Multidiszciplináris Egészség és Jóllét

Ajánló a 2026/1. lapszámhoz - Új arculat, változatlan küldetés

Szerkesztőség MEJ — 2026-03-09

Mit kínál az új lapszám? A MEJ idei első száma a népegészségügy rendszerszintű kihívásait és a gyakorlati beavatkozások dilemmáit egyaránt fókuszba helyezi – a helyi önkormányzati tervezéstől a globális szakpolitikai trendekig. Egy esettanulmányban mutatjuk be, hogyan tervezhető meg egy kerületi népegészségügyi program a valós szükségletek és kapacitás-korlátok figyelembevételével, miközben véleménycikkünk arra keresi a választ: megelőzés vagy ellátás – hol húzódjanak a helyi egészségstratégiák súlypontjai? A fizikai aktivitás „receptre írásának” kritikai elemzése tovább árnyalja a prevenció orvoscentrikus megközelítésének lehetőségeit és korlátait.

Prevenció receptre? – A fizikai aktivitás orvosi megközelítésének dilemmái

József Vitrai — 2026-03-09

Bevezetés: A fizikai inaktivitás a krónikus, nem fertőző betegségek egyik legjelentősebb kockázati tényezője, ugyanakkor kérdéses, hogy az orvosi „receptre írás” alkalmas eszköz-e a lakossági szintű prevenció előmozdítására. A Mozgás receptre (Physical Activity on Prescription, PAP) program erre az igényre ad egészségügyi választ azáltal, hogy a testmozgást orvosi beavatkozásként integrálja az alapellátásba.

Vélemény: A tanulmány kritikai elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a program hatása strukturális és szemléleti korlátokba ütközik. A háziorvosi ellátás túlterheltsége, a mozgásterápiás infrastruktúra és szakember-ellátottság területi egyenlőtlenségei, valamint a finanszírozás bizonytalansága jelentősen korlátozzák a megvalósíthatóságot. Ennél is alapvetőbb probléma, hogy a PAP orvoscentrikus, biomedikális megközelítése nem képes kezelni az életmód komplex meghatározóit, különösen a táplálkozást, a szerhasználatokat, valamint a társadalmi és fizikai környezet szerepét. Mivel a háziorvoshoz jellemzően már beteg páciensek fordulnak, a program elsősorban másodlagos és harmadlagos prevenciós eszköz, és korlátozottan alkalmas a lakossági szintű elsődleges megelőzésre. A tanulmány amellett érvel, hogy a fizikai aktivitás fenntartható növelését hatékonyabban szolgálják az önkormányzati és közösségi szinten megvalósuló, környezet- és kultúraalakító beavatkozások, valamint az integrált életmódprogramok.

Következtetések: A mozgás „receptre írása” önmagában nem elegendő: valódi nép-egészségügyi hatás csak átfogó, interszektoriális egészségfejlesztési stratégiák keretében érhető el.

Táplálkozási attitűdök és fenntarthatósági szemlélet vizsgálata iskolás korosztályban

Tibor Kiss — 2026-03-09

Bevezetés: Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök fontos szerepet játszanak a serdülők mindennapi étkezési döntéseiben, ugyanakkor az attitűdök és a tényleges viselkedés közötti kapcsolat nem minden esetben egyértelmű. Jelen tanulmány célja annak feltárása volt, hogy kimutatható-e összefüggés az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök és az önbevalláson alapuló táplálkozási szokások között 10–18 éves diákok körében.

Módszertan: A kutatás kvantitatív módszertannal, online kérdőíves adatfelvétellel valósult meg. Az attitűdöket ötfokú Likert-skálán mértük. A táplálkozási szokások vizsgálata kiterjedt a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, a hús- és felvágottfogyasztásra, az édességek és cukortartalmú élelmiszerek, a szénsavas üdítőitalok, valamint a gyorséttermi ételek fogyasztási gyakoriságára.

