztratív személyzet fizikai, mentális és társadalmi jóllétének fenntartását és javítását is magában foglalja. A tanulmányban a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE ÁOK) példáján keresztül mutatjuk be a szervezeti jóllét lehetőségének megteremtését a mindennapi feladatok kapcsán.

MÓDSZEREK: Irodalomelemzést, összehasonlító elemzést végeztünk az örömteli szervezet és a megvalósítás 4 alapszabálya (4DX) módszer főbb elemeit tekintve. Emellett félig strukturált interjúkat készítettünk a kari stratégia (PotePillars) megvalósításának segítésére alkalmazott 4DX módszer működésének vizsgálatára.

EREDMÉNYEK: A 4DX módszer alkalmazása a szervezetben lehetővé teszi, hogy a szervezet céljait alapul véve kommunikáció jöjjön létre a szereplők között, amely a bizalomra és a tiszteletre épít. A módszer lényegi eleme, hogy a szervezet tagjai felelősséget vállalnak saját feladataik kiválasztásáért és megvalósításáért. E módszer az egyéni jóllét mellett a szervezeti jóllétet is nagymértékben támogatja.

KÖVETKEZTETÉS: A megvalósítás 4 alapszabálya megtestesíti a Lövey és Nadkarni (2007) által leírt szervezeti kötődést, amely akkor alakul ki, ha az egyén azt érzi, hogy fontos, autonóm tagja az intézménynek, azonosul a szervezeti kultúrával, és többirányú kapcsolatai vannak a szervezeten belül. Egy szervezet gerincét és teljesítményét a kulcsszereplők adják, azaz az emberi erőforrás a szervezeti siker kritikus meghatározó tényezője (Bakacsi, 2015). Tapasztalataink azt mutatják, hogy az általunk alkalmazott modell egyaránt hasznosan támogatja az egyéni és a szervezeti jóllétet.

Az otthoni hospice ellátás magyarországi egyenlőtlenségei – adminisztratív adatok feltáró elemzésének első járási szintű eredményei

Melinda Szöllősi , Annamária Tátrai — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

BEVEZETÉS: Magyarországon kevés információ érhető el az otthoni hospice ellátásról. Szociálpolitikai ellátórendszereink, így például az egészségügyi és szociális ellátórendszer, ezen belül a hospice ellátás teljesítménymérésének hiánya azt eredményezi, hogy mindezidáig feltáratlan, hogy a hospice betegek és hozzátartozóik szükségleteinek kielégítése mennyire tud megtörténni Magyarországon. Kutatásunk célja, hogy kiaknázzuk az otthoni hospice ellátás adminisztratív adataiban rejlő elemzési potenciált, ezen keresztül pontosabb képet kapjunk arról, hogy hogyan teljesít napjainkban az ellátórendszer, hogyan járul hozzá az ellátás végső céljához, a progresszív krónikus betegek és hozzátartozóik életminőségének javításához.

MÓDSZERTAN: Elemzésünk a NEAK 2018-as, finanszírozási céllal gyűjtött, járási szinten összesített adminisztratív adataira támaszkodik. Kimeneti változóink az otthoni hospice ellátásban jelentett betegszám járásonként, a nominális és a 10.000 főre jutó értéket vizsgálva, valamint közülük a hosszan túlélők aránya. Hosszan túlélőnek tekintettünk egy beteget, ha a 2018-as naptári évben olyan TAJ-számra hivatkozva jelentettek ellátási eseményt, amelyhez tartozó beteg 2019 júniusában, vagyis 6-18 hónappal később még élt. Ezt a helyzetet az ellátás nem rendeltetésszerű használatának mutatójaként értelmeztük.

