Multidiszciplináris Egészség és Jóllét

Megelőzéstől a planetáris egészségig – ajánló új lapszámunkhoz

MEJ Szerkesztőség — 2026-06-08

A MEJ legfrissebb lapszáma az egészség meghatározó tényezőit vizsgálja az egyéni, közösségi és társadalmi szintek összefüggéseiben. A tanulmányok a népegészségügyi programok tervezésének kérdéseit, a mentális egészséggel kapcsolatos társadalmi attitűdöket, valamint a megelőzés és az ellátás közötti egyensúly dilemmáit tárgyalják. A lapszám kiemelt figyelmet fordít a fiatalok egészségmagatartására, az egészségegyenlőtlenségek társadalmi meghatározóira, a közösségi részvétel szerepére és a bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztés gyakorlati alkalmazására. Az éghajlatváltozás és a planetáris egészség témáját feldolgozó írások a globális kihívások és az emberi egészség kapcsolatára irányítják a figyelmet. A lapszám emellett bemutatja a MEJ pályázatának nyertes egészségfejlesztési kezdeményezéseit is, amelyek értékes tapasztalatokkal szolgálhatnak a hazai szakmai közösség számára.

Félelem vagy elfogadás? - A pszichiátriai betegek társadalmi percepciójának vizsgálata

Kitti Stefánia Ding-Fótos — 2026-06-08

Bevezetés: A pszichiátriai betegek társadalmi megítélése Magyarországon továbbra is erősen stigmatizált. Az ismerethiány, a sztereotípiák és a társadalmi távolságtartás akadályozzák az érintettek integrációját és rehabilitációját. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, hogyan vélekedik a társadalom a pszichiátriai betegekről, mennyire ismeri a betegségeket, és milyen mértékű az elfogadás irántuk.

Módszertan: A vizsgálat kvantitatív módszertannal zajlott. Online kérdőívet töltött ki 114 válaszadó, amely 22 kérdést tartalmazott, 4 nyitott és 18 zárt kérdést foglalt magában. A minta nemek és korcsoportok szerint kiegyensúlyozott volt. A kérdőív mellett egy strukturált interjú is készült egy pszichiátriai beteg hozzátartozójával, amely kvalitatív betekintést nyújtott az érintettek megélt tapasztalataiba. Az adatokat statisztikai elemzéssel és tartalomelemzéssel értékeltem.

Eredmények: A válaszadók 62%-a szerint a „pszichiátriai betegség” kifejezés stigmatizáló, 49%-ukat pedig megijesztik a pszichiátriai betegek. A legtöbben a depressziót ismerték fel mentális betegségként; más diagnózisokat kevesen ismertek. 44%-uk úgy vélte, a pszichiátriai betegek meggyógyulhatnak, míg 20% szerint nem élhetnek normális életet. A társadalmi percepciót főleg a média alakítja, amely gyakran torz képet közvetít az érintettekről. Az interjúból kiderült, hogy a hozzátartozókat előítéletek, izoláció és a támogatás hiánya is érinti.

Következtetések: A kutatás megerősítette, hogy a pszichiátriai betegek társadalmi inklúzióját (befogadását) jelentősen nehezíti a stigmatizáció, az ismerethiány és a társadalmi távolság. A befogadó társadalom kialakításához szükséges a célzott edukáció, a pszichoedukációs programok bővítése és a társadalmi párbeszéd erősítése. A rehabilitáció sikerességének kulcsa, hogy az egyén a társadalom teljes értékű tagjaként vehessen részt a közösségi életben, ami egyaránt szolgálja az egyéni mentális egészség helyreállítását és a társadalmi kohézió erősítését.

Egy kerületi népegészségügyi program tervezése - Esettanulmány

Zsófia Kollányi — 2026-06-08

Bevezetés: A tanulmány esettanulmány-jelleggel mutatja be egy budapesti kerület nép-egészségügyi szakpolitika-tervezési folyamatának első fázisát, középpontban az egészségügyi szükségletek felmérésével és a beavatkozások megtervezésével. A Budapest Intézet 2023 őszén nyert el egy megbízást Budapest VIII. kerületének Önkormányzatától az egészséggel kapcsolatos szükségletek és a helyi egészségügyi szolgáltatások felmérésére, valamint egy jelentős egészségnyereséget kínáló, rászorultság alapján célzott, az Önkormányzat költségvetési és szervezeti kapacitáskorlátait is figyelembe vevő népegészségügyi program kidolgozására.

