Multidiszciplináris Egészség és Jóllét

Ajánló a Multidiszciplináris Egészség és Jóllét legújabb lapszámához

2025-12-05T19:12:12+00:00

Ez a szám erősen gyakorlatorientált és ugyanakkor elmélyülten reflektál a népegészségügy legégetőbb kérdéseire — a rendszerszintű változtatásoktól az egyéni és közösségi beavatkozásokig. A MEJ ezúttal 18 közleményen keresztül kínál „távoli és közeli” nézőpontokat: nemcsak azt mutatja meg, hol tartunk ma, hanem azt is, merre érdemes lépnünk.

Discussion about the integration of care - Benedetta Armocida and Heléna Safadi (transcript)

2025-12-07T10:32:29+00:00

This podcast explores integrated care approaches for diabetes and cardiovascular disease within the EU-funded JACARDI Joint Action. Through a structured dialogue between Dr. Benedetta Armocida and Dr. Heléna Safadi, the discussion highlights key dimensions of integrated care, including multidisciplinary collaboration, strengthening care pathways, digital tools, and person-centred approaches. Themes include the importance of equity, scalability of pilot projects, sustainability, and the active involvement of people with lived experience.

Az anyatej és a szülők edukációjának összefüggése a gyermek fogazatával

2025-12-07T10:32:30+00:00

BEVEZETÉS: A gyermekek szájüregi egészségének megőrzése szorosan összefügg a szülők egészségtudatosságával és edukációjával. Az anyatej a csecsemők legértékesebb tápláléka, azonban jelentős tejcukortartalma a helytelen szoptatási szokások és a nem megfelelő szájhigiénés gyakorlatok mellett fokozhatja a korai gyermekkori fogszuvasodás (Early Childhood Caries - ECC) kialakulásának kocká-zatát. A tejfogazat anatómiai sajátosságai és a gyermekek higiénés rutinjainak hiánya miatt a prevenció különösen nagy jelentőséggel bír az első életévekben.

MÓDSZERTAN: A közlemény szakirodalmi áttekintés formájában vizsgálja az anyatej összetételét, kariológiai (fogszuvasodási) vonatkozásait, a gyermek tejfogazatának sajátosságait, valamint a szülők edukációjának szerepét a megelőzésben. A releváns hazai és nemzetközi források elemzésével feltérképeztük a szoptatási szokások, a táplálkozási rutinok és a szájápolási gyakorlatok összefüggéseit az ECC előfor-dulásával.

EREDMÉNYEK: A vizsgálatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a gyermekek szájüregi egészsége döntően a szülők tájékozottságán és felelősségvállalásán múlik. A hosszabb ideig tartó, különösen éjszakai szoptatás, illetve a cumisüveges etetés cukros vagy savas italokkal fokozza a fogszuvasodás kockázatát. A szülők jelentős része későn, az első tejfogak megjelenése után kezdi el a gyermekek szájhigiénéjét kialakítani, holott már a fogatlan szájüreg higiéniája is kiemelten fontos. Az ismerethiány, az alacsony egészségügyi kompetenciák, valamint a hátrányos szociális helyzet további kockázati tényezők. Az információszerzés új útjai – mint a digitális edukációs anyagok és a telemedicina – fontos kiegészítő szerepet tölthetnek be a személyes tanácsadások mellett.

KÖVETKEZTETÉSEK: A korai, célzott szülői edukáció a gyermekek fogászati prevenciójának alapvető eszköze. Az anyatej jótékony hatásai mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a kariogén (fogszuvasodásra hajlamosító) táplálkozási szokások mérséklésére és a szájhigiénés rutinok minél előbbi kialakítására. A hatékony prevenció érdekében multidiszciplináris együttműködés, a családokhoz eljutó, széles körű és megbízható információ, valamint a hátrányos helyzetű közösségek célzott támogatása szükséges. A megfelelően edukált szülők képesek megalapozni gyermekeik hosszú távú szájüregi egészségét, ezzel hozzájárulva a szisztémás egészség és a jóllét fenntartásához.

Vizuális kivonat: Hogyan teljesít Magyarország az egészség ügyében az OECD országaihoz képest?

2025-12-08T19:03:06+00:00

Magyarország mind a népesség egészségi állapotára, mind az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozóan az OECD átlagánál rosszabb teljesítményt mutat. Az elmaradást jelző mutatók nagy száma alátámasztja, hogy átfogó változtatások szükségesek az egészséges életmódot előmozdító népegészségügyben, valamint a betegségek hátrányos következményeit csökkentő egészségügyi ellátásban egyaránt.

Szakdokumentum: Az Európai Egészségügyi Adattér másodlagos felhasználása

2025-12-07T10:32:29+00:00

Az European Journal of Public Health különszáma és az arról készített ismertetetés különösen releváns a magyar szakemberek számára. Az Európai Egészségügyi Adattér (EEA) bevezetése alapjaiban alakíthatja át az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést, azok kutatási, szakpolitikai és innovációs célú felhasználását. Magyarország aktív részese a folyamatnak, így a hazai egészségügyi rendszerben dolgozók, kutatók és döntéshozók számára létfontosságú megérteni, milyen lehetőségeket és kihívásokat hordoz ez a fejlődési irány.