Eredmények: A pozitív táplálkozási attitűdök több esetben kedvezőbb táplálkozási szokásokkal jártak együtt, különösen a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás tekintetében. Az édességek és cukros üdítőitalok fogyasztása esetében az attitűdök és a viselkedés közötti kapcsolat kevésbé bizonyult következetesnek.

Következtetés: A vizsgálat rámutat arra, hogy az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök és az önbevallott táplálkozási szokások között több területen kimutatható kapcsolat áll fenn, ugyanakkor az attitűdök önmagukban nem garantálják a kedvező viselkedésminták kialakulását.

Vizuális kivonat: Fenntartható táplálkozás és egészségtudatosság - a hazai élelmiszerhulladék-adatok újraértelmezése

Tibor Kiss — 2026-03-09

A cikkismertetés célja, hogy áttekintse a magyarországi háztartások élelmiszerhulladék-termelésének alakulását a 2016 és 2024 közötti időszakban, és értelmezze a tendenciák mögött meghúzódó társadalmi, gazdasági és pedagógiai tényezőket. A Nébih által közölt adatok alapján az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyisége jelentős mértékben csökkent, míg a lehetségesen elkerülhető kategória emelkedést mutat, ami új kihívásokra hívja fel a figyelmet. A kivonat kitér arra is, hogy a fenntarthatóság pedagógiája miként hasznosíthatja az adatokat iskolai projektek, szemléletformáló gyakorlatok és kompetenciafejlesztő tevékenységek során. A szöveg végül ajánlásokat fogalmaz meg a hazai oktatási gyakorlat és a környezeti nevelés fejlesztésére.

Szakdokumentum: A szemészeti ellátás rendszerszintű hiányai mint népegészségügyi kockázat – Szakpolitikai ajánlások egy regionális fehér könyvből

Péter Varsányi — 2026-03-09

A bemutatott fehér könyv a makuladegeneráció (AMD) és a diabéteszes retinopátia (DR) korai felismerésével, diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos rendszerszintű kihívásokat vizsgálja a közép- és kelet-európai régióban. Mindkét kórkép egyre növekvő egészségügyi terhet jelent az államok számára, miközben az ellátás továbbra is széttagolt, az infrastruktúra egyenetlen, a finanszírozás elégtelen, miként a lakosság betegségekkel kapcsolatos ismeretei is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a korai felismerés és kezelés elmaradása nem csak egyéni egészségveszteséget okoz, hanem jelentős népegészségügyi terhet is eredményez.
A fehér könyv teljes körű áttekintést ad a kórképek epidemiológiájáról, az egészségügyi rendszerek hiányosságairól, a diagnosztikus és terápiás hozzáférés területi egyen-lőtlenségeiről, valamint a késői felismerés súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményeiről. A dokumentum szakpolitikai cselekvésre hívja, és együttműködésre ösztönzi a betegeket, az egészségügyi szakembereket, a döntéshozókat és a civil szervezeteket. Fő ajánlásai között szerepel: (1) összehangolt regionális és nemzeti irányelvek kidolgozása; (2) lakossági és szakmai tájékoztató kampányok indítása; (3) célzott szűrőprogramok és mobil szolgáltatások megvalósítása; (4) a diagnosztikai és terápiás kapacitások fejlesztése, különösen a vidéki térségekben; (5) az új kezelések és technológiák mielőbbi befogadásának felgyorsítása; valamint (6) a hosszú távú követés, rehabilitáció és betegközpontú támogató rendszerek megerősítése, ezáltal is kiemelve a koordinált, rendszerszintű válaszok népegészségügyi jelentőségét.