Módszertan: A módszertanban vegyes megközelítést alkalmaztunk: kvalitatív adatgyűjtésként 18 félig strukturált interjú készült egészségügyi dolgozókkal és önkormányzati munkatársakkal, valamint öt fókuszcsoportot szerveztünk 40 év feletti kerületi lakosokkal. A kvantitatív elemzés adminisztratív adatbázisokra épült, beleértve a KSH népszámlálási adatait, a NEAK háziorvosi ellátottsági adatait, és egy speciális, szegregátumok egészségügyi helyzetét feltáró országos adatbázist.

Eredmények: Az eredmények jelentős területi egyenlőtlenségeket tártak fel a kerületen belül. Kiemelkedően magas volt a szív- és érrendszeri halálozás, az asztma és COPD miatti kórházi felvételek száma, valamint aggasztóan alacsony a mammográfiai szűrések igénybevétele, különösen a szegregált területeken. A gyógyszerek kiváltása elmaradt az országos átlagtól, ami utalhat az anyagi hozzáféréssel vagy az előírások betartásával kapcsolatos problémára. A kerületi lakosok egy jelentős része (13%) nem jelentkezett be háziorvoshoz, 5%-uk pedig nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal. A reproduktív egészség területén kiugróan magas volt a terhességmegszakítások és a fiatal anyák aránya. A kvalitatív kutatás rávilágított az orvos-beteg kapcsolatok problémáira, a háziorvosi rendelők infrastrukturális hiányosságaira és a szakellátás hosszú várólistáira. Az alacsony társadalmi státuszú lakosok gyakran kerülik az egészségügyet táppénztől vagy biztosítás hiányától való félelem miatt.

A kutatás alapján egy 15 pontos beavatkozási javaslatcsomagot dolgoztunk ki, amelynek kiindulópontja egy politikai, anyagi és szakmai erőforrásokkal is bíró népegészségügyi kabinet felállítása. Emellett ingyenes oltási programokat, a reproduktív egészség fejlesztését, az ellátók helyzetének fejlesztését és az ellátók és a lakosság közötti kapcsolatok javítását javasolják, például népegészségügyi profilú szakemberek és egészségmediátorok alkalmazásán keresztül.

Következtetések: A tanulmány kritikusan reflektál a kutatási folyamat korlátaira is: az adathozzáférés nehézségei, az érintettek bevonásának akadályai, a különböző igazgatási szintek közötti kompetenciamegosztás, valamint a politikai határidők és szakmai megalapozottság közötti feszültségek mind befolyásolták a kutatómunkát. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a helyi népegészségügyi tervezéshez elengedhetetlen lenne egy nyilvánosan elérhető, folyamatosan frissített országos adatbázis, amely támogatja a hátrányos helyzetű területek egészségügyi ellátásának tervezését és monitorozását.

Megelőzés vagy ellátás? – A helyi önkormányzati egészségstratégiák dilemmája

József Vitrai — 2026-06-08

Bevezetés: A szerző népegészségügyi szempontú véleménycikkben fogalmaz meg javas-latokat a helyi önkormányzatok egészségstratégiáinak megvalósításához, a korszerű nemzetközi szakirodalomban hangsúlyosan megjelenő alapelvekre építve.

Vélemény: Az öt javasolt beavatkozás közé a megelőzés és az ellátás forrásainak stratégiai szintű elkülönítése és arányainak rögzítése, a Közösségi Egészségfejlesztési Iroda létrehozása, a közösségi koalíciók működtetése, az egészséges iskolák kezdeményezése, valamint az integrált, lakóhelyközeli humán alapszolgáltatási modell kialakítása tartozik. Ezek egymásra épülő, tudatosan fókuszált beavatkozási csomagot alkotnak. A koncentrált megközelítés a számos, párhuzamosan futó intézkedéssel szemben nagyobb valószínűséggel vezet mérhető eredményekhez, mivel világos prioritásokat, követhető irányt és számonkérhető megvalósítást tesz lehetővé.