Szakdokumentum: Elkerülhető halálozás, kockázati tényezők és a nem fertőző betegségek elleni, adatokra alapozott, hatásos szakpolitikák

2025-12-07T10:32:30+00:00

Ez a jelentés megállapítja, hogy Magyarország sajnálatos módon az Európai Régióban a FÁK-országokhoz hasonló szinten áll mind a megelőzhető, mind a kezeléssel elkerülhető halálozás tekintetében. A jelentés arra is rámutat, hogy 2023-ban az Európai Régió országainak mintegy egyharmada még nem implementált olyan szakpolitikákat és azok eredményét mérő haladásindikátorokat, amelyek a nem fertőző betegségek visszaszorítását célozzák. Magyarország is ezen országok közé tartozik, ami alapvetően magyarázza kedvezőtlen pozíciónkat a különböző NCD-re vonatkozó egészségügyi mutatók rangsorában.

Szakdokumentum: Magyarországi egészségveszteségek, 2025 – Vezetői összefoglaló

2025-12-07T10:32:29+00:00

Ez a vezetői összefoglaló gyors, áttekintő képet ad a magyar lakosság egészségi állapotáról az elvesztett egészséges életévek alapján. A hagyományos halálozási mutatókon túl bemutatja az életminőséget rontó, de nem feltétlenül halálos betegségek súlyát is, így teljesebb képet ad arról, hol és hogyan jelentkeznek a legnagyobb egészségveszteségek a társadalomban.

Szakdokumentum: Halálozás Magyarországon 2025

2025-12-07T10:32:29+00:00

A tanulmány átfogó képet ad a magyarországi halálozási mintázatok alakulásáról, és bemutatja, hogyan hatnak a társadalmi, gazdasági és egészségügyi tényezők az életkilátásokra. A multidiszciplináris megközelítés segít megérteni, hogy a halálozási különbségek mögött nem csupán egészségügyi okok, hanem életmódbeli, környezeti és területi egyenlőtlenségek is meghúzódnak. A tanulmány olvasása minden olyan szakember számára hasznos, aki az egészség javítását nemcsak az ellátórendszer, hanem a társadalmi feltételek felől is értelmezi.

Cikkismertetés: Az egészségügyi és szociális ellátás integrációjának történeti fejlődése

2025-12-07T10:32:30+00:00

Ez az ismertetés átfogó, ugyanakkor közérthető módon mutatja be az egészségügyi és szociális ellátás integrációjának történeti fejlődését a holisztikus egészségfelfogástól a személyre és közösségre szabott modern megközelítésekig. Az eredeti cikk szerzői több tudományterület – orvostudomány, szociálpolitika, közgazdaságtan és pszichológia – metszéspontjából vizsgálja az integráció elméleti alapjait és gyakorlati megvalósulását. A történeti ív jól érzékelteti, hogy az integráció nemcsak szakmai, hanem társadalmi és etikai kérdés is.

Cikkismertetés: A magyar egészségügy hatékonyságának növelésével plusz 3 életév várható?

2025-12-07T10:32:30+00:00

Ezek az eredmények aláhúzzák, hogy az országok jobb egészségügyi eredményeket érhetnek el, még ugyanannyi pénzből is, ha az egészségügyi kiadások hatékonyságának javítására összpontosítanak. A tanulmány megállapítja, hogy a jól működő demokráciák, a szociális védelemre fordított kormányzati kiadások, az egészségügyi ellátáshoz hozzáférést biztosító infrastruktúra, a megelőző ellátás széles körű igénybevétele és a fejlesztési támogatások összehangolása mind összefüggésbe hozhatók a hatékonyság javulásával.

Cikkismertetés: A kormányzás és az egészség globális kapcsolata – A jó kormányzás szerepe az egészségügyi kiadások alakulásában

2025-12-07T10:32:29+00:00

A tanulmány a kormányzási minőség és a lakosság egészségi állapota közötti kapcsolatot vizsgálja globális szinten. A kutatás 164 ország adatain alapul, és kimutatja, hogy az erősebb intézményi háttér, az átlátható döntéshozatal és az alacsony korrupció jelentősen hozzájárul az egészségügyi mutatók javulásához. Az eredmények arra utalnak, hogy a jó kormányzás önmagában is az egészségi egyenlőtlenségek mérséklésének egyik legfontosabb tényezője.

Cikkismertetés: Kevesebb élelmiszer fogyasztása javítja a tápanyagfelvételt?

2025-12-07T10:32:29+00:00

A tanulmány azt vizsgálta, hogy az élelmiszer-fogyasztás csökkentése javítja-e a tápanyagbevitel minőségét a felnőtt lakosság körében. A kutatás a UK Biobank több ezer résztvevőjének paneladatait elemezte, és megállapította, hogy az étkezések mennyiségi csökkentése önmagában nem jár feltétlenül jobb tápanyag-profillal. A csökkentett energia-bevitel gyakran együtt járt a fehérje-, rost- és mikrotápanyag-bevitel csökkenésével is. Az eredmények arra utalnak, hogy a táplálkozási minőség javításához nem elegendő a mennyiség korlátozása, hanem tudatos élelmiszer-választásra és kiegyensúlyozott étrendre van szükség.