Cikkismertetés: Egy iskolai intervenció hatása a serdülők egészséggel kapcsolatos tudására és viselkedésére

Iván Devosa — 2026-03-09

A tanulmány egy magyarországi iskolai egészségfejlesztési program hatását vizsgálta a serdülők egészséggel kapcsolatos tudására és viselkedésére. A kvázi-kísérleti kutatás elő- és utóméréssel értékelte a program eredményeit, amely interaktív tanórai foglalkozásokból, tanári képzésekből és közösségi eseményekből állt. Az eredmények azt mutatták, hogy a diákok egészségtudása szignifikánsan javult, különösen a táplálkozás és a fizikai aktivitás terén. A viselkedésváltozás kisebb mértékű volt, de a fizikai aktivitás és az egészséges étkezés aránya növekedett. A kutatás rámutat, hogy az iskolai egészségfejlesztés komplex, közösségi megközelítése képes javítani a fiatalok egészségtudását és életmódját.

Cikkismertetés: A kereskedelmi tényezők újraértelmezése az egészség meghatározóiban – Az intézmények szerepének fontossága

Iván Devosa — 2026-03-09

A tanulmány a kereskedelmi egészségmeghatározók (Commercial Determinants of Health – CDOH) fogalmát értelmezi újra, az intézményi elmélet szempontjait beemelve. A szerzők szerint a vállalatok nemcsak gazdasági szereplők, hanem intézményesített társadalmi aktorok, akik befolyásolják a jogi, politikai és kulturális normákat is. A cikk három hatalmi dimenziót különít el – strukturális, diskurzív és intézményi –, és rámutat arra, hogy a vállalati hatalom beágyazódik a társadalmi intézményekbe. A tanulmány szerint a közegészségügynek rendszerszintű szemléletet kell alkalmaznia, hogy hatékonyan reagáljon a kereskedelmi érdekek egészségkárosító hatásaira.

Cikkismertetés: Környezet, célcsoport és idődimenzió – Elméleti keret a népegészségügyi beavatkozások tervezéséhez

Iván Devosa — 2026-03-09

A tanulmány egy új elméleti keretet mutat be a népegészségügyi beavatkozások megértéséhez, amely a helyszínek (settings), a célpopulációk és az idődimenzió integrálásán alapul. A szerzők rámutatnak, hogy az egészségfejlesztés sikere nem csupán a beavatkozás tartalmától, hanem annak térbeli és időbeli kontextusától is függ. Az SPT-modell (Settings–Populations–Time) segítségével a beavatkozások komplex, több szinten zajló folyamatként értelmezhetők. A koncepcionális megközelítés célja, hogy a népegészségügyi programok hosszú távon is fenntarthatóak és adaptálhatóak legyenek különböző közösségi környezetekben.

Cikkismertetés: A jólléti gazdaság felé vezető út mérőszámai – valódi előrelépés vagy látszatintézkedés?

Iván Devosa — 2026-03-09

A tanulmány a jólléti gazdaság (wellbeing economy) koncepciójának mérési lehetőségeit elemzi, különbséget téve a valódi előrehaladás és a pusztán retorikai („window dressing”) intézkedések között. A szerzők hat alapelvet határoznak meg annak megítélésére, hogy egy gazdaságpolitikai irány valóban a társadalmi jólétet szolgálja-e: társadalmi igazságosság, környezeti fenntarthatóság, közegészségügyi indikátorok integrálása, átlátható döntéshozatal, gazdasági struktúrák vizsgálata és demokratikus részvétel. A tanulmány szerint a jólléti gazdaság nem új mutatók bevezetését, hanem a gazdasági gondolkodás alapjainak átalakítását igényli.

Cikkismertetés: A mentális egészséget strukturális társadalmi tényezők formálják?

Iván Devosa — 2026-03-09

A tanulmány a mentális egészség társadalmi meghatározóit vizsgálja, összefoglalva a nemzetközi kutatások legfontosabb bizonyítékait. A szerzők rámutatnak, hogy a mentális zavarok nem csupán biológiai eredetűek, hanem szoros összefüggésben állnak a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel, a gyermekkori hátrányokkal és a diszkriminációval. A cikk háromszintű keretmodellt javasol – egyéni, közösségi és strukturális tényezők –, amely segíthet a mentális egészség fejlesztésére irányuló stratégiák tervezésében. A szerzők hangsúlyozzák a megelőzés, a társadalmi igazságosság és a közösségi alapú beavatkozások szerepét a mentális jólét előmozdításában.