Következtetések: A javasolt beavatkozások együtt koherens, bizonyítékokon alapuló meg-valósítási keretet kínálnak, amely egyszerre szolgálja a lakosság egészségét és jóllétét, erősíti a helyi közösségeket, és támogatja az önkormányzati stratégiai célok teljesülését. A részvételiségen és partnerségen alapuló megközelítés várhatóan növeli a lakossági elégedettséget és a helyi bizalmat, ami egy önkormányzat számára kiemelt közpolitikai érték. Emellett a közösségi és gazdasági szereplők bevonása új humán és anyagi erőforrásokat mozgósíthat: a helyi együttműködések révén a programok hatóköre bővülhet, miközben az önkormányzati ráfordítások költséghatékonysága és társadalmi megtérülése is erősödik.

Miért és hogyan érdemes szakcikket írni az MI segítségével? Az MI válaszol

József Vitrai — 2026-06-08

Célkitűzés: A mesterséges intelligencia (MI) használata körül ma egyszerre tapasztalható lelkesedés és szkepszis: egyesek forradalmi áttörést, mások túlértékelt eszközt látnak benne. A gyakorlati tapasztalat sem egyértelmű: az MI időnként lenyűgöző, máskor meglepően felszínes válaszokat ad. Jelen írás célja, hogy ezt az ambivalenciát vizsgálja, és a címben feltett kérdésre maguknak az MI-rendszereknek a bevonásával keressen választ.

Teljesítés: A vizsgálat során két vezető MI-rendszer, a ChatGPT és a Google Gemini „párbeszédét” elemeztem. A kérdést először a ChatGPT-nek tettem fel, majd válaszát a Google Gemini-vel értékeltettem. Ezt követően a kérdést a Google Gemini-nek is feltettem, és az arra adott választ a ChatGPT-vel véleményeztettem. Így egyfajta kölcsönös „peer review” folyamat jött létre, amelyben az MI-k nemcsak válaszadóként, hanem kritikai értékelőként is megjelentek.

Következtetések: Mindkét MI-rendszer képes volt az MI alkalmazásának előnyeit és kockázatait strukturáltan és jól használható módon összefoglalni, ugyanakkor egymás válaszait érdemi kiegészítésekkel árnyalták. Az eredmények arra utalnak, hogy az MI nem csupán eszközként, hanem reflexív partnerként is bevonható a tudományos munkába. Több MI-rendszer együttes alkalmazása pedig nemcsak növeli az elemzés mélységét, hanem a kritikai gondolkodást is erősítheti.

A közétkeztetés szerepe az egészségfejlesztésben és a fenntartható táplálkozásban: egy havi iskolai étlap dokumentumelemzése

Tibor Kiss — 2026-06-08

Bevezetés: A gyermek- és serdülőkori táplálkozás meghatározó szerepet játszik az egészséges fejlődésben, az egészségmagatartás kialakulásában, valamint a későbbi életkorban megjelenő krónikus, nem fertőző betegségek megelőzésében. Az iskolai közétkeztetés nemcsak az energia- és tápanyagbevitel biztosításának eszköze, hanem az egészségnevelés és a fenntartható táplálkozási minták közvetítésének kiemelt színtere is.

Módszertan: Jelen tanulmány célja egy magyarországi általános iskola felső tagozatos tanulói számára összeállított, 2026. március havi közétkeztetési étlap komplex elemzése volt. A vizsgálat leíró jellegű dokumentumelemzés módszerével történt, táplálkozástudományi, népegészségügyi és fenntarthatósági szempontok integrálásával. Az elemzés kiterjedt az energia- és makrotápanyag-tartalomra, a só- és cukortartalomra, a feldolgozott élelmiszerek előfordulására, valamint a különböző eredetű főételek – különösen a húsalapú, halas, vegetáriánus és hüvelyes fogások – arányára.

