Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle

JAK gátlás immunológiai és farmakológiai jellemzői

2025-04-14T06:59:22+00:00

A JAK/STAT útvonal egy jelátviteli útvonal, mely számos gyulladásos, valamint vér- és szövetképző folyamatban vesz részt. Az utóbbi években egyre több, az útvonalat gátló gyógyszer került forgalomba, hiszen az útvonal gátlása számos gyulladásos és hematológiai betegségben javulást hozott. A JAK gátlók szelektivitása elmarad a biológiai terápiákétól, hatásuk sokszor szélesebb körű, mellékhatás profiljuk is különböző. Az első JAK gátlókat hematológiai betegségekben és rhematoid arthiritisben engedélyezték, majd bőrgyógyászati alkalmazásuk is elérhetővé vált hazánkban is (baricitinib, upadacitinib, abrocitinib, ritlecitinib). Jelen összefoglaló célja a JAK gátlók immunológiai és farmakológiai tulajdonságainak jellemzése, mellyel jobban érthetővé válik egyrészt bőrgyógyászati immunológiai betegségekben való alkalmazásuk, másrészt a szerekre jellemző mellékhatás profiljuk is, mellyel a szerzők a gyakorlati használatuk során várható adverz reakciók megelőzését, monitorozását és kezelését szeretnék elősegíteni.

JAK gátlás atópiás dermatitisben

2025-04-11T12:31:01+00:00

Az atópiás dermatitis (AD) krónikus, heterogén tünetekkel járó, gyulladásos, viszkető kórkép. Pathomechanizmusa összetett, melyben genetikai faktorokon át a bőrbarrier károsodása és immunológiai tényezők is szerepet játszanak. Bármely életkorban elkezdődhet, azonban a leggyakoribb az első életévben. A Janus kináz [signal transducer and activator of transcription (JAK-STAT)] útvonal kiemelkedő jelentőséggel bír az AD immunpathogenesisében részben fontos citokinek, mint az IL-4, IL-5, IL-13, IL-31, thymic stromal lymphopoetin (TSLP) általi jelátvitel továbbításában, részben a bőr barrier funkció és a bőrviszketés mediálásában. Ezen központi szerep révén a JAK-STAT útvonal gátlásával az AD kialakulásában és fenntartásában több, feltárt jelátviteli útvonal is blokkolható. Ezáltal a gyulladás és a bőrviszketés napokon belül csökken, a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezve. Jelen közleményben a ma Magyarországon az AD kezelésére alkalmazható JAK gátló készítményeket mutatjuk be a betegség pathomechanizmusán keresztül.

JAK gátlás hidradenitis suppurativában és vitiligóban

2025-04-14T07:00:08+00:00

Az elmúlt években számos immunmediálta kórképben hatásosnak bizonyultak a Janus-kináz gátlók (JAK-gátlók). Egyes kórképek pathomechanizmusának pontosabb megismerése újabb és újabb indikációs területet nyit meg számukra. A közleményben tárgyalt két kórképben jelenleg számos klinikai vizsgálatban vizsgálják hatékonyságukat. Érdekesség, hogy korai stádiumban, kis kiterjedtség esetén szisztémás alkalmazás helyett lokális formában történő használatuk is ígéretes. Vitiligo kezelésében egy lokális JAK-gátló már törzskönyvezésre került. Közleményünkben, a két kórképben ígéretesnek tűnő készítményekkel zajló klinikai vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze.

