https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/issue/feedBőrgyógyászati és Venerológiai Szemle2024-10-21T13:56:06+00:00Prof. emer. Temesvári Erzsébettemesvari.erzsebet@med.semmelweis-univ.huOpen Journal Systems<p>A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos peer review, tudományos, szakmai folyóirata, mindenki számára teljes szöveggel elérhető, nyílt hozzáférésű lap.</p> <p>A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 1923-ban Egyed Dávid és Lehner Imre szerkesztésében indult útjára. 1928-tól a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos lapja. A magyar bőrgyógyász társadalom egyetlen peer reviewed szakmai tudományos médiuma. A folyóirat nyelve magyar, minden cikkében angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű kulcsszavakkal. A folyóirat 2 havonta jelenik meg.</p> <p>A folyóiratban elsősorban a bőrgyógyászat, nemi betegségek és kozmetológia/esztétika különböző területén végzett kutatások eredményeiből született máshol még nem közölt eredeti közlemények jelennek meg. Helyet biztosít interdiszciplináris kutatási eredményekből született eredeti közlemények számára, és egyik legfontosabb célja a bőrgyógyászok szakmai folyamatos képzésének és továbbképzésének szolgálata. E célkitűzéssel a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle Szerkesztő Bizottsága által felkért szaktekintélyek által összeállított összefoglaló közleményeknek rendszeresen helyet biztosít.</p> <p>A folyóirat a közlésekért nem kér "közlési díjat", Article Processing Charge-ot.</p>https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17376Cutan vasculitisek: a klinikumtól a morfológiáig2024-10-21T13:39:06+00:00Géza Róbert Nagy n.geza@outlook.comErika Varga huderm.bor@med.semmelweis-univ.huIrma Koromhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huLilla Mihályihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huNóra Belsőhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsuzsanna Bata-Csörgőhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huLajos Keményhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huRolland Gyulaihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huIstván Balázs Némethnemethistvanbalazs@gmail.com<p>A dolgozatban a szerzők a leggyakoribb kis-, és közepes ereket érintő cutan vasculitisek klinikai és szövettani jellemzőit foglalják össze. A vasculitisek összességét tekintve, ezen érgyulladással járó betegségeket jelenleg három nagy csoportba sorolhatjuk: a szisztémás érintettséggel és bőrt is érintő vasculitisek, a szisztémás vasculitis bőrre limitálódó formái és a kizárólag egy szervrendszert érintő vasculitisek. A jelen kéziratban a heterogén klinikai mintázatok felismerésére, a szövettani vizsgálatok fontosságára, valamint a pathomechanizmusban résztvevő folyamatok sokféleségére hívjuk fel a figyelmet.</p>2024-10-18T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17377Minek nevezzelek? A Spitz tumorok patológiája2024-10-21T09:18:34+00:00László Fónyadfonyad.laszlo@semmelweis.hu<p>Kevés ellentmondásosabb területe van a bőrpatológiának, mint a Spitz tumorok megítélése. Jól tükrözi ezt, hogy az egyik legnagyobb patológiai interobserver variabilitás a Spitz-spektrum: Spitz naevus / Spitz melanocytoma (korábbi nevén atípusos Spitz tumor) / Spitz melanoma megítélésében látható. Nem segít a folyton változó nomenklatúra sem, aminek része, hogy sokan a Spitz melanoma / Spitzoid melanoma kifejezéseket szinonimaként használják. Az elmúlt évtizedben a Spitz tumorok genetikájának feltérképezése lehetőséget teremtett pontosabb diagnosztikára és klasszifikációra, továbbá precízebb prognosztikára. A feltárt eltérések alapján jelenleg négy fő genetikai szubtípus különböztethető meg: 1 – HRAS mutációval járó Spitz tumorok (kiegészülve lehetséges 11p amplifikációval vagy 6q23 delécióval), 2 – tyrosine-kináz fúzióval (ALK, ROS1, NTRK1-3, MET, RET) járó Spitz tumorok, 3 – serine/threonine-kináz fúzióval (BRAF, MAP3K8) járó Spitz <br>tumorok, 4 – egyéb, ritka genetikai eltérésekkel járó Spitz tumorok. Az egyes genetikai szubtípusoknak jellegzetes morfológiai megjelenése van (lehet), amik gondos mikroszkópos vizsgálattal megfigyelhetőek, lehetővé téve részletesebb genetikai vizsgálatok célzott indikálását. A fenti driver-eltérések mellett esetlegesen megjelenő másodlagos genetikai hibák kimutatása a prognózis megítélésében nyújt támpontot. A BRAF mutációval (és nem az említett fúzióval!) járó melanocyter tumorokat, Spitz-morfológia mellett is a rosszabb prognózisú melanomák közé soroljuk, a Spitzoid melanoma elnevezés használata ekkor helytálló. Közleményünkben áttekintést adunk a különböző Spitz tumor altípusok morfo molekuláris- és klinikai jellemzőiről, valamint a pontos diagnosztikában használatos módszerekről.