Eredmények: Az eredmények alapján a vizsgált étlap több elemében megfelel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveinek, különösen a zöldségköretek, a teljes kiőrlésű gabonatermékek és egyes hüvelyes alapú fogások jelenléte révén. Ugyanakkor népegészségügyi szempontból kedvezőtlen tényezők is azonosíthatók voltak, különösen a magasabb só- és cukortartalom, valamint a feldolgozott húskészítmények gyakori megjelenése. A fenntarthatósági elemzés rámutatott arra, hogy az étlapon az állati eredetű fogások dominálnak, míg a növényi alapú és alacsonyabb környezeti terhelésű ételek aránya mérsékelt.

Következtetések: Összességében a vizsgált menüsor részben támogatja az egészséges és fenntartható táplálkozás céljait, azonban a növényi alapú fogások arányának növelése, valamint a só-, cukor- és feldolgozott élelmiszer-tartalom mérséklése tovább javíthatná annak minőségét. Az eredmények hangsúlyozzák az iskolai közétkeztetés fejlesztésének fontosságát mind egészségügyi, mind fenntarthatósági szempontból.

A WHO globális orális egészségjelentésének üzenetei az egészségfejlesztés számára

Tibor Kiss — 2026-06-08

Bevezetés: Az orális betegségek világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és jelentős népegészségügyi terhet jelentenek. A World Health Organization (WHO) 2022-ben megjelent Global Oral Health Status Report című jelentése átfogó képet ad az orális betegségek globális előfordulásáról, valamint azok társadalmi és gazdasági következményeiről.

Vélemény: Jelen írás a WHO jelentésének főbb megállapításait értelmezi népegészségügyi és egészségnevelési szempontból. A tanulmány amellett érvel, hogy az orális egészség továbbra sem integrálódott kellő mértékben az általános egészségfejlesztési gyakorlatba, annak ellenére, hogy a közös kockázati tényezők szerepe jól ismert. Kiemeli, hogy az orális egészségfejlesztés legnagyobb kihívása nem az evidenciák hiánya, hanem azok gyakorlati és oktatási implementációjának korlátozottsága.

Következtetések: A WHO jelentése erős szakmai alapot biztosít, azonban hatása nagymértékben függ attól, hogy az ajánlások milyen mértékben épülnek be a gyakorlatba. Az egészségnevelés, az egészségműveltség fejlesztése és az interdiszciplináris megközelítések kulcsszerepet játszanak az orális betegségek megelőzésében.

Az energiaital-fogyasztás, a koffeinbevitel és a testkép összefüggései a közösségi média korában: narratív áttekintés magyarországi implikációkkal

Tibor Kiss — 2026-06-08

Bevezetés: A serdülő- és fiatal felnőttkorban kialakuló táplálkozási és életmódbeli szokások meghatározó szerepet játszanak az egészségi állapot alakulásában. Az energiaitalok és egyéb koffeintartalmú italok fogyasztása világszerte növekszik, különösen a fiatalok körében, miközben a közösségi média által közvetített testképideálok jelentős hatást gyakorolnak az egészségmagatartásra és az önértékelésre.

Módszertan: A tanulmány narratív szakirodalmi áttekintésen alapul, amely a PubMed adatbázisban végzett szisztematikus keresés eredményeként kiválasztott, 2025-ben publikált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek feldolgozására épül (n = 7). Az elemzés a koffein- és energiaital-fogyasztás egészségügyi, pszichológiai és társadalmi összefüggéseire fókuszál.

Eredmények: Az áttekintett kutatások alapján az energiaitalok túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható kardiovaszkuláris eltérésekkel, alvászavarokkal, pszichés tünetekkel és potenciális gyógyszerkölcsönhatásokkal. A koffeinbevitel és a mentális egészség között szintén kapcsolat mutatható ki, beleértve a pszichés zavarok és az öngyilkossági gondolatok előfordulását. A közösségi média által közvetített idealizált testképek hozzájárulhatnak olyan fenntarthatatlan életmódbeli stratégiák kialakulásához, amelyekben a stimulánsok használata a teljesítmény és a megjelenés optimalizálásának eszközeként jelenik meg.

