https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/issue/feedBőrgyógyászati és Venerológiai Szemle2025-11-03T12:31:50+00:00Prof. emer. Temesvári Erzsébettemesvari.erzsebet@med.semmelweis-univ.huOpen Journal Systems<p>A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos peer review, tudományos, szakmai folyóirata, mindenki számára teljes szöveggel elérhető, nyílt hozzáférésű lap.<br>A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 1923-ban Egyed Dávid és Lehner Imre szerkesztésében indult útjára. 1928-tól a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos lapja. A magyar bőrgyógyász társadalom egyetlen peer reviewed szakmai tudományos médiuma. A folyóirat nyelve magyar, minden cikkében angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű kulcsszavakkal. A folyóirat 2 havonta jelenik meg.<br>A folyóiratban elsősorban a bőrgyógyászat, nemi betegségek és kozmetológia/esztétika különböző területén végzett kutatások eredményeiből született máshol még nem közölt eredeti közlemények jelennek meg. Helyet biztosít interdiszciplináris kutatási eredményekből született eredeti közlemények számára, és egyik legfontosabb célja a bőrgyógyászok szakmai folyamatos képzésének és továbbképzésének szolgálata. E célkitűzéssel a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle Szerkesztő Bizottsága által felkért szaktekintélyek által összeállított összefoglaló közleményeknek rendszeresen helyet biztosít.<br>A folyóirat a közlésekért nem kér "közlési díjat", Article Processing Charge-ot.</p>https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20810A korai mycosis fungoides felismerése2025-10-31T11:32:43+00:00József Szakonyiszakonyi.jozsef@semmelweis.huJudit Csomorhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huBotond Tímárhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huPéter Hollóhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huMárta Marschalkóhuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>Bár a mycosis fungoides a cutan lymphomák leggyakoribb típusa, korai szakaszának felismerése komoly kihívást jelent, mivel a klinikai tünetek többnyire enyhék, nem specifikusak, lassan változnak, és gyakran más, jóval gyakoribb bőrbetegségekre hasonlítanak. Ennek következtében a diagnózis felállítása rendszerint elhúzódik, és a tünetek megjelenésétől számítva több év is eltelhet a pontos kórisme meghatározásáig. Összefoglalónkban ismertetjük a korai mycosis fungoides klinikai tüneteit, hangsúlyozva a cutan T-sejtes lymphoma kialakulására utaló klinikai jellemzőket. Követjük a diagnosztikai lépéseket és próbálunk a klinikai gyakorlatban használható útmutatást adni a diagnózis minél hatékonyabb felállításához. Áttekintjük a differenciáldiagnosztikai problémát okozó kórképeket, illetve a betegség kialakulására hajlamosító tényezőket.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20811Erythroderma I. rész Cutan T-sejtes lymphoma erythrodermás forma2025-10-31T11:45:42+00:00Márta Marschalkómarta.marschalko@gmail.comBotond Tímárhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huJudit Csomorhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huJózsef Szakonyihuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>Erythrodermás cutan T-sejtes lymphoma klinikai formái erythrodermás MF (E-MF) és Sézary syndroma, bőrtüneteit illetően hasonló, de egyéb fontos tulajdonságok tekintetében eltérő kórképek. A klinikai kép- erythroderma- mindkét kórképben azonos, a bőr hisztopatológiai eltérések: atipusos, CD4+/CD8- monoklonalis lymphoid sejtek intraepidermalis infiltrációja a döntő, de különbségek megfgyelhetők: epidermotropizmus mértéke, dermalis infiltratum jellege, aspecifikus szöveti tulajdonságok, klonalitás kimutathatósága. Elsősorban a kezdeti stádiumban nehéz lehet a differenciálás a benignus, gyulladásos dermatosisoktól. A perifériás vérben a klonalis, malignus, atípusos Sézary sejtek kimutathatók, mértékük eltérő a 2 kórképben: Sézary syndroma esetén ≥1000 sejt/μl észlelhető, E-MF-ben ez alatti értékek. A meghatározás alapja morfológiai tulajdonságok, ill. napjainkban flow cytometriai vizsgálattal kimutatott fenotípus jellemzők. A prognózis és a túlélés a Sézary sejtek mennyiségétől, a nyirokcsomó infiltrációtól függ, ezt a stádium beosztás tükrözi. E-MF prognózisa jó, túlélés kedvező, Sézary syndroma agresszív lefolyású betegség.