Cikkismertetés: Lehetséges-e a szív- és érrendszeri kockázat csökkenése rövid, hétköznapi fizikai aktivitással?

2025-12-07T10:32:29+00:00

A cikk szerzői szerint a népegészségügyi stratégiáknak el kell mozdulniuk a „mindent vagy semmit” típusú testedzés-felfogástól, és hangsúlyozniuk kell, hogy minden mozdulat számít: már napi néhány perc intenzívebb testmozgás is kimutatható előnyökkel jár, különösen az inaktív lakosság körében. Emellett a – hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő – viselhető eszközök fontos szerepet kaphatnak a visszajelzés és a motiváció erősítésében, hiszen az egészséges életmódra nevelés hatékony prevenciós eszközei. Hasonlóan az igen sikeres „gondosóra” programhoz, ez esetben javasolt lenne megvitatni annak lehetőségét, hogy az arra egészségi és szociális állapotuk miatt leginkább rászorulók aktivitásmérőt kapjanak ingyenesen.

Cikkismertetés: Hogyan befolyásolja a jövedelmi egyenlőtlenség a serdülők agyának szerkezetét, működését és mentális egészségét?

2025-12-07T10:32:29+00:00

Az ismertetett cikk kulcsfontosságú minden magyar pszichológus, pedagógus, szociális szakember és döntéshozó számára, mivel tudományosan bizonyítja, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek miként okoznak mérhető károsodást a serdülők agyi fejlődésében és mentális egészségében. A kutatás rávilágít, hogy a növekvő hazai serdülőkori szorongás, magatartászavarok vagy tanulási nehézségek hátterében nem csak egyéni tényezők állnak. A valós ok a krónikus stressz, amit a társadalmi egyenlőtlenség és az ebből fakadó státuszszorongás generál.

Cikkismertetés: Képregényszerű történetek a hátrányos helyzetű közösségek bevonására és egészségfejlesztésére

2025-12-07T10:32:29+00:00

Hogyan lehet elérni és valóban bevonni azokat a közösségeket, amelyek korlátozott erőforrásokkal, alacsonyabb egészségműveltséggel vagy bizalmatlansággal küzdenek az egészségügyi rendszerek iránt? A We Engage 4 Health (WE4H) projekt kutatói egy különleges módszert dolgoztak ki: képregényszerű történeteket alkalmaztak az egészségfejlesztés és tudásátadás eszközeként. Ezek a történetek nemcsak érthetőbbé, hanem érzelmileg bevonóbbá is tették az üzeneteket, miközben a közösség tagjai társtervezőként vettek részt az anyagok fejlesztésében. A kutatás tapasztalatai azt mutatják, hogy az iteratív, közösségi alapú társtervezés nemcsak hatékony, hanem fenntartható eszköz is az egészségegyenlőtlenségek csökkentésében – és érdemes lenne a hazai gyakorlatba is beépíteni.

Pályázat a legjobb egészségfejlesztési programok bemutatására

2025-12-07T10:32:29+00:00

A szerkesztőség pályázatot hirdetett sikeres egészségfejlesztési programok folyóiratunkban való bemutatására. Pályázat benyújtható olyan magyarországi egészséget fejlesztő beavatkozás, intézkedés, program leírásával, amelyet a pályázók sikeresnek vélnek, és mások számára követendőnek gondolnak. Pályázatot bárki, foglalkozásától és munkahelyétől függetlenül benyújthat.

Rövid hírek a nagyvilágból és kishazánkból

2025-12-07T10:32:29+00:00

Megjelent az EU új 2028–2034-es költségvetési javaslata
Az Európai Bizottság javaslatot tesz az EU dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelvének aktualizálására
Profit hízlalása: Hogyan károsítja a gyermekeket az élelmiszeripari környezet – 2025-ös gyermek táplálkozási jelentés
A WHO cselekvésre szólít fel az élelmiszeradók ügyében
„Az elmúlt évtizedben nem történt előrelépés a társadalmi és egészség- egyenlőtlenségek terén” –új adatok szerint
Elérhető a GBD 2023
Megjelent a gyermekek tápláltsági állapotát felmérő COSI-jelentés

A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület története 2020-2025

2025-12-08T19:14:23+00:00

Az egyesület megalapításához vezető eseménysort 2019 kora őszén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodájának támogatási felajánlása indította. Akkoriban a minisztérium Népegészségügyi főosztályát vezető Vitrai József – hivatkozva a WHO Health 2020 Európai Egészségpolitikai Keretterv dokumentumra – felvetette, hogy a támogatást egy, a gyermekek egészségének javítását célul kitűző Partneri Együttműködés (PE; angolul Coalition of Partners) létrehozására és működtetésére lehessen felhasználni. A WHO és a minisztérium közösen 2019 szeptemberének végén megrendezett workshopján a résztvevők megalakították a gyermekek egészségét fejlesztő PE-t.