Következtetések: Az energiaital-fogyasztás nem pusztán táplálkozási kérdés, hanem a modern, teljesítményorientált és médiavezérelt életmód komplex indikátora. A kockázatok csökkentése érdekében kiemelt jelentősége van az egészségnevelésnek, a táplálkozási edukációnak és a médiatudatosság fejlesztésének. Az interdiszciplináris megközelítés hozzájárulhat a fenntartható, egészségtudatos életmódbeli mintázatok kialakításához.

Cikkismertetés: Az elhízás megelőzéséhez nem elég az „akaraterő” – új közegészségügyi megközelítésre van szükség!

Iván Devosa — 2026-06-08

Jebb és Aveyard (2023) szerint az elhízás megelőzését nem az egyéni „akaraterő” hiányaként kell értelmezni: a táplálkozási környezet és a szabályozási keretek meghatározóan formálják a viselkedést. A kommentár több beavatkozási példát (választási architektúra, marketingkorlátozás, fiskális eszközök) bemutatva a dohányzás-visszaszorításhoz hasonló, tartós, többkomponensű szakpolitikai csomagok mellett érvel.

Cikkismertetés: A demokráciában eltöltött évek csökkentik-e az egészségegyenlőtlenséget Európában?

Iván Devosa — 2026-06-08

A tanulmány népegészségügyi és egészségpolitikai döntéshozóknak, egészség-gazdaságtani és társadalomtudományi kutatóknak, vala-mint azoknak ajánlható, akik az egészségegyenlőtlenségek okait nemcsak egyéni, hanem intézményi és társadalmi szinten is értelmezni szeretnék. Oktatásban jól használható, mert szemléletesen bemutatja, hogy a mérőszám-választás miért befolyásolja az országok össze-hasonlíthatóságát, és hogyan lehet az oksági értelmezéshez közelebb kerülni.

Cikkismertetés: Elmélettől a gyakorlatig - hogyan nevel egy helyi civil szervezet fiatal egészség-fejlesztő önkénteseket?

Iván Devosa — 2026-06-08

A hazai népegészségügyi és egészségfejlesztési szakemberek számára fontos terület az iskolai és közösségi programok szervezése. Ebben a fiatalok bevonásával tudnak helyi szintű, igazságosabb egészségi viszonyokat támogató kezdeményezéseket indítani, melyek egyik fő területe lehet, hogy hazánkban is feltárják az egészség társadalmi meghatározó tényezőit, melyek mind kulturálisan mind pedig területileg eltérnek egymástól az országon belül is.

Cikkismertetés: „Tudásból cselekvés” - közösségi bevonással végzett kutatás és implementációs tudományos módszerek összekapcsolása a népegészségügyi gyakorlat erősítéséért

Iván Devosa — 2026-06-08

A tanulmány különösen hasznos hazai népegészségügyi programfelelősöknek, helyi egészségfejlesztési szakembereknek is, hiszen, „lépésről lépésre” logikával sorolja fel, milyen módszerek segítenek a közösségi bevonás és a megvalósítás szempontjainak összehangolásában, amiben a jelenleg futó népegészségügyi programok sokszor hiányosak.

Fordítás: A Lancet „Visszaszámlálás az egészség és éghajlatváltozás kapcsán” 2026-os európai jelentésének vezetői összefoglalója

József Vitrai — 2026-06-08

Az éghajlatváltozás már nem elvont jövőbeli kockázat, hanem mindennapi valóság, amely közvetlenül hat egészségünkre. Nemcsak a különösen sérülékeny csoportokat – a gyermekeket, időseket vagy krónikus betegeket – érinti, hanem a teljes magyar népességet. Következményei már ma is érzékelhetők: nő az idő előtti halálozás kockázata, fokozódik az egészségügyi ellátás iránti igény, és csökken a munkavégző képesség.

Mindez egyértelmű üzenetet hordoz: az éghajlatváltozás egészségi hatásainak megértése, rendszeres nyomon követése és a válaszlépések kidolgozása nem halasztható. Ez közös felelőssége mindazoknak, akik a népegészségügyben és kapcsolódó területeken dolgoznak – és egyben lehetőség is arra, hogy aktívan hozzájáruljunk egy egészségesebb, igazságosabb jövőhöz.