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20812Erythroderma II. rész Egyéb (nem CTCL eredetű) erythodermák, klinikum, differenciáldiagnosztika, terápia2025-10-31T11:52:44+00:00Adrienn Erzsébet Bojtorbojtor.adrienn.erzsebet@semmelweis.huBenedek Nagyhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huJózsef Ágoston Szakonyi huderm.bor@med.semmelweis-univ.huMárta Marschalkóhuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>Az erythroderma ritka, potenciálisan életet veszélyeztető bőrgyógyászati kórkép, hátterében gyulladásos, autoimmun, fertőzéses, gyógyszerindukált és neoplasztikus eredetű betegségek állhatnak, ugyanakkor az esetek egy része idiopátiás. A különböző etiológiájú kórképek hasonló klinikai képet mutatnak: a testfelület több, mint 80%-ra kiterjedő erythema, beszűrődés, hámlás, ezért a háttér tisztázása komplex folyamat. A hisztológia, immunhisztokémia a diagnosztika lényeges eszközei. A publikációban áttekintjük – a CTCL eredetű erythroderma kivételével – a klinikai jellemzőket, valamint életkor és patomechanizmus szerinti csoportosítást ismertetünk, és ismertetjük a terápiás stratégiákat. Psoriasishoz, atópiás dermatitishez, pityriasis rubra pilarishoz, autoimmun kórképekhez társuló, gyógyszerek által kiváltott adverz reakciók okozta, paraneoplasztikus és idiopátiás erythrodermák rövid ismertetésére térünk ki, továbbá külön figyelmet fordítunk a dupilumab-kezeléssel összefüggésben felmerülő cutan T-sejtes lymphoma kérdéskörére is. Emellett egy gyakorlati diagnosztikai algoritmust is bemutatunk.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20813Papuloerythroderma Ofuji és a cutan lymphomák kapcsolata2025-10-31T11:58:33+00:00Tünde Zsuzsanna Kernerkerner.tunde.zsuzsanna@semmelweis.huMárta Marschalkóhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huJózsef Szakonyihuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>A papuloerythroderma Ofuji (PEO) ritka bőrgyógyászati kórkép, klinikai megjelenését viszkető, barnás-erythemás, lapos, konfluáló papulák jellemzik, a bőrredők megkímélésével – ez utóbbi az úgynevezett „deck-chair sign”. Bár az etiológiája nem teljesen tisztázott, számos esetben írták le különböző infekciókkal, gyógyszerprovokációval, atópiás dermatitisszel, belszervi és haematológiai daganatokkal – többek között cutan T-sejtes lymphomákkal – való társulását. Jelen összefoglalás célja a betegség bemutatása mellett a cutan lymphomákkal való kapcsolatának áttekintése és elemzése a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20814Lymphomatoid papulosis2025-10-31T12:05:46+00:00Máté Bognár bognar.mate@pte.huCsaba Gyömörei huderm.bor@med.semmelweis-univ.huMelánia Pozsgai huderm.bor@med.semmelweis-univ.huCsongor Németh huderm.bor@med.semmelweis-univ.huZita Battyáni huderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsuzsanna Lengyel huderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>A lymphomatoid papulosis (LyP) egy ritka, krónikus recidiváló papulonodularis vagy papuloulceratív bőrtünetekkel járó betegség, mely a WHO-EORTC 2018-as klasszifikációja alapján a primer kután CD30 pozitív T-sejtes lymphoproliferatív betegségek spektrumába sorolt, több szövettani altípust különíthetünk el (A, B, C, D, E és DUSP22-IRF4 génátrendeződéssel járó variáns). Szövettanilag a malignus lymphomákkal mutat hasonlóságot, klinikai lefolyását tekintve indolens haematológiai kórkép. A papulák és csomók spontán regrediáló hajlamot mutatnak, ugyanakkor egyes típusoknál a kifekélyződés is megfigyelhető. Enyhe esetekben a helyi terápia elegendő, viszont súlyos, kiterjedt esetekben szisztémás immunmoduláns vagy célzott terápia lehet szükséges. Ugyan ritka előfordulású, jó prognózist mutató kórkép, de fontos kiemelni a másodlagos haematológiai malignitások magasabb rizikóját (5-25%), így a szoros utánkövetés kulcsfontosságát. A cikk során a szerzők áttekintik a LyP legfrissebb klasszifikációját, pathomechanizmusát, diagnosztikai algoritmusát, alkalmazott terápiákat a nemzetközi és hazai irodalom alapján.