Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle

Fejbőr necrosissal járó óriássejtes arteritis esete

2026-01-05T09:44:42+00:00

Az óriássejtes arteritis egy ismeretlen eredetű, nem fertőző granulomatózus vasculitis, amely elsősorban az 50 év felettieket érinti. Két formája létezik: a cranialis forma, amely a közepes átmérőjű arteria temporalist érintve annak gyulladását okozza, valamint az extracranialis forma, amely a nagy ereket, elsősorban az aorta ascendenst és annak ágait érinti. A fejbőr necrosis ritka szövődménye az óriássejtes arteritisnek, azonban a kórkép súlyosságát jelzi. A szerzők óriássejtes arteritis miatt hospitalizált 71 éves férfi esetét mutatják be. Felvételekor súlyos fejbőri necroticus tünetekkel jelentkezett, amelyet kínzó fejfájás, kifejezett fejbőri érzékenység, szájnyitási nehézség, rágási claudicatio, időnként szédülés és fáradtság kísért. A negatív képalkotó vizsgálatok ellenére az arteritis temporalis ACR/EULAR kritériumai teljesültek, ezért parenterális, majd per os nagy dózisú szteroid kezelést indítottunk. Szisztémás kortikoszteroid terápia hatására a páciens állapota kezdetben javult, majd állapotában a kórkép szisztémás progressziója volt megfigyelhető, mely generalizált többszervi elégtelenséghez vezetett. Esetünk prezentálja a kórkép súlyosságát és komplexitását, valamint az interdiszciplináris együttműködés szükségességét.

Anti PD-1 terápia hatékonysága és mellékhatásai egy eset kapcsán

2026-01-05T09:56:09+00:00

A második leggyakoribb nem melanoma típusú bőr daganat, az epidermális keratinocytákból kiinduló spinocellularis carcinoma (squamocellularis carcinoma, cSCC) incidenciája és prevalenciája világszerte folyamatosan növekszik, Magyarországon körülbelül háromezer új esetet regisztrálnak évente. Jellemzően idősebb életkorban, 70 év felett alakul ki fénynek kitett bőrterületeken, gyakran a fej-nyaki régióban vagy a végtagokon, sokszor praecancerosis (solaris keratosis), hegek, krónikus gyulladások, késői radiodermatitis talaján. Kialakulásának fő kockázati tényezői közül legfontosabbak a kumulatív UV-expozíció, a világos bőrtípus és az immunszupprimált állapot (1, 2, 3). A legtöbb esetben jó prognózisú betegség, terápiájában elsődlegesen választandó a sebészi kimetszés, a sugárterápia indikációja postoperatív és palliatív célú (4). Lokálisan előrehaladott kután láphámrák esetén a daganat infiltratívan növekszik, bőrön kívüli struktúrákat (pl. csont, izom, porc, ideg) is érinthet, azonban kimutatható áttét nincsen. Regionális nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe áttétet adó daganat az esetek kevesebb, mint 5%-ában jelentkezik. A lokálisan előrehaladott vagy távoli áttétet adó daganatok esetében szisztémás terápia szükséges. 2019-ig csak kemoterápia állt rendelkezésre szisztémás terápiaként, azonban hatékonysága alacsony volt, magas toxicitással (4, 5). Hatalmas áttörést jelentett a műtétre és sugárterápiára alkalmatlan lokálisan előrehaladott és metasztatikus cSCC-k kezelésében az Európában 2019-ben törzskönyvezésre került PD-1 gátló immunterápia, a cemiplimab (6). Közleményünkben egy 83 éves férfi páciens kórtörténetét ismertetjük, akinél metasztatikus laphámcarcinoma miatt indítottunk PD-1 gátló immunkezelést. Az immunterápia során a beteg stabil parciális remissziós státuszba került, azonban a terápia folyamán számos novum bőrtumor és egyéb bőrt érintő mellékhatás megjelenését észleltük.

Magyar Dermatológiai Társulat 98. Nagygyűlése

2026-01-05T09:33:51+00:00

Magyar Dermatológiai Társulat 98. Nagygyűlése
2025. november 20–22.