Kis molekulasúlyú gyógyszerek pikkelysömör kezelésében

2025-04-14T07:00:40+00:00

A 2000-es évek eleje óta a biológiai terápiák a középsúlyossúlyos pikkelysömör kezelésében drámai javulást eredményeznek. A legújabb biológiai terápiák hatékonyságát és biztonságosságát nehéz felülmúlni, ugyanakkor sok páciens számára fontos előnynek számít az öninjekciózás elkerülése, az orális adagolás lehetősége. A legújabb kutatások célja olyan orális terápiák kifejlesztése, amelyek hatékonyságukban és biztonságosságukban elérik, vagy akár felülmúlják a jelenleg elérhető biológiai terápiákat. A pikkelysömör patogenezisének legújabb ismeretei még célzottabb, szisztémásan és helyileg alkalmazható molekulák kifejlesztéséhez vezettek. A kis molekulasúlyú terápiák főként az intracelluláris jelátviteli útvonalakat célozzák, mint például a JAK/STAT, a PDE-4 és az AhR útvonalakat. Példaként említhető a deucravacitinib, az első orális, alloszterikus Tyk2 gátló, amelyet 2022-ben engedélyeztek középsúlyos-súlyos pikkelysömör kezelésére. 2022-ben engedélyezték a PDE-4 gátló roflumilast és az AhR modulátor tapinarof helyi alkalmazását enyhe, középsúlyos és súlyos plakkos pikkelysömörben. Jelen közleményben a szerzők ismertetik a pikkelysömör kezelésére alkalmazható engedélyezett, illetve fejlesztés alatt álló kis molekulasúlyú orális és helyi terápiákat.

Új támadáspont: Bruton kináz gátlás az urticaria és pemphigus kezelésében

2025-04-14T07:01:11+00:00

A tirozin protein kináz Tec családjába tartozó Bruton tirozin kináz (BTK) egy citoplazmatikus, nem-receptor típusú kináz, amely számos immunológiai útvonalban kulcsfontosságú szerepet játszik. A BTK aktivitása különösen a B-sejtek fejlődésében, migrációjában és aktivációjában játszik alapvető szerepet a B-sejt receptor aktivációján keresztül. Mindezeken túl a BTK kritikus szerepet tölt be az Fc receptorok, a Toll-like receptorok és a kemokin receptorok által közvetített jelátvitelben is. A veleszületett és szerzett immunitásban betöltött kettős szerepe miatt a BTK gátlása ígéretes terápiás célpontot jelent az immunológiai eredetű bőrgyógyászati kórképek kezelésében. A BTK-gátló gyógyszerek dermatológiai alkalmazási lehetőségei egyre inkább előtérbe kerülnek, különös tekintettel a krónikus spontán urticaria és a pemphigus vulgaris kezelésére.

JAK gátlás alopecia areataban

2025-04-14T07:01:38+00:00

A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 2021-ben már foglalkozott az alopecia areataval Csernus Adriána Evelin és Gyulai Rolland, illetve 2024-ben a hajhullás témakörrel Friedman-Cserhalmi Péter és Németh Krisztián szerzők cikkein keresztül, így azokra építve, de fókuszálva az utóbbi 5 év tudományos és klinikai előrehaladásaira, kívánjuk az alopecia areata kialakulását és terápiás lehetőségeit bemutatni.

A JAK gátlás biztonságossága, gyakorlati kivitelezése

2025-04-14T07:02:07+00:00

A Janus Kinase (JAK) gátlók egyre szélesebb körben használatosak a bőrgyógyászatban, igen hatékony terápiás eszközök az atópiás dermatitisz, a pikkelysömör, a vitiligo és az alopecia areata kezelésében. A JAK-gátlók fekete háromszög jelölést kaptak, miután egy nagyméretű, kontrollált vizsgálat igazolta, hogy a magas dózisú tofacitinibbel kezelt reumatoid artritiszes betegek fokozott biztonsági kockázatnak vannak kitéve a TNF-gátlóval kezelt betegekhez képest. Ugyanakkor a bőrgyógyászati betegségekre irányuló klinikai vizsgálatokban a JAK-gátlók esetében alacsony volt a súlyos mellékhatások kockázata. A legtöbb mellékhatás (infekciók, herpes zoster fertőzés, limfopénia, neutropénia, transzaminázszint emelkedés) vélhetően csoporthatás miatt alakul ki. A JAK-gátlók alapvetően nem fokozzák az artériás/vénás tromboembólia (ATE/VTE) események, gasztrointesztinális perforáció és a malignus elváltozások kialakulásának kockázatát. Összességében a JAK-gátlók biztonságosan alkalmazhatók, bár a forgalomba hozatalt követő farmakovigilanciai vizsgálatok kulcsfontosságúak a biztonságosság további értékelése szempontjából.