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20815Bőrre irányuló kezelési lehetőségek korai stádiumú mycosis fungoidesben2025-10-31T12:13:23+00:00Boglárka Nagyhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huNóra Kovácshuderm.bor@med.semmelweis-univ.huKatinka Ónodihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huIldikó Csányi huderm.bor@med.semmelweis-univ.huHenriette Ócsai huderm.bor@med.semmelweis-univ.huJudit Oláhhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huLajos Keményhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huRolland Gyulaihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huEszter Baltás ebaltas@gmail.com<p>A bőrre irányuló kezelések (ún. skin-directed therapies) a mycosis fungoides (MF) korai stádiumaiban (IA–IIA) elsődleges terápiás módszernek számítanak, míg előrehaladott esetekben szisztémás kezelésekkel kiegészítve járulnak hozzá a tünetek enyhítéséhez és az életminőség javításához. Jelen közleményben a szerzők a nemzetközi ajánlások tükrében foglalják össze a bőrre irányuló kezelési lehetőségeket MF korai stádiumaiban. Kiemelt figyelmet kap a lokális mustárnitrogén, amelyről az első hazai közlemény közel hetven éve jelent meg a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében. Jelenleg klórmetin gél formájában az egyetlen lokális készítmény, amely MF kezelésére indikált és hazánkban is elérhető.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/20816Allogén őssejt-transzplantáció cutan T-sejtes lymphomában – Egy ritka, de potenciálisan kuratív lehetőség2025-10-31T12:33:48+00:00Alexandra Raskaraska.alexandra@dpckorhaz.huLászló Gopcsahuderm.bor@med.semmelweis-univ.huHajnalka Andrikovics huderm.bor@med.semmelweis-univ.huAlexandra Baloghhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huJános Fábián huderm.bor@med.semmelweis-univ.huPéter Farkashuderm.bor@med.semmelweis-univ.huKrisztina Jeszenszkyhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huViktor Lakatoshuderm.bor@med.semmelweis-univ.huTamás Masszihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huNóra Meggyesi huderm.bor@med.semmelweis-univ.huMelinda Paksihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huBálint Szabóhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huAnikó Szilvási huderm.bor@med.semmelweis-univ.huIlona Tárkányi huderm.bor@med.semmelweis-univ.huNikolett Wohnerhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huPéter Reményi huderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>Az előrehaladott cutan T-sejtes lymphomák (CTCL) kezelése a betegség biológiai és klinikai heterogenitása, valamint a gyakori terápiarezisztencia miatt továbbra is jelentős kihívás. Tartós remisszió kizárólag az allogén hematopoetikus őssejt-transzplantációval (allo-HSCT) érhető el. Jelen összefoglalónkban áttekintjük az allo- HSCT szerepét az 1984–2024 között Budapesten őssejt- transzplantáción átesett CTCL betegek retrospektív elemzésével és a nemzetközi vizsgálatok eredményeinek összevetésével. Az elmúlt 40 év felnőtt allo-HSCT eseteinek 0,5%-át képezte CTCL. A betegek többségét előrehaladott stádiumban, medián három terápiás vonal után, parciális remisszióban vagy progresszióban transzplantáltuk. A kondicionálás 67%-ban redukált intenzitású (RIC), 33%-ban myeloablatív (MAC) volt. Akut, bőrt érintő graft-versus-host betegség (GVHD) 67%-ban fordult elő. A mortalitás 67%, a relapszusarány 44% volt. Késői relapszus után donor lymphocyta infúzióval (DLI) tartós remisszió volt elérhető. Az allo-HSCT szerepe CTCL-ben kuratív potenciálja ellenére marginális, szélesebb körű alkalmazását a betegek gondozásában résztvevő társszakmák szorosabb együttműködése teheti lehetővé.</p>2025-10-31T00:00:00+00:00Copyright (c)