Mozgás, táplálkozás, lélek, közösség – Komplex egészség-fejlesztési megközelítés a Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda gyakorlatában

Anna Bende — 2026-06-08

A Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda komplex szemléletű programjai a mozgás, a táplálkozás és a mentális jóllét egyensúlyára épülnek. A cikk négy, 2025-ben megvalósított programon keresztül mutatja be, hogyan valósítható meg közösségi szinten az egészségtudatos életmód támogatása. A bemutatott kezdeményezések különböző korosztályokat szólítanak meg és hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához, valamint a közösségi kapcsolatok erősítéséhez.

Közösségi tér, biztonság, támogatás – A veszprémi Napsugár Klub bemutatkozik

Teodóra Kiss — 2026-06-08

A veszprémi Napsugár Klub több mint egy közösségi tér: biztonságos és támogató hely gyermekek és fiatalok számára. A klub prevenciós, mentálhigiénés és közösségépítő programjaival évek óta segíti a helyi fiatalokat abban, hogy elfogadó közegben fejlődhessenek, kapcsolatokat építhessenek és támogatást kapjanak élethelyzeteik kezeléséhez. A cikk bemutatja a klub működését, szakmai szemléletét, nemzetközi projektjeit és azt a közösségi értéket, amelyet Veszprémben képvisel.

Az EFI Szentgotthárd tevékenysége a lakosság és a munkavállalók szolgálatában

Beáta Klósz — 2026-06-08

A cikk nagyon röviden villantja fel az EFI Szentgotthárdnak az ellátott terület lakossága, illetve a saját munkavállalók részére nyújtott szolgáltatások egy részét. Az iroda lehetőségei az állapotfelméréstől a közösségi programokon át, a kommunikációs csatornák változatos eszköztárát tartalmazzák. Az évtizedet meghaladó működésről állnak rendelkezésre adatok, illetve szakmai díj.

Előadás összefoglalója: Kulcstényező az egészség? Feltétel, következmény és beavatkozási pont a jóllét felé

József Vitrai — 2026-06-08

Az előadás a polikrízis fogalmából kiindulva az emberi egészség szerepét vizsgálja mint feltételt, következményt és stratégiai beavatkozási pontot. A rendszerszemléletű megközelítés szerint az egészség az egyén és környezete közötti kölcsönhatások emergens kimenete, amely meghatározza a cselekvőképességet és az alkalmazkodási kapacitást. A polikrízis az egészséget több szinten – fizikai-kémiai, biológiai, gazdasági és társadalmi dimenziókban – befolyásolja, miközben ezek a hatások egymást erősítik és társadalmilag egyenlőtlenül oszlanak meg. Az egészségromlás nemcsak következmény, hanem a válságfolyamatokat erősítő tényező is, amely gazdasági, társadalmi és környezeti visszacsatolásokat indít el. Az előadás amellett érvel, hogy a polikrízis kezelése nem lehetséges szektorális megközelítések mentén: az egészség és a jóllét közös társadalmi célként képes integrálni a különböző szakterületeket. A közösségi koalíciók és az interszektoriális intézményi együttműködés olyan keretet jelenthetnek, amely támogatja a közös problémameghatározást, döntéshozatalt és tanulást. Az egészség így nemcsak a válságok elszenvedője, hanem azok kezelésének kulcstényezője is.

Planetáris egészség a polikrízis idején – beszámoló egy úttörő konferenciáról

Orsolya Kutai — 2026-06-06

A „Planetáris egészség a polikrízis idején” című konferencia a klímaváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági kihívások és az egészségügyi válságok összefüggéseit vizsgálta rendszerszemléletű megközelítésben. A rendezvény különböző tudományterületek szakértőit kapcsolta össze annak érdekében, hogy közösen keressenek válaszokat a komplex, egymást erősítő globális problémákra. Az előadások rámutattak, hogy az emberi egészség, a társadalmi jóllét és a környezeti fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan rendszert alkotnak.