EREDMÉNYEK: 2018-ban közel 8 millióan éltek olyan járásban, ahol a 10.000 főre jutó évi 134 haláleset mellett a szolgáltatói jelentések szerint 10-nél kevesebb beteg kapott ellátást. Az otthoni hospice ellátásban részesültek száma 10.000 főre vetítve 86 járásban nem éri el az 5 főt. A lakosság 37%-a, 3.652.756 fő él ezekben a járásokban, ahol az elhunytak kevesebb mint 4%-a részesült otthoni hospice ellátásban. 2018-ban a 183 járás közül, ahol volt legalább egy hospice otthoni ellátási esemény, 18-ban volt 50% feletti a hosszan túlélők aránya, amit az ellátás visszaélésszerű használataként azonosítottunk. Eredményeink azt mutatják, hogy nem történt otthoni hospice ellátás az ország minden járásában, az ellátáshoz való hozzáférésben lakóhely szerint jelentős egyenlőtlenségek mutatkoztak, az ellátásban pedig már a feltáró elemzés is felfed diszfunkcionalitást, visszaélésszerű használatot.

KÖVETKEZTETÉSEK: A feltáró elemzés első eredményei természetesen nem tudnak pontos képet adni az ellátás minőségéről és az ellátáshoz való hozzáférésről, azt ugyanakkor bizonyítani és szemléltetni képesek, hogy akár az országos, akár a megyei szintű adatfeldolgozás miért nem elégséges, és mi az a megközelítés, ami lehetőséget ad az ágazat irányítása számára, hogy a beavatkozásokat tervezni, és hatásukat azonnal mérni tudja.

Nem? Nem. Társadalmi nem!

József Vitrai — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

BEVEZETÉS: A társadalmi nem a nők, férfiak, lányok és fiúk társadalmilag konstruált jellemzőire utal. Ez magában foglalja a női, férfi, lány vagy fiú mivolthoz kapcsolódó normákat, viselkedési formákat és szerepeket, valamint ezek egymáshoz való viszonyát. Mint társadalmi konstrukciók, a nemek és a nemi szerepek társadalmanként eltérők, és idővel változhatnak.

VÉLEMÉNY: Bár sokan a nemi különbségek, egyenlőtlenségek hátterében biológiai eltéréseket feltételeznek, tengernyi bizonyíték gyűlt már össze arról, hogy a társadalmi környezet eltérően befolyásolja a nők és a férfiak egészségét. A nemi különbségek vizsgálatakor emiatt hasznos észben tartani, hogy a biológiai tényezőkön túl, egyéb társadalmi hatások is szerepet játszhatnak. Hiszen a társadalmi nem szempontjainak figyelembevételével végzett elemzések olyan eredményekre vezethetnek, amelyek a módosítható befolyásoló tényezőkre irányuló beavatkozások révén hatásosabb (nép)egészségügyi beavatkozások tervezését teszik lehetővé, ezáltal javítva a népesség egészségét és csökkentve az egyenlőtlenségeket.

KÖVETKEZTETÉSEK: Már a vizsgálatok tervezésekor, előkészítésekor érdemes feltételezni, hogy a nemi eltéréseket nemcsak biológiai, hanem társadalmi hatások is okozhatják. Olyan vizsgálati módszertant célszerű kialakítani, ami alkalmas a nemi különbségeket okozó társadalmi tényezők hatásának kimutatására. Az ily módon nyert információk nemcsak jobban elősegítik a jelenség mélyebb megértését, de várhatóan eredményes intervenciók tervezésére is lehetőséget kínálnak.

Interjú Kökény Mihály egészségpolitikussal

József Vitrai — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

A MEJ célja, hogy a különböző tudományágak kutatóinak az egészséggel és jólléttel, valamint azok társadalmi meghatározottságával kapcsolatos kutatásait bemutatva elősegítse az egészségről és jóllétről alkotott, egyre pontosabb, teljesebb kép kialakítását. Ehhez a tudományos közlemények mellett egy új formát is választottunk: interjúkat készítünk néhány olyan kiemelkedő hazai szakemberrel, akik bár különböző szakterületeket képviselnek, munkásságuk szorosan kapcsolódik az egészséghez és a jólléthez.