Fordítás: A népegészségügyi bizonyítékok komplex rendszerének modellje felé

József Vitrai — 2026-03-09

Ez a tanulmány világos, rendszerszintű keretet kínál a komplex népegészségügyi problémák – például az elhízás – megértéséhez és kezeléséhez, túllépve az egyénközpontú megközelítéseken. A szerzők egy kilenc elemből álló bizonyítékmodellt mutatnak be, amely az ok-okozati, beavatkozási és megvalósítási bizonyítékokat integrálja a komplex rendszerek logikája mentén. A cikk különösen hasznos mindazok számára, akik kutatási programok vagy szakpolitikai beavatkozások tervezése során szeretnék összehangolni a tudományos bizonyítékokat és a gyakorlati megvalósítást.

Cikkismertetés: Ultrafeldolgozott élelmiszerek és az emberi egészség

József Vitrai — 2026-03-09

A háromrészes cikksorozat átfogó és meggyőző áttekintést ad az ultrafeldolgozott élelmiszerek globális térnyeréséről és azok számos nem fertőző krónikus betegséghez fűződő kapcsolatáról. Rámutat arra, hogy a kedvezőtlen táplálkozási trendeket nem elsősorban egyéni döntések, hanem erős gazdasági és politikai érdekekkel rendelkező globális vállalatok alakítják, ezért az egyéni viselkedésváltozásra építő megközelítések önmagukban elégtelenek. A romló étrend sürgető népegészségügyi fenyegetést jelent, amely összehangolt szakpolitikai lépéseket és határozott érdekképviseletet igényel az ultrafeldolgozott élelmiszerek szabályozása érdekében. Ez az olvasmány fontos muníciót ad mindazoknak, akik rendszerszintű válaszokat keresnek a táplálkozással összefüggő egészségügyi kihívásokra.

Cikkismertetés: A szerhasználat népegészségügyi megközelítésének meghatározása: elméleti tanulságok egy szisztematikus scoping review és konceptuális keretfejlesztési megközelítés alapján

József Rácz — 2026-03-09

Javasolt, hogy a drogpolitikai szakemberek és egészségügyi szakpolitikusok mellett népegészségügyi szakemberek, szociálpolitikusok, addiktológusok, mentálhigiénés szakemberek, kriminológusok, szociális munkások, közösségfejlesztők, jogvédők, valamint tapasztalati szakértők is bevonásra kerüljenek a szakpolitikai tervezésbe és implementációba. Ezt az elvet akkor is fontos szem előtt tartanunk, ha a szakpolitika ilyen jellegű alakítására jelenleg, sajnos nincs kormányzati fogadókészség. A multidiszciplináris együttműködés erősíti az igazságosságon, egészség-egyenlőségen és evidencia-alapúságon nyugvó népegészségügyi megközelítést, valamint elősegíti a kényszerítő, büntetéselvű logikák meghaladását. Ez a széleskörű partnerség növeli a beavatkozások legitimitását, hatékonyságát és fenntarthatóságát.