</p>2024-10-18T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17378Az anogenitális régió extramammaris Paget-kórjának patológiai diagnosztikája2024-10-21T13:44:47+00:00Csaba Gyömöreicsabagyomorei@gmail.comKrisztina Kovácshuderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsolt Kádárhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huSzilárd Papphuderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsuzsanna Lengyelhuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>Az extramammaris Paget-kór ritka daganat, leggyakoribb előfordulási helye a vulva. Bár e régió tumorai elsősorban a nőgyógyászok látókörébe esnek, időnként találkozhatunk velük a bőrgyógyászati gyakorlatban is. A daganat sokszor viszketéssel hívja fel magára a figyelmet. A nem specifikus morfológia és tünettan miatt a diagnózisig akár több év is eltelhet. Míg az elsődleges forma a bőrben keletkezik, addig a másodlagos extramammaris Paget-kór hátterében valamely belszervi malignus tumor áll. A betegség felismerésében, hátterének tisztázásában a patológiai vizsgálatnak nélkülözhetetlen szerepe van, amely segíti a klinikust a további diagnosztikus lépések és terápiás terv felállításában.</p>2024-10-18T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17382A bőrpathologia szerepe a szokatlan és súlyos bőrfertőzésekben2024-10-21T13:50:53+00:00Erika Varga varga.erika@med.u-szeged.huIrma Koromhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huIstván Balázs Németh huderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsanett Renáta Csomahuderm.bor@med.semmelweis-univ.huGyőző Szolnokyhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsófia Zoltánhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huBoglárka Nagyhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huVivien Honfihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huMáté Manczingerhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huZsanett Tajtihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huRóbert Kuihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huGabriella Terheshuderm.bor@med.semmelweis-univ.huHajnalka Juhászhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huDezső Virokhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huKlára Piukovicshuderm.bor@med.semmelweis-univ.huNóra Adamkovichhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huKrisztina Kárpátihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huEdit Hajdúhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huBoglárka Pósfaihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huSándor Dósahuderm.bor@med.semmelweis-univ.huLajos Keményhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huRolland Gyulaihuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>A súlyos bőrgyógyászati fertőzések diagnózisa legtöbb esetben nem a pathologus feladata, de ritkán előfordul, hogy a pathologiai diagnózis alapján lehet megkezdeni a célzott, akár életmentő kezelést. Szokatlan fertőzést jelent, ha az az adott éghajlati körülmények között ritkán fordul elő, vagy ha a kórokozóra nem jellemző, hogy humán megbetegedést okoz, vagy mert kifejezetten ritka betegségről van szó. Súlyos, generalizált bőrtüneteket okozó betegség esetén, amikor felmerül a fertőzés is, a bőrbiopsia könnyen elvégezhető, és a gyors, pontos, „ágy melletti” szövettani diagnózis életmentő lehet. A szerzők a közleményben ilyen ritka, bőrpathologus által diagnosztizált fertőző betegségeket ismertetnek.</p>2024-10-18T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17384Az erythema elevatum diutinum ritka, nodularis típusa – esetbemutatás2024-10-21T13:16:06+00:00Kincső Nagy-Blágablaga.kincso@semmelweis.huEnikő Kurolihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huAndrás Bánvölgyihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huLászló Hunor Gergelyhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huMárta Medveczhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huPéter Hollóhuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>Az erythema elevatum diutinum a cutan vasculitisek egy ritka formája, amely autoimmun betegségekhez, infekciókhoz, haematológiai kórképekhez társulhat. A kórkép általában bilateralisan, szimmetrikusan livid-vörös vagy vörösbarna papulák, plakkok formájában jelentkezik az extenzor felszíneken, amit a késői, krónikus, előre haladott állapotban nodusok kialakulása követ. A szerzők egy fiatal, korábban Crohn-betegséggel kezelt férfi esetét mutatják be, akinél a szokatlanul kiterjedt és változatos klinikai megjelenésű bőrtüneteinek szövettani vizsgálata során erythema elevatum diutinum igazolódott. Bár kezelésére első vonalbeli terápiás modalitásként dapson alkalmazható, noduláris formája továbbra is diagnosztikus és terápiás kihívást jelent.</p>2024-10-18T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17385A PRAME diagnosztikai jelentősége Clear Cell Sarcomában: Esetismertetés2024-10-21T13:36:59+00:00Chien Yi Che Changdr.changchien.yiche@med.unideb.huAttila Mokánszkihuderm.bor@med.semmelweis-univ.huSándor Kollárhuderm.bor@med.semmelweis-univ.huGábor Méheshuderm.bor@med.semmelweis-univ.huGabriella Emrihuderm.bor@med.semmelweis-univ.hu<p>A clear cell sarcoma (CCS), ami úgy is ismert, mint a lágyrészek rosszindulatú melanomája, egy ritka és agres - szív lágyrészsarcoma. Egy 76 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél CCS-t diagnosztizáltunk, és kiemeljük a tumor PRAME negativitását, mint lehetséges diagnosztikus markert a CCS és malignus melanoma elkülönítésére. A klinikai megjelenés, diagnosztika és kezelési lehetőségek kerülnek bemutatásra a releváns szakirodalom áttekintésével.</p>2024-10-18T00:00:00+00:00Copyright (c)