Az interjút Vitrai József, a MEJ alapító főszerkesztője készítette 2024. április 18-án.

Vizuális kivonat: Az ellátás folyamatossága mint a generációk és fajok közötti igazságtalan egészségkülönbségek megszűntetésének egységes keretrendszere

Péter Varsányi — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

A népegészségügy területén az 1980-as évek óta használják az egészség szocio-ökológiai modelljét, amely az egészség fizikai, társadalmi és gazdasági meghatározó tényezőit veszi figyelembe mind egyéni, mind népességi szinten, hangsúlyozva hogy többféle beavatkozásra van szükség a családoktól a munkahelyeken át a kormányzati politikákig és szolgáltatásokig. Ez a megközelítés ösztönzi az érdekelt felek közötti együttműködést, beleértve a közösségi tagokat, szervezeteket, politikai döntéshozókat és kutatókat a problémák holisztikus megközelítése érdekében.

Cikkismertetés: Az egészségföldrajz és a viselkedési közgazdaságtan az egészségfejlesztés szolgálatában

Annamária Uzzoli — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

A cikkismertetés célja áttekintést és összegzést nyújtani a bemutatott cikk tartalmáról és főbb eredményeiről. Ennek során bemutatásra kerül a cikkben alkalmazott elméleti és módszertani háttér, valamint számos példa segítségével kerül ismertetésre az egészségföldrajz és a viselkedési közgazdaságtan szemléletének adaptálási lehetőségei az egészségfejlesztésben. Az egyes példák azokra a kutatási előzményekre vonatkoznak, amelyek a térbeli és időbeli jellemzőkön keresztül értelmezték az egészségmagatartás befolyásoló tényezőit.

Cikkismertetés: Út az egészség és jóllét felé - a hallgatók és a munkatársak közös stratégiája

Zsuzsanna Varga — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

Ausztráliában a mentális betegségek és a pszichológiai distressz egyre növekvő szintje - különösen a felsőoktatásban - megerősíti az egészség és jóllét holisztikus megközelítésének szükségességét. Az egyetemi polgárok, mind a hallgatók, mind a munkatársak fokozott pszichológiai kihívásokkal szembesülnek, amelyeket a Covid-19-hez hasonló globális válságok tovább súlyosbítanak.

Fordítás: Az emberi jóllétre vonatkozó népegészségügyi szemléletek narratív áttekintése

József Vitrai, — sze, 12 jún 2024 00:00:00 +0000

HÁTTÉR: Az emberi jóllét (human wellbeing) az egészség szinonimája, és az egészségi állapot egyéni és közösségi szintű értékelésénél figyelembe kell venni.

MÓDSZEREK: Ebben a narratív irodalmi mini-áttekintésben a Google Scholar és a PubMed olyan angol nyelvű, teljes szövegű publikációkat és weboldalakat kerestek, amelyekben a „jóllét”, valamint a „definíció”, „típusok”, „mérés” és „fontosság” kulcs-szavak kombináltan szerepeltek. Az összes kigyűjtött szakirodalmat értékelték az áttekintésbe való bevonás céljából, és a legrelevánsabb cikkeket választották ki.

EREDMÉNYEK: Ez a mini-áttekintés az emberi jóllét különböző definícióit és a kap-csolódó fogalmakat vázolja fel. A szerzők a jóllét (wellbeing) szempontjait és népegészségügyi előnyeit tárgyalják. Felsorolják az emberi jóllét mérésére használt számos kérdőívet. Végül a jólléttel kapcsolatos népegészségügyi aggályokat ismertetik.

KÖVETKEZTETÉS: Szükség van a népegészségügyi szakemberek, pszichológusok, szociológusok és orvosok hatékony együttműködésére a betegség hiányánál többet jelentő jólléttel kapcsolatos különböző társadalmi és kulturális szempontból releváns terminológiák operatív meghatározása céljából.

Népegészségügy 3.0 – A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület tevékenységei

József Vitrai — h, 10 jún 2024 00:00:00 +0000