Cikkismertetés: Láthatatlan terhelés - a mikro- és nanoműanyagok egészségügyi kockázata a 21. században

Rita Szendrei-Lódi — 2026-03-09

Az ismertetett cikk egy átfogó áttekintést nyújt a mikro- és nanoműanyagok (MNPs) környezeti előfordulásáról, az emberi szervezetbe jutás fő útvonalairól (lenyelés, belégzés, bőrkontaktus), valamint azok szervspecifikus toxikus hatásairól. Az összegzett kísérletes és humán adatok alapján az MNPs képesek biológiai gátakat átlépni, a vérkeringés révén szisztémásan eloszlani, és számos szervrendszerben oxidatív stresszt, gyulladást, sejtdiszfunkciót és genetikai károsodást kiváltani. A tanulmány kiemeli, hogy a részecskék mérete, összetétele és felületi tulajdonságai döntően befolyásolják a toxikus válaszokat. A szerzők hangsúlyozzák a hosszú távú, krónikus expozíciók jelentőségét, valamint a további humán vizsgálatok, monitorozási programok és megelőző szabályozási stratégiák szükségességét az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.

Könyvismertetés: Transzhumanizmus és technomorál

Zoltán Hajdu — 2026-03-09

A transzhumanizmus képviselői a szakrális ember tökéletességét kérdőjelezik meg, mivel felszámolják szabad akaratának gyakorlási lehetőségeit, és a profit érdekében egy digitális és globális irányító hálózatot építenek ki, amely az ember átfogó megfigyelésével, nyomon követésével és pszichológiai ellenőrzésével foglalkozik. Ahhoz viszont, hogy ez az ellenőrző, felügyelő új digitális felügyelő kapitalizmus, központosított gazdaság működni tudjon, szükség van az emberek közötti viszonyok manipulálására is, pl. az ellentétek gerjesztésére, az individualizáció növelésére, a megosztottság kialakítására, az addig létező bizalmi hálózatok felbontására és különösen a fiatal generáció megvezetése. A fiatalok leginkább azt tapasztalják, hogy az internet és a mobiltelefonok által közvetített „valóság” nem jelenik meg az iskolai oktatásban. Így azt gondolják, hogy a jövőjük is teljes mértékben a számítógépektől, a mobiltelefontól és a mesterséges intelligenciától függ. A digitális szolgáltatások szélesedésével párhuzamosan a fiatalok digitális függősége is egyre erősebb. A tájékozatlan fiataloknak, akik a gépek vetítette álvalósággal képesek azonosulni fogalmuk sincs, hogy az őket manipuláló transzhumanista hatalmat épp ők tartják el, például azzal, hogy ingyen információt szolgáltatnak magukról, amikor digitálisan vásárolnak, lájkolnak, közösségi felületeken posztolnak vagy böngésznek, esetleg alkalmazzák az egyablakos ellenőrző rendszert. A túlharsogott, túlmediatizált, túlpolitizált mindennapjaink zajában a fiatalok és mi is közvetlenül tapasztaljuk a gondolatok, szavak és cselekedetek háborúját, ahol az igazság harcot vív a manipuláló transzhumánnal. A rejtett csata célja az emberi viselkedés, a tömeggondolkodás megváltoztatása, amelyre a legalkalmasabb a fiatal, tapasztalatok nélküli korosztály.

Alvás 2026 - Nemzetközi trendek. A Magyar Alvás Szövetség összeállítása

György G. Németh — 2026-03-07

A magyarországi alvás egészség, az emberek alvásának a minősége a világjárványt követően jelentős mértékben romlott, amelyet a tudományos vizsgálatok is megerősítenek. Minden korábbinál fontosabbá vált az egészséges életmód, a hatékony prevenció erősítése az alvás területén is. Erről szól a hazai alvás egészség erősítését célzó 2026. évi program, amelyre a World Sleep Day/Alvás Világnapja alkalmából kerül sor, nemzetközi alvás konferencia keretében, a Magyar Tudományos Akadémián, 2026. március 11-én.

Rövid hírek a nagyvilágból és kishazánkból

József Vitrai — 2026-03-07

Megjelent az új amerikai Táplálkozási irányelv
Megjelent „Az egészség társadalmi egyenlőtlenségei az EU-ban” jelentés
A Bizottság cselekvési tervet indít az online bántalmazás ellen a fiatalok online védelme érdekében
Minden iskola legyen egészségfejlesztő iskola!